Magazin archívum » 2010. április

Önkormányzatok és helyi beruházások

Lehetnek-e az önkormányzatok és a vállalkozások egymás szövetségesei gazdasági válság idején, miközben a helyi, az iparűzési vagy az építményadóval terhes a viszonyuk? Csupán bevételi forrást látnak a cégekben, vagy partnert és lehetőséget, amelyekért tenni is akarnak és tudnak is? Az önkormányzatok egyre jobban eladósodnak, ugyanakkor európai uniós pénzekből finanszírozott beruházások, intézményfelújítások, városközpont-rekonstrukciók révén beruházóvá, megrendelővé léptek elő. Kérdés, kinek osztanak lapot?

Nem kiegyensúlyozott a hazai hulladékfeldolgozás

Ez az év lehet a mélypont a hazai a műanyag-újrahasznosító iparág számára. A gazdasági válság miatt ugyanis jelentősen visszaesett a lakosság fogyasztása, ennek részeként csökkent a visszagyűjthető műanyaghulladék mennyisége is. Eközben a kínai felvásárlók is erőteljesen megjelentek az európai piacokon; emiatt nincs elegendő alapanyaguk a hazai hasznosítóüzemeknek. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a magyarországi újrahasznosító-kapacitás harmadát tudják csupán kihasználni. Erről és a hazai műanyaghulladék-feldolgozás egyéb gondjairól beszélgettünk Balázs Ildikóval, a Remoplast Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával.

Ha mindenki nyer, elfogyhat a KEOP-pénz

Egyedülálló környezeti és természeti értékeinek védelmében hazánk nem marad magára, hiszen az Európai Unió egyik fő feladatának tekinti a környezetvédelem és az ehhez kapcsolódó fenntartható fejlődés elősegítését. Környezeti fejlesztésekre a 2007–2013 közötti időszakban a Környezet és Energia Operatív Program keretében, pályázati úton, mintegy 1140 milliárd forint áll rendelkezésre.

A Tisza mentén élőket védi a Vásárhelyi-terv

A tiszai árvizek megzabolázására szolgáló Vásárhelyi-terv program továbbfejlesztéseként 2008-ban átadták a cigándi árapasztó tározót, tavaly pedig elkészült a tiszaroffi. A már megépült, illetve a most létesülő tározókkal Csongrád–Kisköre között – a rendkívüli árhullámok esetén – 55–65 centiméteres vízszintcsökkentés lehetséges, sőt ez még Szeged körzetében is elérheti a 30 centimétert. A hat tározó létrejöttével a Tisza teljes hazai hosszán, átlag 50–60 centiméteres árvízszintcsökkentéssel számolnak a szakemberek, ezzel pedig jelentősen nő a Tisza hazai szakasza mentén élő mintegy másfél millió ember biztonsága. Az eredményekről Kóthay Lászlót, a Környezet­­-védel­mi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkárát kérdeztük.

Mederben tartják a folyókat

A magyarországi árvizek megelőzése a mindenkori kormánynak feladatokat, a Kelet-Út Kft.-nek pedig munkát ad. Ehhez persze a kellő szakmai felkészültség, a meggyőző referenciák és tapasz­talatok mellett folyamatos megmérettetésben kell helytállnia a nyíregyházi székhelyű cégnek – de ezzel nincs is gond.

Atomerőművi bővítés

Az MVM Zrt. Igazgatósága február végén fogadta el a Paksi Atomerőmű bővítése gyakorlati előkészítését célzó munka koncepciójának tervezetét. A koncepció célja a Pakson létesítendő új blokkok előkészítésének, optimális rendszerbe illeszthetőségére vonatkozó vizsgálatok elvégzésének, az engedélyek megszerzésének és a pályázati kiírás feladatainak összefoglalása. A koncepció tehát nem döntéseket, hanem az engedélyezés, pályázati kiírás elő­készítésére vonatkozó alapelveket tartalmaz, a következő időszak tevékenységét foglalja rendszerbe.

