Magazin archívum » 2010. június
Mielőbb újjá kell formálni a felsőoktatást
„Az új kormány a felsőoktatást, annak intézményrendszerét a közjó részének, nem pedig a piac egyik sajátos szegmensének tekinti” – nyilatkozta magazinunknak Hoffmann Rózsa, a Fidesz kulturális tagozatának országos elnöke, a KDNP oktatáspolitikusa, aki állam-titkárként a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban az oktatás területét irányítja. Szerinte számos, korábban színvonalas gyakorlati képzést nyújtó elismert főiskola, főiskolai kar mára krónikus oktató- és hallgatóhiánnyal küzdő, versenyképtelen egyetemmé lett. Az új kormány fontos feladatának tekinti ezeknek az intézményeknek a visszavezetését a fenntartható, társadalmilag hasznos tevékenységi területükre. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora szerint is szükség van változtatásra: újragondolandó az államilag fenntartott felsőoktatási intézmények száma, illetve az államilag finanszírozott képzések mértéke. A két szakembert a tervezett változtatásokról kérdeztük.
Európai élmezőnyben a magyar biotechnológia
A közelmúltban adta ki Biotechnology 2010 – Adapting for success címmel éves iparági tanulmányát a neves, élettudományokra szakosodott elemző és tanácsadó cég, a Burrill & Company (B&C). A hagyományos biotech nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália, Egyesült Királyság – mellett a fejlődő piacok: Latin-Amerika, Kína, Dél-Korea, India, Malajzia sorában Magyarország biotechnológiai iparágának fejlettségét is értékelte a tanulmány. Hazánkat globális szinten jelentős növekedési potenciállal rendelkező biotechnológiai szereplőnek tartja a Burrill & Company. A tanulmány apropóján kérdeztük meg a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökét, ifj. Duda Ernőt az iparág hazai helyzetéről, lehetőségeiről.
Gyógyító fejlesztések
Új utakon jár a tudományos számítások piacán a Chemistry Logic Kft., amely leginkább Omixon márkanéven megjelenő szolgáltatásairól ismert. Nyertes pályázat, innovatív gondolkodás, piacképes szolgáltatás jellemzi a hazai vállalkozást.
Gyógyszermolekula építőkövek új katalógusban
Háromfős kutató-fejlesztő laboratóriumként kezdte meg működését Magyarországon 1996-ban a Ubichem Kft., melynek ügyvezető igazgatója igazi sikertörténetről számolt be magazinunknak. Répási József elmondta, hogy az angol–magyar cég mára közel száz főt alkalmazó gyógyszeripari kutatás-fejlesztési szolgáltató vállalattá nőtte ki magát, amely széles szolgáltatási profiljának köszönhetően lefedi a gyógyszerhatóanyag-fejlesztések preklinikai és klinikai fázisához szükséges kémiai fejlesztési szolgáltatások teljes skáláját, beleértve olyan tevékenységeket is, mint a stabil izotóp szintézis, valamint a radioaktív jelzett vegyületek előállítása.
A genomika személyre szabható
Nemcsak Magyarországon, de a kelet-közép-európai régióban is egyedülálló az a genetikai analizátor, amely immár gyorsan és olcsón képes elvégezni például DNS-vizsgálatokat. Az új rendszer a Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai Intézetben működik, s a világszínvonalú kutatások mellett „hétköznapi” megrendelői igényeket is készek teljesíteni a munkacsoport tagjai. Olyan intézmények, vállalkozások – sőt magánszemélyek – megbízását is várják, amelyek, akik például a genetikai betegségek kimutatását, fertőzések diagnosztizálását, kórokozók azonosítását, két egyed közötti rokonsági fok meghatározását, személy-azonosítást, oltóanyag-fejlesztést, nemesítést vagy génváltozatok összehasonlítását kérik.
Az újdonságok jelentik a jövőt
Az Izotóp Intézet Kft. 1993-as megalapítása óta foglalkozik radio-aktív izotópok és egyéb termékek kutatásával, fejlesztésével, gyártásával, melyeket széles körben alkalmaznak, főként az egészségügy, a kutatás és az ipar területén. Négy üzletáguk közül három, a Radiogyógyszer, a Szintézis és az Immunoassay termékei kötődnek szorosabban a kutatás-fejlesztéshez. Sugártechnika üzletáguk elsősorban gépek és eszközök előállításával foglalkozik. Lakatos Mihály ügyvezető igazgatót a cég jelenéről és jövőjéről kérdeztük.
