Magazin archívum » 2010. december
A CSR vizsgaidőszaka volt az idei év
Becslések szerint általában kevesebb pénz jutott idén CSR-ra, de ezzel nem volt arányosan kevesebb azoknak a vállalatoknak a társadalmi felelősségvállalási aktivitása, amelyek nem divatból, „kényszerből” végeznek CSR tevékenységet. Szintén csak becsülhető, illetve egyes felmérések alapján számokkal is igazolható, hogy a külső és a belső CSR iránt elkötelezett cégek száma – az összes kis-, közepes és nagyvállalkozáshoz képest – itthon még mindig elenyésző. Egy részük évek óta kész azokra a hivatalos megmérettetésekre, amelyeket a CSR díjakra pályázási lehetőség kínál, más részük megelégszik azzal, hogy „csak” a támogatottak köréből kapnak elismerő, köszönő szavakat.
A szellemi bázis adott, erőteljes innovációs politika kell
Tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely, a magyar gazdaság és a vállalkozások fejlesztése, ezek a legfőbb céljai a kormány által meghirdetett Új Széchenyi Tervnek, ennek középpontjában pedig a foglalkoztatás dinamikus bővítése áll. A jövő év január közepén induló terv hét kiemelt programot tartalmaz: Gyógyító Magyarország – Egészségipar; Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés; Otthonteremtés – Lakásprogram; Vállalkozásfejlesztés – Üzletikörnyezet-fejlesztés; Tudomány-Innováció-Növekedés; Foglalkoztatás; Közlekedés – Tranzitgazdaság. Ezúttal a Tudomány-Innováció-Növekedés fejezetet mutatjuk be, illetve kikérjük Németh Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának, valamint Pakucs Jánosnak, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnökének a véleményét.
Az innováció fundamentuma az alapkutatás
„A kutatás-fejlesztés finanszírozásában alapvető követelmény a stabilitás és a kiszámíthatóság, amely azért fontos, mert egy tudományos iskolát felépíteni évtizedekbe telik, ám leépüléséhez akár egy év is elegendő” – figyelmeztet Závodszky Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Enzimológiai Intézetének kutatóprofesszora, aki az ország egyik legjobb élettudományi kutatóintézetének nemrég leköszönt igazgatójaként az innováció fontosságáról és a magyarországi állapotokról beszélt a Gazdasági Tükörkép Magazinnak.
Közép-európai program az anyagtudományi innovációban
Nyolc közép-európai ország kilenc régiójának részvételével vette kezdetét idén márciusban az Európai Unió pénzügyi támogatásával a Jövő laboratóriuma az anyagtudományi és anyagtechnológiai innováció terjesztésére és alkalmazására (FLAME) nevű program. Ezzel kívánják a résztvevők a tudományágban tevékenykedő kutatóközpontok, egyetemek eredményeit, szaktudását és akár eszközparkját is a piacra transzferálni egy koordinátor szervezeten keresztül az egész régióban. Magyar részről a projektben az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. mint kezdeményező szervezet vesz részt, melyhez a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (MTA ATOMKI) kutatóintézeti partnerként is csatlakozott. A 2012 augusztusáig tartó együttműködés végső célja, hogy a kutatóközpontoknak és a részt vevő cégeknek új piacokat nyissanak, új anyagtudományi technológiákat fejlesszenek ki a felmerülő igények szerint, és az eredményeket a résztvevők között megosszák.
Ipari vállalkozások jelentkezését várják
A szabályozott magfúziós kutatások célja szerte a világon az, hogy áramtermelésre lehessen felhasználni az atommagok egyesítésével felszabaduló energiát. Dr. Veres Gábort, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Plazmafizikai Főosztályának vezetőjét az ezzel kapcsolatos kutatásokról és fejlesztésekről kérdeztük.
Ügyfeleik teljes körű kiszolgálására törekszenek
A Központi Bányászati Fejlesztési Intézet (KBFI) 1990-ben átalakult, önállóan működő társaságokat alapított, melyek közül az intézet mérnökeiből és technikusaiból álló KBFI-UNIÓ Kft. volt az egyik. Az alapítók kezdetben egy olyan gazdasági uniót hoztak létre, amelyben több, egymástól független tevékenységet végeztek a tagok. Napjainkban azonban már kizárólag radioaktív anyagok ki-be szerelésével, valamint ionizációs sugárzást kibocsátó műszerek fejlesztésével, gyártásával és szervizelésével foglalkozik a cég. Skrek Mátyás ügyvezető lapunknak elmondta, hogy az elmúlt húsz évben kizárólag saját forrásból folytattak kutatás-fejlesztési tevékenységet.