A Paksi Atomerőmű Zrt. legnagyobb beszállítója

Az OVIT Zrt. a Paksi Atomerőmű építé­sének kezdetétől részt vett a munkálatokban. A vállalat a létesítés fázisában a speciális nehézszállítástól kezdve az alállomás-szerelésig számos területen dolgozott. 1984-től indultak meg a blokkok főjavításai, ettől kezdve az OVIT döntően a villamos sza­badtér karbantartásában vett részt, évente mintegy száz munka végrehajtásával.

Miért kell erőművet építeni?

Szakértői elemzések szerint Magyarországon az elöregedő erőműpark jelentős részét le kell majd állítani az elkövetkezendő tizenöt évben. Végh János, a Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézetének nukleáris energetikai igazgatóhelyettese arról tájékoztatott, hogy a folyamatosan növekvő fogyasztás és az elöregedő erőművek leállítása miatt minimum 4-5 ezer megawatt villamosenergia-termelő kapacitást kell majd újraépíteni.

Függetlenség és elhivatottság

A Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet (Nubiki) a Villamosenergia-ipari Kutató Intézetben korábban működött Atomerőművi Divízió (VEIKI AED) szakmai utódszervezeteként jött létre 2009-ben. Eddigi tapasztalataikról Holló Elődöt, a társaság igazgatóját kérdeztük, akit idén március 15-én Gyimesi Zoltán-díjjal tüntettek ki. Az elismerés a nukleáris biztonság fejlesztése érdekében végzett eredményes munkáért adományozható.

Kiemelt Szállító díj 2010-ben

A SOM System Kft. elsődleges célja a nukleáris létesítmények működésével összefüggő tervezői, hatósági engedélyezési tevékenység területén szerzett többéves tapasztalataink hasznosítása, továbbá az ezen a területen mutatkozó megrendelői igények kielégítése – foglalta össze a cég céljait Ördögh Miklós, a mérnöki iroda ügyvezetője, aki szerint a nukleáris energetika területén végzett mérnök­-szolgálati feladatokkal kapcsolatos igények folyamatosan nőni fognak Magyarországon.

Nagy megbízhatóságú nukleáris mérőműszerek

A KFKI Regtron Műszer- és Méréstechnikai Kft. nagy megbízhatóságú nukleáris mérőműszerek fejlesztésével, neutronfluxus mérésekkel, egyedi elektronikai mérőműszerek tervezésével és gyártásával foglalkozik – vázolta a cég tevékenységi körét Baksa Géza műszaki ügyekért felelős ügyvezető. A Regtron Magyarország mindhárom nukleáris reaktorában – a Műegyetemen, Pakson és a KFKI-ban – jelen van.

Független, akkreditált vizsgálólaboratórium

A R.U.M. Testing Kft. akkreditált vizsgálólaboratóriuma rendelkezik a roncsolásmentes anyagvizsgáló módszerek széles skálájával, valamint azzal az energetikai, vegy- és olajipari tapasztalattal, amely szükséges a megfelelő módszerek hatékony alkalmazásához – szögezte le Nagy Zsolt, a cég ügyvezetője, aki szerint az anyagvizsgálat mind a mai napig bizalmi pozíciót jelent.

Teljes körű megoldások az ipar egyedi igényeire

Tulajdonosai 1991-ben, amikor megalapították a Hepenix Kft.-t, azt a célt tűzték maguk elé, hogy vállalkozásukkal az ipar egyedi igényeire – rugalmas és innovatív mérnöki szolgáltatást nyújtva – szállítsanak a lehető legmagasabb színvonalon megoldásokat.

Ipari létesítmények tervezése 3D-ben

Az 1989-ben még családi vállalkozásként indult kft. dinamikus fejlődésének köszönhetően, mára tízfős mérnöki irodává nőtte ki magát. Az ipari létesítmények tervezésével, különleges gépészeti megoldások kivitelezésével és technológiák tervezésével, illetve telepítésével foglalkozó Mahler-Bau Tervező Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetőjével, Mikos Leventével beszélgettünk.

