Magazin archívum » 2010. február
Bővítenék a GDP mérőszámait
Nicholas Sarkozy francia köztársasági elnök javaslatára jött létre a Bizottság a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés mérésére elnevezésű szakmai csoport, melynek célja, hogy felmérjék: a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés jelzőjeként mik a korlátai, milyen problémákat takar a jelenlegi GDP-mérési rendszer. Az erről készült jelentés nagy visszhangot váltott ki, melynek kapcsán nemzetközi párbeszéd is elindult. Magazinunk a legfontosabb javaslatok ismertetése mellett Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese, Láng István akadémikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke és Halm Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára véleményét is kikérte.
A drága bankhitel hátráltatja a zöldberuházásokat
Az elmúlt évben több tucat biomassza- és biogázerőmű felépítésére adott engedélyt a Magyar Energia Hivatal. E beruházások ütemét visszafoghatja, hogy napjainkban szigorúbb feltételekkel juthatnak bankkölcsönökhöz a befektetők, mint korábban. Hosszú távra azonban szinte valamennyi szakember azt jósolja, hogy megtöbbszöröződik hazánkban az ilyen zölderőművek száma, mivel a honi biomassza-hasznosítási lehetőségek szinte korlátlanok.
Drágulhat a hőenergia, ha nem kel el az áram
Számos kapcsolt – áramot és hőt egyszerre előállító – erőművet nehéz helyzetbe hozhat, ha a jelenlegi formájában megszűnik a kötelező áramátvételi rendszer. Az elektromos energia megfelelő áron történő értékesítése nélkül ugyanis drágábban kell adniuk a távhőt az ilyen blokkokat működtető társaságoknak ahhoz, hogy a létesítmény üzemeltetése ne váljon veszteségessé. Erről, valamint az e témában szervezett konferencia legfontosabb mondanivalóiról beszélgettünk Bercsi Gáborral, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnökével.
Újabb csúcs előtt a Klíma Klub
„A zöldebb világ megteremtése a ma élő generációk feladata és felelőssége” – szögezte le előadásában Stavros Dimas, az Európai Unió korábbi környezetvédelmi biztosa az Első Magyarországi Klímacsúcson tavaly februárban. Ha hozzátesszük, hogy nem a görög politikus volt az egyetlen EU-biztos az eseményen, bíz- vást állíthatjuk, fontos rendezvényről beszélhetünk.
Tavaly 751 000 tonnával csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást
A koppenhágai csúcson a nemzetközi megállapodás elmaradását kedvezőtlennek ítéli Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke, mert az valószínűleg visszaveti az együttes megvalósítási projekteket, ami már középtávon is a szén-dioxid (CO2) allokációs egységek drágulásához vezethet, és nehezíti az Európai Közösség fosszilis erőműveinek működését.
Kifogyhatatlan nyersanyagforrás a hulladék
Mind nagyobb gondot okoz a hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása Magyarországon is. A civilizációs életforma nemkívánatos melléktermékeként egyre több a műanyag csomagolóanyag, amely hulladékként nem bomlik le, s évtizedeken vagy akár évszázadokon át terheli a környezetet. E probléma megoldását is szolgálná a második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT II.), amely azonban a mai napig nem készült el. Ennek kapcsán is kérdeztük Szilágyi Lászlót, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) leköszönő elnökét. A szövetség a múlt év végén tanácskozást is szervezett, amelyen a kormányzat képviselői mellett több szakmai szervezet és egyesület is képviseltette magát, ám fontos szereplők hiányoztak.
Mezőgépipar: gépgyártóból beszállító
Nagy múltú gépgyártóból a nyugat-európai és a globális márkák részegység- és alkatrész-beszállítójává vált a hazai mezőgépipar. Eközben az alágazati gyártás minősége, hatékonysága javult, ám – a versenytársakhoz hasonlóan – a mainál többet kell áldoznia a fejlesztésekre, hogy megőrizhesse jelenlegi piaci pozícióját.
Versenyképes Zöldségágazati Platform
Eltelt egy év a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által támogatott OMFB-01145/2008 szerződésszámú projekt életében. A projekt 38 tagszervezete számos kérdést-témakört vetett fel, mely a zöldségágazat versenyképességének javításához járulhat hozzá. A résztvevők egyhangúan állnak ki amellett – számos közgazdász véleményével alátámasztva –, hogy a kertészet fejlesztése a mezőgazdaság egyéb területeivel együtt Magyarország számára kitörési pont lehet.
Alapvetően megváltozhat a közös agárpolitika
Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) nélkülözhetetlen eszköz a közösségi és a magyar mezőgazdaság fenntartásához. Az EU-költségvetés mintegy 40 százaléka az agrárgazdasággal és az élelmiszer-előállítással kapcsolatos, az agrárforrások több mint 70 százaléka már hazánkban is az EU-ból származik. Ugyanakkor a külső kihívások – a világgazdasági verseny, az élelmiszerárak emelkedése, a folyamatban lévő WTO-tárgyalások –, valamint az EU agrárszektorának problémái, a meglévő torzulások egyaránt indokolják a KAP reformját. Ez, illetve ennek eredményessége meghatározza a magyar agrárium jövőjét is.
Jogász
A hazai kis- és középvállalkozások vezetői számára – régóta esedékes – új intézményt hozott létre az új polgárjogi kódex, a külföldön már számos helyen bevált, úgynevezett bizalmi vagyonkezelést.