A fejlődés záloga a logisztikát "behálózó" innováció
Átfogó kormányzati stratégia híján összességében hiába van viszonylag jó alapokon a magyarországi logisztikai ágazat, e téren jelenleg nehéz előbbre lépni. Ennek nemcsak a gazdasági válság miatti vissza-esés az oka, hanem az is, hogy a fejlesztésekhez szemléletváltásra és olyan gyakorlati megoldásokra van szükség, amelyek a logisztikát meghatározó tényezővé teszik az üzleti világ fejlődésében. Ehhez három fő szempont érvényesítését tartja fontosnak Chikán Attila, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság társelnöke, aki egyik írásában összefoglalva új felfogást, együttműködést és technikai innovációt tart indokoltnak. A közgazdászprofesszortól az általa röviden megfogalmazott, legfontosabb teendők részletesebb ismertetését kértük.
Az AEO-ról röviden
A Pannon Air Cargo Kft., a Malév leányvállalata elsőként szerezte meg Magyarországon és egyben a 2004 óta az Európai Unióhoz csatlakozott államok közül az AEO-tagságot.
Minőségi útfejlesztés kell
Húsz éven belül tovább erősödhet a gazdaság egyik húzóágazata, a közlekedés, jelentősen javulhat Magyarország versenyképessége és a lakosság életminősége. Ezt is tartalmazza a Jövőkép 2030 tanulmánykötet, amelyet – a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával – az ERTRAC-Hungary Nemzeti Közlekedési Platform munkacsoportjai dolgoztak ki. A kutatók állítják, ha a szomszédos országokéhoz is illeszkedően megvalósulnak az ajánlott főúthálózat szerkezeti átalakításai, két évtizeden belül hazánk tranzitforgalmának bővülése ellenére jelentősen csökkennek a közlekedésbiztonsági kockázatok és ennek társadalmi szintű költségei. A változás munkahelyteremtő is, növeli az ország bevételeit, vagyis olyan „csodaszer”, amelynek az EU 15-ök már a birtokában vannak. A tanulmány kapcsán Vörös Attilát, a Közlekedéstudományi Intézet tudományos igazgatóját, az ERTRAC-Hungary infrastruktúra-tervezés és -építés munkacsoport vezetőjét kérdeztük.
Új szakaszba lépett a Zöld Nyíl
Új projektigazgató látja el a Miskolc Városi Közlekedési (MVK) Zrt. és hazánk egyik legnagyobb beruházását, a Zöld Nyíl Villamos Projektet, amely a város kelet–nyugati tengelyében a teljes pálya-szakasz felújítását és 31 új villamosjármű beszerzését jelenti. Ezen-kívül 1,4 kilométerrel meghosszabbodik a villamospálya. Erre kapott megbízást 2010. március 1-jétől Komoróczy Imre, akit arra kértünk, hogy mutassa be a projektet.
Megrendelőkre vár a hazai autóbuszgyártás
Határhoz érkezett Fórián István, aki – miniszterelnöki megbízatással – az Autóbusz Rekonstrukciós Program vezetőjeként vett részt a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter megalakításában. Megbízatása, pontosabban az ehhez kapcsolódó munkaszerződése június végéig szól, ám nem ezt tartja igazán fontosnak, hanem a megindult folyamat továbbvitelét. Számvetésre kértük, s azt is megkérdeztük: lesz-e tovább, vele vagy nélküle?
A buszklaszter lehetőségei
Róna Gábor, a Metal Holding Zrt. vezérigazgatója bízik abban, hogy cégcsoportja részese lehet a hazai autóbuszgyártás fellendítésének. A klaszterbe tömörüléssel a szövetségnek esélye lehet rá, hogy egyesítse az egyéni és a nemzetgazdasági érdekeket.
Harmincegy társaság tapasztalata adódik össze
Áprilisban alakult meg a hazai autóbusz- és -alkatrész-gyártás újraélesztését és nemzetközi versenyképességének visszaszerzését zászlajára tűző Magyar Autóbuszgyártó Klaszter, amelynek 19 alapító tagjának egyike a kecskeméti székhelyű Autó Univerzál Kft. Kovács Lajossal, a Duna–Tisza köze egyik legnagyobb létszámú javítóbázisaként ismert társaság ügyvezető igazgatójával a nagy múltú cégről és a klaszterben rejlő lehetőségekről beszélgettünk.
Nyitás a gumikerekes ágazat felé
Hazánknak néhány évtizeddel ezelőtt számottevő volt a gépgyártása. Ezt a piaci szegmenst minél előbb talpra kell állítani, ez a lépés sosem lesz késő – figyelmeztet Garajszki Péter, a Metal 99 Fémszerkezetgyártó és Szolgáltató Kft. ügyvezetője. A cég elsősorban a közlekedési járművek ajtainak, ablakainak és erősáramú készülékeinek gyártására és javítására specializálódott.