Kis cég a nagyvilágban

A magyar tulajdonban lévő TRI-G Bt.-t 2000-ben hárman alapították. A két gépészmérnök és a gazdálkodási tapasztalatokkal rendelkező ügyvezető a Paksi Atomerőműben különleges feladatokat ellátó gépek, valamint karbantartó eszközök tervezésére, megvalósítására, karbantartására és felügyeletére vállalkozott. Már az első évek eredményei igazolták elképzeléseiket, a vállalkozás gyorsan fejlődött. Azt is meg kellett tapasztalniuk, hogy jóllehet ugyanolyan magas színvonalú mérnöki munkát végeznek, mint külföldi kollégáik, a magyar megrendelők ez utóbbiakat mégis jobban megfizetik. Ennek ellenére a társaság tíz éve folyamatosan bővül, s ma már nyolc állandó munkatárssal, alvállalkozók és szakértők bevonásával dolgozik. Szalontai József vezetőtervezőt vállalkozásuk jelenéről és jövőjéről kérdeztük.

Magyar transzformátorok Indiában

A 100 megavoltampernél nagyobb teljesítményű transzformátorok esetében a CG Electric Systems Hungary Zrt. piaci részesedése Magyarországon közel százszázalékos. Luspay Zoltán, a vállalat vezérigazgatója lapunknak kifejtette, a példátlan szakmai múltra visszatekintő vállalat 2006-ban csatlakozott a Crompton Greaves- (CG-) csoporthoz, ami jelentős javulást eredményezett a cég versenyképességében.

A Visola Kft. szerepe a hazai atomenergetikában

A Visola Kft. tevékenységének egyik meghatározó ágazata az atomerőművi hermetikus kábelátvezetők fejlesztése és gyártása. Ezen túlmenően a kft. kizárólagos jogú hazai forgalmazója a belga Kabelwerk Eupen nukleáris kábe­leinek. E termékek felhasználója a Paksi Atomerőmű (PA) Zrt.A cég megalapítói már a blokkok üzembe helyezésétől kezdve segítik a gyorsan avuló szovjet berendezések cseréjét.

Korszerű forgógép állapotfelügyelet

A Delta-3N Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1991-ben alapított magánvállalkozás. Jelenlegi tevékenységi köre 1995-ben alakult ki.

Hőszigetelés kiváló minőségben

Doma József tapasztalatai szerint nagyrészt azok vesznek részt a karbantartási műveletekben a Paksi Atomerőmű hőszigetelési munkálataiban, akik korábban a tervezésben és a kivitelezésben is közreműködtek. A Warm Szereléstechnikai Kft. műszaki igazgatójának szavait alátámasztja, hogy a BIS Hungary Kft.-vel közösen benyújtott köz­beszerzési pályázat öt évre újabb megbízást hozott a cég számára.

Mindent egy kézből

A BIS Hungary Kft. a jelenlegi magyar szerelőipar egyik meghatározó vállalkozása. Aszman Ferenc, a társaság ügyvezető igazgatója azt is elmondta, hogy az ipari üzemek teljes életciklusának követését – a tervezéstől az építésen és karbantartáson át egészen a bontásig – tűzték ki célul maguk elé. Ennek érdekében a kft. a „mindent egy kézből” kivitelezési formát kínálja a megrendelőinek. A Bilfinger cég­csoporthoz tartozó társaság gyökerei egészen az 1950-es évekig nyúlnak vissza, amikor a mai cég elődeit a Gyár- és Gépszerelő Vállalatot, valamint a Hőtechnika Építő és Szigetelő Vállalatot megalapí-tották. Így a BIS Hungary annak a két tradicionális állami szerelővállalatnak az utódszervezete, amelyik a Paksi Atomerőmű elismert építője, legnagyobb szerelő, illetve szigetelő kivitelezője volt.

