nagyító

Bővítenék a GDP mérőszámait
Az Akadémia már 1980-ban foglalkozott a témával Nicholas Sarkozy francia köztársasági elnök javaslatára jött létre a Bizottság a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés mérésére elnevezésű szakmai csoport, melynek célja, hogy felmérjék: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés jelzőjeként mik a korlátai, milyen problémákat takar a jelenlegi GDP-mérési rendszer. Az erről készült jelentés nagy visszhangot váltott ki, melynek kapcsán nemzetközi párbeszéd is elindult. Magazinunk a legfontosabb javaslatok ismertetése mellett Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese, Láng István aka­démikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke és Halm Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára véle­ményét is kikérte.
tovább a cikkhez >>>

észak-alföldi régió

Még több turistát vár az Észak-alföldi régió
Nem törekszenek a bankok az önerőhiány ellensúlyozására Az Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) keretében gazdaság-, közlekedés-, turizmus-, valamint város- és térségfejlesztésre tavaly 716 pályázat érkezett, ezek összértéke meghaladja a 112 milliárd forintot, tájékoztatta magazinunkat Gazda László, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Ezeknek az Európai Unió tá­mogatásával megvalósítható pályázatoknak mintegy 70 százaléka pozitív elbírálásban részesült, és összesen 68,4 milliárd forint támogatást kaptak. Ebből – 55 milliárd fölötti összeggel – 277 szerződést már megkötött az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ), s 2009-ben kilenc kiemelt projekt megvalósítása kezdődött el; a 22 milliárd forintos beruházási értékhez 14 milliárddal járult hozzá az Európai Unió.
tovább a cikkhez >>>

A gazdasági válság ellenére is fejlődik Debrecen
Idén újabb jelentős beruházások kezdődnek A magas hozzáadott értéket képviselő iparágak meghonosításában látja Debrecen jövőjét Kósa Lajos polgármester. A városban az el­múlt években több világcég is letelepedett, az ipari park megtelt, hamarosan kezdődik a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési központ építése, és Debrecen pályázik az európai neutronkutató megépítésére is. A fejlesztésekről Kósa Lajos polgármestert kérdeztük.
tovább a cikkhez >>>

Fenntarthatatlan a jelenlegi hazai közösségi közlekedési rendszer
Szemléletváltást szorgalmaz a DKV Zrt. vezetője Szemléletváltásra és a finanszírozás teljes átalakítására szorul a hazai közösségi közlekedés, mert a jelen­legi rendszer hosszú távon nem fenntartható – állítja Nagy Attila, a DKV Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. vezérigazgatója. Az ország legnagyobb vidéki közlekedési vállalata példát is mutat: Debrecennek van az ország legfiatalabb és legkorszerűbb járműparkja, idén pedig további fejlesztések zajlanak.
tovább a cikkhez >>>

Nemzetközi összefogás a hazai termálvíz hasznosítására
Közép-európai Termálvíz Kutatási Klasztert alakít az Innova Hazai cégek és egyetemek mellett román, horvát és osztrák szerve­zetek, valamint felsőoktatási intézmények is részt vesznek a termálvíz hasznosítására létrehozandó kutatási klaszterben. A Közép-európai Termálvíz Kutatási Klaszter megalakulását az Innova Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. koor­dinálja. A szervezet több más jelentős projektben is részt vesz.
tovább a cikkhez >>>

Fejlesztés alatt és előtt a Debreceni Egyetem Informatikai Kara
Új épület építése és laboratóriumok kialakítása kezdődik 2010-ben Akár már jövőre új helyére költözhet a Debreceni Egyetem Informatikai Kara. A több mint 4400 négyzetméteres új épület ideális feltételeket teremt majd az oktatásra, valamint dedikált laboratóriumok is lesznek, ahol ipari kutatás-fejlesztési tevékeny­ségek végezhetők. A kar már most több jelentős kutatásban vesz részt, és elkészült az informatikai inkubátorház is, amely az induló vállalkozásokat segíti.
tovább a cikkhez >>>