Szállézeres technológián alapuló mikroendoszkópot fejlesztenek
Dr. Szipőcs Róbertet a fényimpulzusok fázisát korrigáló tükrökre, femtoszekundumos lézerekre és nemlineáris 3D mikroszkópiára vonatkozó szabadalmai, valamint rendszeresen megjelenő publikációi tették ismertté nemzetközi szakmai körökben. A villamosmérnök végzettségű kutató által 1997-ben alapított R&D Ultrafast Lasers Kft.-ben femtoszekundumos lézerek fejlesztésével, gyártásával foglalkoznak, és az évek alatt összegyűlt tapasztalatokat újabb és újabb kutatásoknál kamatoztatják.
Az innovatív tudástranszfer fejlesztése és megerősítése a cél
A világ gyorsan változik, és a Miskolci Egyetemnek a régió kimagasló színvonalú oktatási, kutató és innovációs intézményeként jó válaszokat kell adnia erre: 2007. szeptember 25-én megalakította és sikeresen működteti az UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft.-t.
Érzelmeket és gondolatot is olvasó gépeket fejlesztenek
Az emberi hang mellett az arc, a szem, az ajkak és a kéz mozdulataiból is olvasni képes gépek kifejlesztése a végső célja annak a kutatásnak, amelyet a Debreceni Egyetemen kezdtek tavaly nyáron. Ennek érdekében az ember és ember közti kommunikációt vizsgálja egy harmincfős, hazai és nemzetközi kutatókból álló csoport. Ők igyekeznek feltárni azokat a törvényszerűségeket, amelyek segítségével a gépek képesek lesznek megérteni az emberi kommunikatív viselkedéseket, hogy ezáltal együttműködőbb partnerei legyenek az emberi felhasználónak.
Élhető jövőnkért sokat tesz a TESS
Az Európai Unió az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektet arra, hogy tagországaiban az intenzív és monokultúrás mezőgazdasági termelés ne tegye tönkre az évezredes természeti értékeket, illetve a biológiai sokféleséget, s e nemes cél érdekében számos projektet indított el. Az úgynevezett TESS program magyarországi partnere a gödöllői Szent István Egyetem, nemzeti koordinátora pedig dr. Szemethy László, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadvilág Megőrzési Intézetének docense.
Nem csak oktatják a marketinget
Kevesen tudják, hogy a gödöllői központú Szent István Egyetem legnagyobb szervezeti egysége a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. Az pedig a szakmabeliek számára is újdonság, milyen jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység folyik a karon belül. A részletekbe dr. Vasa László egyetemi docens, a GTK Innovatív Iparágak Kutatóközpont igazgatója avat be bennünket.
Kevesebb pénzből leszünk "elnökök"
Magyarország 2011. január 1-jétől átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A fél évre szóló megbízatás alatt sokféle a feladat: a napirendek meghatározása, az Európa tanácsi (ET) formációk le-vezetése, az Európai Bizottsággal (EB) és az Európai Parlamenttel (EP) való hatékony koordináció, az elnökséghez kapcsolódó érde-kek hatékony menedzselése. A programokat év végére összesítik, amit a miniszterelnök a jövő év elején az EP-ben, a külügyminiszter pedig az ET-ben ismertet. Január elején, a magyar miniszterek itthon, az EU-biztosokkal egyeztetik a mintegy másfél tucat informális miniszteri ülés főbb napirendjeit. Ezek mellett csaknem kétszáz, magas szintű szakértői ülés, konferencia és egyéb rendezvény lesz. A GTM Robák Ferencet, az EU-elnökség rendezvényeinek lebonyolításáért felelős kormánybiztost kérdezte.
A cég ingatlant ruház át
Igen érdekesen alakultak az elmúlt egy évben a belföldi társaságok ingatlanvagyonára vonatkozó szabályozások. Kiskapuk miatt módosítottak, majd lényegében visszavonták, új paragrafus született… A hazai cégvezetők szemében nyilván az a legfontosabb kérdés: a társaság meglévő ingatlan-vagyonát miként kezeljék, apportálják, avagy fejlesszék?
Erőre kapott Nyugat- Dunántúl gazdasága
Egyre több jel utal arra a Nyugat-dunántúli régióban, hogy vége felé közeledik a térséget is sújtó gazdasági válság időszaka. Az Audi Győrben, az Opel Szentgotthárdon kezd újabb nagy- beruházásba, a foglalkoztatottság várhatóan máshol is bővül, az idegenforgalom rekordokat dönt, a regionális fejlesztési tanács révén pedig milliárdokhoz juthatnak a gazdasági élet szereplői. Ezzel együtt a térség ipari-kereskedelmi kamaráinak elnökei óvnak a túlzott optimizmustól: jócskán akad még tenni- való Győr-Moson-Sopron-, Vas- és Zala megyében.