A minőség a fejlődés alapja

A Kópis és Társa Bt. 1992-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Paksi Atomerőmű (PA) területén az éves karbantartásokban, felújításokban részt vegyen. A jelenleg csaknem 120 főt foglalkoztató paksi székhelyű vállalkozás 1999-ben alakult át kft.-vé, a munkaerő jelentős része a Paksi Atomerőmű különböző projektjeinek megvalósításán dolgozik. Jól felkészült mérnökök, technikusok, minőségellenőrök, minősített hegesztők és nagy gyakorlattal rendelkező szakmunkások összehangolt munkája biztosítja a vevői igények kielégítését, és ezen keresztül a cég fejlődését – nyilatkozta Kópis Endre ügyvezető igazgató.

Előítéletek torzítják a távhő megítélését

A távhőszolgáltatóknak nemcsak a fogyasztói előítéletekkel kell megküzdeniük, hanem az átfogó nemzeti energiastratégia hiánya is nehezíti a munkájukat, ugyanakkor a növekvő díjtartozások miatti forrásgondokat is meg kell oldaniuk, akárcsak a korszerűsítéseket. Ezek kapcsán kérdeztük Csonka Tibort, a Magyar Távhőszolgálatatók Szövetségének alelnökét.

Megrendelőiknek spórolnak

Mennyiségi és minőségi referenciával bőven rendelkezik a Gall-Mű Építő-, Szerelőipari és Kereskedelmi Kft., amelynek idén is van megbízható rendelésállománya, ám újabb partnerek felé nyitnak. Ehhez – az immár húszéves munkatapasztalatra is alapozva – új szemléletű megoldásokat kínálnak, főleg az épületenergetika területén. Persze a referenciák és a megfelelő szakmai, szakemberi háttér alapján szinte mindenfajta építőipari tevékenységre készek. Ennek kapcsán is kérdeztük Nyírő Szabolcsot, a Gall-Mű ügyvezető igazgatóját.

Hiányzik az átfogó, egységes és távlatos stratégia

Ez év tavaszán lép hatályba az épületek általános energiahatékonyságára vonatkozó módosított európai uniós irányelv, amely azt is előirányozza, hogy 2021-től minden új építésű épület csaknem nulla energia­-felhasználású legyen, sőt ez a középületeknél már 2019-től érvényes. Itthon nemcsak erre kell fölkészülni, hanem a meglévő épületállomány energiahatékonyságán is javítani kell. Ennek tervezhetőségét, a forráskalkulációt nehezíti, hogy Magyarországon nincs összesítés arról, hány lakó- és középületet – s milyen mértékben – érint a klímavédelem szempontjából is elengedhetetlen korszerűsítés. Ezen a helyzeten javíthat, hogy elkészült és egyeztetés alatt áll a Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program (KÉK). Ehhez kapcsolódóan is kérdeztük a Magyar építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) ügyvezetőjét, Pálvölgyi Tamás egyetemi docenst, hogy energetikai szempontból mennyire „fenntarthatók” az itthoni épületek, milyen tennivalóink és lehetőségeink vannak e téren?

Hőszigetelés: megtakarítás és környezettudatosság

Új üveggyapot termékeket vezetett be a piacra a Nikecell Kft. A termék a németországi, 180 éves múltra visszatekintő Schwenk anyavállalat fejlesztése, és ma a legkorszerűbbnek számít a piacon. Mint Kecső Zoltán ügyvezető igazgatótól megtudtuk, a válság őket sem kerülte el, hatását költségmegtakarítással, továbbá új piacok meghódításával kívánják csökkenteni.

A válság átírta az uralkodó gazdasági paradigmát...

Jó időben jó helyen kell lenni – fogalmazta meg a siker receptjét a Miskolcon megtartott Klaszter Reggeli rendezvényen a házigazda Szentpéteri István, aki a Magyar Klaszterek Szövetsége elnöke és egyben az ENIN ügyvezető igazgatója. Szerinte a jó hely a klaszter.