Kész az újabb tíz évre szóló EU-stratégia
Az Európai Unió új, tíz évre szóló stratégiájának középpontjában – a versenyképesség fokozása érdekében – az innováció és a zöld-növekedés áll. Egyértelmű a cél: ismét megfelelő növekedési pályára állítani az európai gazdaságot. Az Európa 2020 stratégia a tagállami és az európai szakpolitikák szorosabb összehangolásával is garantálni akarja az „intelligens, fenntartható és minden társadalmi rétegnek előnyöket biztosító gazdasági növekedés” elérését. Az új stratégia lényegéről a Gazdasági Tükörkép Magazin Szűcs Tamást, az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletének új vezetőjét kérdezte.
Jogász
Alapvető változás következett be június elsejétől a hazai cégek, az adósok, a hitelezők életében: a fizetési meghagyásokat a bíróságok helyett a közjegyzők intézik, akik az eddigi több hónapos ügyintézéssel szemben három munkanap alatt kibocsátják az elektronikus fizetési meghagyásokat.
Kis önerős pályázatokra várnak az ipari parkok
Az ipari, technológiai és innovációs parkok számának növelését, az ilyen bázisok koncentráltabb támogatását várja a szakma az új kormánytól. Ennek részeként az európai uniós források szétosztásának felgyorsítását és a pályázatokon megkövetelt önerő csökkentését is szeretné elérni az Ipari, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesülete (IPE). Kívánatosnak tartják azt is, hogy a pénzintézetek rugalmasabban nyújtsanak hitelt, illetve bankgaranciát a vállalkozóknak. E törekvések kapcsán kérdeztük Tóth Jánost, az IPE elnökét.
Szolnokon gyakori vendégek a NATO logisztikai tisztjei
Már az 1996-os kormányprogram úgy számolt Szolnok várossal, mint egy leendő komoly logisztikai helyszínnel, ezt követően pedig több tanulmány, fejlesztési program készült – mondta Simon István, a Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. logisztikai vezetője. Már akkor felismerték, hogy az Alföld közepén fekvő Jász-Nagykun-Szolnok megyét – központi helyzetéből adódóan – fontos tranzitútvonalak szelik át, amelyek összekötik az ország keleti és nyugati részét, egyúttal a keleti országhatárral is biztosítva a kapcsolatot. Mind a négy közlekedési ág (közúti, vasúti, légi, vízi) megtalálható Szolnok város közigazgatási határán belül.
Milliárdos fejlesztések a Miskolci Ipari Parkban
A Miskolci Ipari Park 2005 óta tudatos és szervezett fejlesztési irányvonalának köszönhetően mára a régió egyik meghatározó ipari parkja lett. Dr. Halmai Gyulát, a Miskolc Holding Zrt. elnök-igazgatóját kérdeztük a fejlesztésekről és a tervekről.
Bővül a Bajai Ipari Park
Közel másfélszeresére bővül a Bajai Ipari Park, ahol jelenleg száz kis- és közepes vállalkozás működik. A bővítést az ipari park menedzsmentfeladatait ellátó, száz százalékban önkormányzati tulajdonú Baja Vagyon Zrt. a város és a térség gazdaságfejlesztésének szolgálatába kívánja állítani; elsősorban innovatív élelmiszer-ipari befektetőket várnak az új, 25 hektáros összközművesített területre.
Tisztul a kép
A BME Út- és Vasútépítési Tanszékén folytatódtak az aszfalterősítő rácsok és kompozitok viselkedésével kapcsolatos kutatások. Korábbi cikkünkben a magazin hasábjain mutattuk be a rácserősítéssel készült aszfalt próbatestek és szerkezetek együttdolgozásának minőségét, keréknyom-képződési, hajlítási vizsgálatok és véges elem modellezés eredményeit. [1] [2]
A pajzsos alagútépítés utolsó szakasza a Népszínház utca és a Keleti között
A déli pajzs 2010. április 12-én, az északi pedig április 22-én tört be a Népszínház utcai állomásba. A betörés több szempontból is eltért az eddigiektől.
Az észak-déli metróvonal felújítási elképzelése
Az észak–déli metróvonal (3-as vonal) a budapesti közösségi közlekedés több mint 34 éve működő, legnagyobb szállítókapacitású, nyomvonalán semmivel sem pótolható létesítménye. A korszerűsítéssel egybekötött felújítással megvalósítható az elkövetkezendő harminc évre a mai kor műszaki, utas- és vasútbiztonsági követelményeinek megfelelő, kulturált közlekedési környezetet biztosító, széles körű utastájékoztatással rendelkező, a lehető legnagyobb mértékben akadálymentesített, a meglévőnél kisebb üzemeltetési költségű metró létrehozása – a meglévő adottságok korlátai között.