Mértékadó teljesítmények
Három évtizedes tudományos együttműködés Létezik Magyarországon egy harmincegy fős professzori csoport, melynek tagjai és az általuk irányított tudományos kutatás-fejlesz­tési műhelyek összefogtak egy közös cél érdekében. Együtt­mű­kö­désük még szorosabbá vált, amikor 2008-ban megalapították Má­té­szalkán a Keleti Háromhatár-Szeglet Kutató-Fejlesztő Központot, melynek elnöke, Sinóros-Szabó Botond egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora magazinunknak elmondta: professzori csoportjuk az elmúlt harminc évben folyamatosan segítette a Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával szomszédos hátrányos térséget. Az alapító tagok az ország különböző tudományos központjaiban dolgoznak, különálló, ugyanakkor mégis szorosan egymáshoz kapcsolódó tudományterületeket művelnek, így képesek arra, hogy a térfejlesztés bonyolult kérdéseire egybehangolt, komplex válaszokat adjanak – magyarázta a professzor.
tovább a cikkhez >>>

Ahol sínen van a fejlesztés
A sokéves innováció eredménye Jelentős elismerésben részesült a MÁV FKG Felépítmény-karban­tartó és Gépjavító Kft. A jászkiséri cég az Észak-alföldi régió Innovációs Díj pályázatán nyert, és tavaly novemberben, Debrecenben vette át a regionális elismerést.
tovább a cikkhez >>>

Tovább gyártják az aprító-, törő- és osztályozógépeket
Gazdasági társaságot alapítottak a dokumentációs bázisra Magyarországon nemigen volt olyan iparvállalat az elmúlt ötven évben, ahol ne lettek volna fellelhetők a jászberényi Aprítógép-gyár berendezései – tájékoztatta lapunkat Lánczi József, az AGJ Aprítógépgyár Kft. ügyvezetője. A gyár 1951-ben alakult, miután a világhírű Ganz és Társa cégtől átvette a törő- és osztályozógépek gyártását. Ez lett a fő profil a kezdetekkor. Később a gyártás ki­egészült acél- és alumíniumkohászati, valamint hengerművi, környezetvédelmi gépek előállításával. Az első kórházi, ipari ve­szélyeshul­ladék-égető berendezések is a gyár nevéhez kötődnek.
tovább a cikkhez >>>

környezetvédelem

A drága bankhitel hátráltatja a zöldberuházásokat
Némelyek megkérdőjelezik a biomassza-erőművek jövőjét Az elmúlt évben több tucat biomassza- és biogázerőmű felépítésére adott engedélyt a Magyar Energia Hivatal. E beruházások ütemét visszafoghatja, hogy napjainkban szigorúbb feltételekkel juthatnak bankkölcsönökhöz a befektetők, mint korábban. Hosszú távra azonban szinte valamennyi szakember azt jósolja, hogy megtöbbszöröződik hazánkban az ilyen zölderőművek száma, mivel a honi bio­massza-hasznosítási lehetőségek szinte korlátlanok.
tovább a cikkhez >>>

Drágulhat a hőenergia, ha nem kel el az áram
Nehéz helyzetbe kerülhetnek az áramot és távhőt egyszerre előállító erőművek Számos kapcsolt – áramot és hőt egyszerre előállító – erőművet nehéz helyzetbe hozhat, ha a jelenlegi formájában megszűnik a kötelező áramátvételi rendszer. Az elektromos energia megfelelő áron történő értékesítése nélkül ugyanis drágábban kell adniuk a távhőt az ilyen blokkokat működtető társaságoknak ahhoz, hogy a létesítmény üzemeltetése ne váljon veszteségessé. Erről, valamint az e témában szervezett konferencia legfontosabb mon­dani­valóiról beszélgettünk Bercsi Gáborral, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnökével.
tovább a cikkhez >>>

Újabb csúcs előtt a Klíma Klub
Környezettudatos életmódra nevelni a jövő generációit „A zöldebb világ megteremtése a ma élő generációk feladata és felelőssége” – szögezte le előadásában Stavros Dimas, az Európai Unió korábbi környezetvédelmi biztosa az Első Magyarországi Klímacsúcson tavaly februárban. Ha hozzátesszük, hogy nem a görög politikus volt az egyetlen EU-biztos az eseményen, bíz­- vást állíthatjuk, fontos rendezvényről beszélhetünk.
tovább a cikkhez >>>