Elhivatottság és tudás
Az EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. az egyszerű bérmunkáról 2002-ben tért át az önálló gyártásra. Azóta az akkori hat-hétmilliárd forintos éves árbevételüket 60 milliárdra növelték. Ez a folyamatos fejlesztéseknek, a beruházásoknak és új termékek előállításának köszönhető. A cég jelenleg több mint 1500 dolgozónak ad munkát, beleértve egy hetvenfős fejlesztői csoportot, melynek tagjai kutatással foglalkoznak.
Igényekhez igazodó szakképzés
A szombathelyi Savaria TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, azaz röviden a Savaria TISZK 12 szombathelyi szakképző iskolát foglal magába, 16 szakmacsoportban folyik oktatás, és 57 szakképesítésre készítenek fel diákokat. Pályázaton nyert pénzből kialakították a Savaria TISZK Adat- és szolgáltatás-, igény- és elégedettségmérés rendszerét.
Közös kutatás-fejlesztési projektek
A Széchenyi István Egyetem rendkívül élő és aktív kapcsolatrendszert alakított ki a Nyugat-dunántúli régió vállalkozásaival, az itteni képzés teljes mértékben összhangban van a gazdaság, a munkaerőpiac elvárásaival. A felmérések arról tanúskodnak, hogy jó eséllyel helyezkednek el és töltenek be pozíciókat a győri egyetemen végzettek.
A jó kockázatmenedzsment a jövőbe lát
Az Ernst & Young könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég felmérése szerint a külföldi társaságok számára mind fontosabb a kockázatmenedzsment: a vállalatok mintegy fele tervezi, hogy a jövőben többet költ a kockázatkezelési programokra. A magyar vállalatok is egyre inkább felismerik ennek jelentőségét, ugyanakkor hazánkban a koc-kázatmenedzsment még nem elfogadott gyakorlat a szervezeteken belül. A téma súlyát mutatja, hogy a Magyar Minőség Társaság szervezésében évente megrendezett Magyar Minőség Hét egyik kiemelt témája idén a kockázatmenedzsment volt. A témáról Réthelyi Lászlót, az Ernst & Young kockázatkezelési szolgáltatások igazgatóját és Balogh Albertet, az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság alelnökét kérdeztük.
Kapcsolatok és együttműködések
A NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézetben olyan kutatások folynak, amelyek segítik az atomenergetikai fejlesztést Magyarországon. A Villamosenergiaipari Kutató Intézetben korábban működött Atomerőművi Divízió (VEIKI AED) szakmai utódszervezeteként 2009-ben létrejött NUBIKI fő tevékenysége az atomerőművek biztonságának elemzése és értékelése, tájékoztatott Holló Előd, az intézet igazgatója, akit három évre megválasztottak a Magyar Nukleáris Társaság elnökének.
Ipari létesítmények tervezése
Cégünk, a Mahler-Bau Kft. nagy hangsúlyt fektet a tervezés technológiai színvonalának emelésére. Munkánk során olyan műszereket használunk, melyek segítik a beruházás-előkészítést, a tervezést, a kivitelezést és a rendszer átvételét.
Megtisztulási folyamat a magyar piacon
2006 és 2009 között kevesebb mint felére esett vissza a minőség-irányítási rendszert alkalmazók száma Magyarországon. Az SGS évek óta piacvezető a rendszerek független tanúsításának területén, és a válság ellenére sem csökkent ügyfélköre és bevétele. A cég rendszer- és szolgáltatástanúsítás üzletágának igazgatójával, Kákonyi Andrással a hazai helyzetről beszélgettünk.
Rendszerszerű a diplomás pályakövetés
Mit ér a diploma? – leegyszerűsítve erre a kérdésre ad választ a diplomás pályakövetés. Ma már egyre több felsőoktatási intézmény teszi közzé az ezzel kapcsolatos adatait annak érdekében, hogy mérni lehessen az oktatás eredményeit, s a pályaválasztás előtt álló fiatalok biztosabb forrásból kaphassanak információt arról: milyen esélyekkel helyezkedhetnek majd el a diploma birtokában. Az itthoni rendszer európai uniós támogatással működik.