Közös vízió egy környezetipari mintatérség

A miskolci székhelyű ENIN Környezetipari Klaszter egy Kelet-közép-európai Környezetipari Mintatérség kialakítását tűzte ki célul. A jelenleg is zajló szolgáltatásfejlesztés révén a menedzs­ment­-szervezet tovább növelheti a klaszter hazai és nemzetközi ismert-ségét, elismert­ségét és a tagszervezetek versenyképességét. Erről is beszélt az ENIN Környezetipari Klaszter Kft. ügyvezető igazgatója Szentpéteri István és stratégiai igazgatója Lenkey Péter.

Az egészségünkért dolgoznak

A gazdasági élet szereplői és több egyetem működik együtt a Pharmagora Életminőség Klaszter keretein belül. A klaszter 2007-ben alakult, ma 21 taggal működik, közülük 17 kis- vagy középvállalkozás, egy nagyvállalat, valamint három egyetem. A tagok együttes árbevétele 2008-ban 27 milliárd forint volt, jelenleg 504 főt foglalkoztatnak. A klaszter nyitott, a tagok közé kerülni viszont nem könnyű, ugyanis a magas szintű kutatás-fejlesztési feladatok ellátásához komoly szakmai és megbízható anyagi háttér szükséges. Grosz György, a klaszter elnöke egyebek között azt is elmondta, hogy számos külföldi kapcsolatuk van.

Nanoőrszem

Egy hattagú konzorcium nyert 2009-ben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Nemzeti Technológia Programjában. A hivatal azokat a pályázatokat támogatta, amelyek nemzetközi színvonalú tudományos eredményekhez vezetnek, továbbá jelentős a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt hatásuk. A konzorciumi tagok közül az MTA Kémiai Kutatóközpontjából dr. Héja László, a projekt helyettes szakmai vezetője, valamint a LuminoChem Kutató-Fejlesztő Kft. vegyészmérnökei, dr. Bajkó Zoltán ügyvezető igazgató és dr. Székelyhidi Zsolt műszaki vezető nyilatkozott magazinunknak.

Aki egy helyben áll, az visszafelé halad

Hogyan lehet egy már több mint negyedszázada alapított kisvállalkozást a társadalmi és gazdasági változások közepette állandó fejlődési pályán tartani, középvállalattá fejleszteni, a gazdasági válság idején is szinten tartani és növekedést elérni? – kérdeztük a Movill Kft. ügyvezetőjét, dr. Jánosi Gyulát.

Idén is sokba kerül Budapest

A főváros idei költségvetése mintegy 540 milliárd forint kiadással és nagyjából 491 milliárdos bevétellel kalkulál, azaz az idei hiány várhatóan 49 milliárd forint lesz. A fővárosi büdzsé március közepi el­fogadásánál az ellenzék bírálta a költségvetést, amelyet pazarlónak tart, s emiatt folytatódik Budapest eladósodása. Kis körképünkben, a fontosabb gazdasági folyamatok bemutatása mellett, a jelentősebb budapesti beruházások helyzetét is ismertetjük.

Reformra szorul az EU-s költségvetés is

Az Európai Unió jelenlegi költségvetési keretterve 2013-ig szól, ám 2011 első felében – a soros magyar elnökség alatt – megkezdődnek a tárgyalások a 2014–2020 közötti időszak pénzügyi kereteiről. A tagállami egyeztetések során alakul ki, hogy milyen mértékben őrizhető meg a hagyományos közösségi politikák finanszírozása. Konszenzus várható abban, hogy a kiadásokat a jövőbeni kihívásokra kell összpontosítani, főleg a versenyképesség növelésére, a környezetileg fenntartható fejlődésre. A közösség költségvetésének jellemzőiről, a szükséges reformokról Pogátsa Zoltánt, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóját kérdeztük, aki több, az EU-t radikálisan új megközelítésben bemutató könyv szerzője is.