Tavaly 751 000 tonnával csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást
A Mátrai Erőmű elkötelezett a megújuló energiaforrások mellett A koppenhágai csúcson a nemzetközi megállapodás elmaradását kedvezőtlennek ítéli Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke, mert az valószínűleg visszaveti az együttes megvalósí­tási projekteket, ami már középtávon is a szén-dioxid (CO2) allokációs egységek drágulásához vezethet, és nehezíti az Európai Közösség fosszilis erőműveinek működését.
tovább a cikkhez >>>

Kifogyhatatlan nyersanyagforrás a hulladék
Terv híján számon kérni sem lehet Mind nagyobb gondot okoz a hulladék elhelyezése, ártalmatlaní­tása Magyarországon is. A civilizációs életforma nemkívánatos melléktermékeként egyre több a műanyag csomagolóanyag, amely hulladékként nem bomlik le, s évtizedeken vagy akár évszázadokon át terheli a környezetet. E probléma megoldását is szolgálná a második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT II.), amely azonban a mai napig nem készült el. Ennek kapcsán is kérdeztük Szilágyi Lászlót, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) leköszönő elnökét. A szövetség a múlt év végén tanácskozást is szervezett, amelyen a kormányzat képviselői mellett több szakmai szervezet és egyesület is képviseltette magát, ám fontos szereplők hiányoztak.
tovább a cikkhez >>>

csr -vállalati felelősségvállalás

Válságban is "kifizetődő" az aktív felelősségvállalás
A PR-szövetség CSR-szekciója országos kampányra készül Valóban az a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb megoldás, ha a mostani gazdasági válság idején az eddigi támogatásokat megvonják a cégek, intézmények a munkatársaiktól, vagy – akár drasz­tikusan is – visszafognak a környezetvédelemi költségkeretből? Nálunk is van erre számos negatív példa, akárcsak az ellenkezőjére. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility = CSR) kapcsán kérdeztünk meg szakembereket, miként vélekednek az itthoni cégek magatartásáról, milyen el­várásokhoz kell-kellene manapság is tartaniuk magukat?
tovább a cikkhez >>>

élelmiszeripar-mezőgazdaság

Mezőgépipar: gépgyártóból beszállító
Szinten tartott Dutra-nosztalgia Nagy múltú gépgyártóból a nyugat-európai és a globális márkák részegység- és alkatrész-beszállítójává vált a hazai mezőgépipar. Eközben az alágazati gyártás minősége, hatékonysága javult, ám – a versenytársakhoz hasonlóan – a mainál többet kell áldoznia a fejlesztésekre, hogy megőrizhesse jelenlegi piaci pozícióját.
tovább a cikkhez >>>

Versenyképes Zöldségágazati Platform
Az egészséges táplálkozás egyre fontosabb fogyasztói igény Eltelt egy év a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által támogatott OMFB-01145/2008 szerződésszámú projekt életében. A projekt 38 tagszervezete számos kérdést-témakört vetett fel, mely a zöldségágazat versenyképességének javításához járulhat hozzá. A résztvevők egyhangúan állnak ki amellett – számos közgazdász véleményével alátámasztva –, hogy a kertészet fejlesztése a mezőgazdaság egyéb területeivel együtt Magyarország számára kitörési pont lehet.
tovább a cikkhez >>>

európai unió

Alapvetően megváltozhat a közös agárpolitika
Milyen agrárreformban érdekelt Magyarország? Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) nélkülözhetetlen eszköz a közösségi és a magyar mezőgazdaság fenntartásához. Az EU-költségvetés mintegy 40 százaléka az agrárgazdasággal és az élelmiszer-előállítással kapcsolatos, az agrárforrások több mint 70 százaléka már hazánkban is az EU-ból származik. Ugyanakkor a külső kihí­vások – a világgazdasági verseny, az élelmiszerárak emelkedése, a folyamatban lévő WTO-tárgyalások –, valamint az EU agrárszek­torának problémái, a meglévő torzulások egyaránt indokolják a KAP reformját. Ez, illetve ennek eredményessége meghatározza a magyar agrárium jövőjét is.
tovább a cikkhez >>>

vállalkozásoknak

Jogász
Gazdasági pereknél is sokat segíthet a bizalmi vagyonkezelés A hazai kis- és középvállalkozások vezetői számára – régóta esedékes – új intézményt hozott létre az új polgárjogi kódex, a külföldön már számos helyen bevált, úgynevezett bizalmi vagyonkezelést.
tovább a cikkhez >>>