Még több turistát vár az Észak-alföldi régió
Az Észak-alföldi Operatív Program (ÉAOP) keretében gazdaság-, közlekedés-, turizmus-, valamint város- és térségfejlesztésre tavaly 716 pályázat érkezett, ezek összértéke meghaladja a 112 milliárd forintot, tájékoztatta magazinunkat Gazda László, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Ezeknek az Európai Unió támogatásával megvalósítható pályázatoknak mintegy 70 százaléka pozitív elbírálásban részesült, és összesen 68,4 milliárd forint támogatást kaptak. Ebből – 55 milliárd fölötti összeggel – 277 szerződést már megkötött az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ), s 2009-ben kilenc kiemelt projekt megvalósítása kezdődött el; a 22 milliárd forintos beruházási értékhez 14 milliárddal járult hozzá az Európai Unió.
A gazdasági válság ellenére is fejlődik Debrecen
A magas hozzáadott értéket képviselő iparágak meghonosításában látja Debrecen jövőjét Kósa Lajos polgármester. A városban az elmúlt években több világcég is letelepedett, az ipari park megtelt, hamarosan kezdődik a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési központ építése, és Debrecen pályázik az európai neutronkutató megépítésére is. A fejlesztésekről Kósa Lajos polgármestert kérdeztük.
Fenntarthatatlan a jelenlegi hazai közösségi közlekedési rendszer
Szemléletváltásra és a finanszírozás teljes átalakítására szorul a hazai közösségi közlekedés, mert a jelenlegi rendszer hosszú távon nem fenntartható – állítja Nagy Attila, a DKV Debreceni Közlekedési Vállalat Zrt. vezérigazgatója. Az ország legnagyobb vidéki közlekedési vállalata példát is mutat: Debrecennek van az ország legfiatalabb és legkorszerűbb járműparkja, idén pedig további fejlesztések zajlanak.
Nemzetközi összefogás a hazai termálvíz hasznosítására
Hazai cégek és egyetemek mellett román, horvát és osztrák szervezetek, valamint felsőoktatási intézmények is részt vesznek a termálvíz hasznosítására létrehozandó kutatási klaszterben. A Közép-európai Termálvíz Kutatási Klaszter megalakulását az Innova Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. koordinálja. A szervezet több más jelentős projektben is részt vesz.
Fejlesztés alatt és előtt a Debreceni Egyetem Informatikai Kara
Akár már jövőre új helyére költözhet a Debreceni Egyetem Informatikai Kara. A több mint 4400 négyzetméteres új épület ideális feltételeket teremt majd az oktatásra, valamint dedikált laboratóriumok is lesznek, ahol ipari kutatás-fejlesztési tevékenységek végezhetők. A kar már most több jelentős kutatásban vesz részt, és elkészült az informatikai inkubátorház is, amely az induló vállalkozásokat segíti.
Mértékadó teljesítmények
Létezik Magyarországon egy harmincegy fős professzori csoport, melynek tagjai és az általuk irányított tudományos kutatás-fejlesztési műhelyek összefogtak egy közös cél érdekében. Együttműködésük még szorosabbá vált, amikor 2008-ban megalapították Mátészalkán a Keleti Háromhatár-Szeglet Kutató-Fejlesztő Központot, melynek elnöke, Sinóros-Szabó Botond egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora magazinunknak elmondta: professzori csoportjuk az elmúlt harminc évben folyamatosan segítette a Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával szomszédos hátrányos térséget. Az alapító tagok az ország különböző tudományos központjaiban dolgoznak, különálló, ugyanakkor mégis szorosan egymáshoz kapcsolódó tudományterületeket művelnek, így képesek arra, hogy a térfejlesztés bonyolult kérdéseire egybehangolt, komplex válaszokat adjanak – magyarázta a professzor.
Ahol sínen van a fejlesztés
Jelentős elismerésben részesült a MÁV FKG Felépítmény-karbantartó és Gépjavító Kft. A jászkiséri cég az Észak-alföldi régió Innovációs Díj pályázatán nyert, és tavaly novemberben, Debrecenben vette át a regionális elismerést.
Tovább gyártják az aprító-, törő- és osztályozógépeket
Magyarországon nemigen volt olyan iparvállalat az elmúlt ötven évben, ahol ne lettek volna fellelhetők a jászberényi Aprítógép-gyár berendezései – tájékoztatta lapunkat Lánczi József, az AGJ Aprítógépgyár Kft. ügyvezetője. A gyár 1951-ben alakult, miután a világhírű Ganz és Társa cégtől átvette a törő- és osztályozógépek gyártását. Ez lett a fő profil a kezdetekkor. Később a gyártás kiegészült acél- és alumíniumkohászati, valamint hengerművi, környezetvédelmi gépek előállításával. Az első kórházi, ipari veszélyeshulladék-égető berendezések is a gyár nevéhez kötődnek.
Válságban is "kifizetődő" az aktív felelősségvállalás
Valóban az a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb megoldás, ha a mostani gazdasági válság idején az eddigi támogatásokat megvonják a cégek, intézmények a munkatársaiktól, vagy – akár drasztikusan is – visszafognak a környezetvédelemi költségkeretből? Nálunk is van erre számos negatív példa, akárcsak az ellenkezőjére. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility = CSR) kapcsán kérdeztünk meg szakembereket, miként vélekednek az itthoni cégek magatartásáról, milyen elvárásokhoz kell-kellene manapság is tartaniuk magukat?