Komplex hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztési program megvalósítása
A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán (TÁMOP 4.1.1-08/1-2009-0005) című projekt keretében 228 millió forintból fejleszti szolgáltatásait a Szolnoki Főiskola. A beruházás jelentős részét, mintegy 200 millió forintot, az Európai Unió biztosítja. A fejlesztés 2009. október 1-jén kezdődött, és 2011. szeptember 30-áig tart.
Új utakon az országos közlekedés
A közlekedés valamennyi területét érintette a legutóbb Siófokon megtartott Nemzeti Közlekedési Napok 2010 elnevezésű konferencia, melynek jelentőségét jól mutatta a szakmai találkozó alcíme: A hazai közlekedés következő húsz éve.
Folyamatos újítás a Gradex sikerének záloga
Az építőiparban érdekelt cégekhez hasonlóan a Gradex Mérnöki és Szolgáltató Kft.-nek is nehéz éve volt, de a technológiai újdon-ságok meghonosításában élenjáró vállalkozás idén is nyereséges lesz. Sipos László ügyvezető szerint a régiek mellett egy új eljárás-nak köszönhetően jövőre újabb megbízásokat remélnek.
"Nem pénzt kérünk, hanem munkát!"
„Talán még nem jutott el az állami cégekhez az új kormány üzenete, hogy munkahelyeket kell teremteni és a régieket megtartani?” – kérdezi Bűdi Károly, a Rögzítéstechnika Ipari és Kereskedelmi Kft. (RIK) ügyvezető igazgatója, aki sok-sok éve a Magyar Államvasutak beszállítója.
2011-től él a vasúti személyzetvezénylő rendszer
Egy tíz évvel korábban elkészített szoftver jelenthet hatalmas segítséget a hazai vasúttársaságoknak, miután egy európai uniós előírás szerint minden uniós mozdonyvezetőnek rendelkezésére kell hogy álljon egy úgynevezett útvonalkönyv, amely alapján tájékozódhat hazánk vasúti vonalain. A részletekről a rendszer elkészítőjét, Kardos Tibort, a Rail Navigator Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Szüntelen fejlesztés a minőségjavítás érdekében
Immár a tunéziai vasúttársasággal is kapcsolatban áll a bátonyterenyei EMR Villamosgépgyártó és Javító Kft., amelynél az idén elindult a megújuló energiatermelő berendezések, a szélgenerátorok és a vízi generátorok kísérleti gyártása is.
Komoly feladatok a négyes metró kivitelezésében
„A közlekedési vállalatoknál jelentkező kommunikációs és utasforgalom-irányítási feladatokkal kapcsolatos igények nem általánosíthatók” – állítja Katona Tibor, az Autocom Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint „dobozos” megoldás nem létezik, ezért cége a konkrét igények kiszolgálására koncentrál.
Aszfaltburkolatok technológiai típusú meghibásodása
Az elmúlt időszakban megszaporodtak az aszfaltburkolatok technológiai típusú meghibásodásaival kapcsolatos cikkek, előadások, amelyekben kiemelt hangsúlyt kap az aszfaltburkolatok nyomvályúsodási hajlama, és már-már úgy tűnhet, mintha a plasztikus deformáció minden egyes aszfaltkeverék veleszületett tulajdonsága lenne. Ennek kapcsán az alábbiakban a „nyomvályú – tervezés – minőség” fogalmak köré csoportosítva szeretnék néhány, hangsúlyozottan szubjektív gondolatot megfogalmazni.
Földműsüllyedések elkerülése garanciával
Városi közmű-helyreállításokon, de akár autópályáinkon is gyakran látjuk a deformációt, megsüllyedést. Az utóbbi időben az alapozások, földművek, háttöltések, közművisszatöltések építése miatti megsülylyedések, kimosódások, beszakadások sorozatos gondokat okoznak. Az M60-as hídháttöltés süllyedése, az M1-es autópálya hídháttöltés beszakadása, a Ferihegyi betontábla beszakadása, a városi közmű-helyreállítások süllyedései miatt hullámosodott utak, de minden autópályánkon szinte minden áteresz felett látható süllyedés. A töltések, földművek minősége akár katasztrófákhoz is vezethet, mutatta ezt a sajnálatos vörösiszap-katasztrófa.
Húsz éve az acélműtárgyak gyártásának élvonalában
"Tevékenységünkkel igazoltuk, hogy egy teljes egészében magyar tulajdonú cég hazai alapanyagból, megfelelő innováció alkalmazásával képes a világpiacon is versenyképes termékeket létrehozni, és akár a külföldi konkurencia fölé emelkedni" – jelentette ki a DAK Acélszerkezeti Kft. ügyvezető igazgatója. Tarány Gábort az elmúlt húsz esztendőről kérdeztük.