Jogász

Az elmúlt években a Gazdasági Tükörkép Magazin szerkesztősége is számos esetben találkozott olyan cégnevekkel, amelyek a magyar helyesírás szabályai szerint rosszul voltak leírva. Az érintett cégek azonban ragaszkodtak hozzá, mondván, ezzel a névvel kerültek a cégbírósági „anyakönyvbe”, s noha tudják, hogy a név helyesírása megkérdőjelez-hető, ám maradnának így, ezen a néven. Annyi bizonyos, a cégbírák nehéz helyzetben vannak, hiszen sokszor grammatikai szempontokat is figyelembe kell venniük.

Hajlítási többletvasalások az EC szerint

Nem mindennapi szerkezet a Tisza fölött

Az Európai Unió keleti bővítésével, Románia és Bulgária taggá válásával jelentősen megnőtt a már addig is számottevő forgalom a régi és az új tagországok között. Az utasok és áruk legnagyobb része közúton teszi meg ezt az utat, javarészt Nagylaknál belépve Magyarország területére. A határ és az M5-ös autópálya között ez a forgalom a 43-as főúton halad, rázúdulva az út által érintett településekre, nem kímélve a Dél-Alföld legnagyobb városát, Szegedet sem. Az immáron tarthatatlan helyzetet csak egy, a városokat, falvakat elkerülő új út oldhatja meg.

Az M43-as autópálya Tisza-hídjának korrózióvédelme

Cégünk, a Hídtechnika Kft. végzi az M43-as autópálya jelenleg épülő Tisza-hídjának korrózióvédelmi munkáit, a megrendelő az A-Híd Építő Zrt. A munka egyrészt a mederhíd, másrészt az ártéri hidak külső és belső felületeinek korrózióvédelméből áll.

Tőzeg gát tönkremenetele

Az árvízvédelmi és csatornagátaknak hagyományosan nagy szerepük van a hollandok mindennapi életében. Ezek a gátak segítik a folyóvizek árhullámainak biztonságos levezetését, illetve víztelenítik a tenger szintje alatt fekvő mélyföldeket. 2003. augusztus utolsó harmadában Hollandia nyugati részén (Rotterdam és Wilnis mellett) két tőzeg gát ment tönkre váratlanul egy meglehetősen száraz nyár végén. Mindkét gátnál alapvetően tőzeg volt a jellemző talaj. A Wilnis melletti suvadást ismertetjük.

Az Észak-budapesti Szennyvíztisztító Telep bővítése

A beruházás fő célja az Észak-budapesti Szennyvíztisztító Telepen kezelt szennyvizek tisztítottvíz paramétereinek javítása mellett a tisztítómű befogadóképességének 200 000 m3/nap maximális kapacitásúra bővítése.

Kísérleti felépítményi rendszerek Budapesten

A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKV Zrt.) 2009 őszén beruházás keretében vágányátépítési munkákat végzett a 21-21A villamosvonal Mester utcai szakaszán a Haller utca és a Vágóhíd utca között, mintegy 623 vágányméter hosszon. A Mester utca a Ferenc körutat köti össze a Könyves Kálmán körúttal, így a 21-21A villamosvonal e szakasza fontos kapcsolat a Nagy­kör­úton közlekedő 4-es, 6-os villamosvonal és a Könyves Kálmán körúton haladó 1-es viszonylat között, valamint a 2-2A viszonylatok jármű ki- és beadó útvonalaként is üzemel.

Indulás a Rákóczi térről

A Rákóczi térről, a karbantartási munkákat követően, márciusban újból nekilódultak a pajzsok a következő állomás, a Népszínház utcai felé. Az indulás néhány napot csúszott a tervezetthez képest, mivel a Fővám és Kálvin téri állomásokon a ki- és betörésekhez megépített betondugók bontása és az állomások alaplemezén a bontást követően kiépített, a pajzs kiszolgálásához szükséges vágánykapcsolatok munkálatai a vártnál jobban elhúzódtak.