Magazin archívum » 2010. március
Értékrend nélkül az oktatás is válságot "termel"
A magyar oktatási rendszert a szétesés fenyegeti, a felsőoktatásban vészhelyzet van, olvasható egyebek között ez is a Bölcsek Tanácsa által készített tanulmányban, amely átfogó, sok esetben meglehetősen sötét képet fest a hazai oktatásról, de a változtatáshoz szükséges lépéseket is megfogalmazza. A javaslatokról Csermely Péter professzort kérdeztük. A tanulmány megjelenésével szinte egy időben, mintegy harminc hazai felsőoktatási intézményben indult el a diplomás pályakövetési rendszer kialakítása. A cél a végzettek karrierjének, elhelyezkedésének nyomon követése, ami szintén hasznos információkat adhat a hazai felsőoktatás reformjához.
Már se minőség, se mennyiség nincs a hazai felsőoktatásban?
Bajban van a magyar felsőoktatás, s bár sokan sokféleképpen gondolkodnak a fejlődés irányáról, egyelőre csak a problémák sokasodnak. Megkérdeztük dr. Stubnya Gusztávtól, a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatójától, ő hogyan látja a kialakult helyzetet.
II. Magyarországi Klímacsúcs Budapesten
A Klíma Klub 2009 után idén is megszervezte a Magyarországi Klímacsúcsot, amelynek célja a hazai politikai, gazdasági és tudományos élet szereplői figyelmének felhívása volt napjaink egyik legégetőbb problémájára, az éghajlatváltozásra.
Kérdéses a kapcsolt erőművek sorsa
Számos településen jelentősen drágulhat a távhő, ha – az áramot és a hőt egyszerre termelő, vagyis – a kapcsolt erőművek a későbbiekben nem kapnak támogatást a kötelező áramátvételi rendszeren keresztül. Kompenzáció híján ugyanis nem tudják majd megfelelő áron értékesíteni az áramot, ezért a veszteségük csökkentése érdekében kénytelenek lesznek emelni a hődíjaikat. Ám több kiserőművet ez sem menthet meg a csődtől, mivel a hőtarifákat nem tudják olyan mértékben növelni, hogy az ellensúlyozza az elmaradt áramdíjbevételeiket. A támogatásból kieső energiatermelő egységek új pályázatokat nyújtottak be a Magyar Energia Hivatalhoz. A szaktárca minisztere szerint viszont a jövőben minden felhasználónak meg kellene fizetnie az általa igénybe vett energia előállításának tényleges költségeit.
Van-e élet a KÁT után?
A kapcsolt (villamos energiát és hőt egyszerre termelő) erőművek léte függhet attól, hogy a nyílt piacon hogyan tudják értékesíteni a megtermelt villamos energiát – hangsúlyozta Zempléni Balázs, az EGL Hungary Kft. piacfejlesztési igazgatója. A cég a piaci helyzetre reagálva az erőművek technikai lehetőségeit és a menedzsment elképzeléseit felmérve személyre szabott megoldásokat nyújt ügyfelei számára.
Zöldúton Közép-Európában
A Greenergy cégcsoport innovatív és környezettudatos technológiákra épülő, decentralizált kiserőműveket (5–20 megawatt) fejlesztő és üzemeltető vállalat – pozicionálta a társaságot Vámos Péter kereskedelmi igazgató, akit a KÁT-rendszer változásáról és a cégcsoport tevékenységéről kérdeztünk.
Zöldprojektek megvalósítói az energetikában
A Perkons Kft.-t 2004-ben hozták létre tulajdonosai abból a célból, hogy az energetikai szektorban projektek megvalósítását és üzemeltetését szervezzék meg.
Diverzifikált földgázbeszerzés
A piaci részesedés megtartása mellett a Fővárosi Gázművek Zrt. a szabadpiacon új ügyfelek megszerzésére törekszik, ám ez a bővülés Koncz László vezérigazgató-helyettes szerint kizárólag értékteremtéssel, a szolgáltatási minőség megtartásával valósulhat meg.
Alternatív energiaforrásokat kínálnak
A gazdasági és technológiai fejlődésnek köszönhetően az emberiség energiaigénye az elmúlt században a tízszeresére nőtt. A növekvő energiaárak egyre inkább rákényszerítik az embereket, hogy más, alternatív úton jussanak energiához.
Az új irányítási rendszerszabványról
Magyarországon az egységnyi bruttó hazai össztermék (GDP) előállításához szükséges energia mennyisége (energiaintenzitás) közel négyszerese a legjobb értéket mutató európai uniós tagállamokénak, és összességében a huszadikak vagyunk a mezőnyben.
Barátkozzunk meg az energiaszigetekkel!
A közvélemény számára többnyire érthetetlenek a petajoulokban, terra- és gigawattokban elhangzó energiaadatok, akárcsak az energiafogyasztásért aktuálisan fizetendő számla. Pedig van, aki „lefordítsa” a számokat, közérthetően ismertesse az összefüggéseket: az energetikusoknak ez is feladatuk. Ám ahhoz, hogy ez könnyebben menjen, előbb arra kellene jobban odafigyelni, hogy milyen korszerű megoldásokat javasolnak a hatékony, ugyanakkor takarékos energiafelhasználásra. Erre jól felkészült az itthoni szakembergárda, amelynek nemcsak átfogó ismeretei, hanem korszerű gyakorlati tapasztalatai is vannak. Ez is kiderült a XVII. Főenergetikusi Szemináriumon, amelyet az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) esztergomi területi szervezete rendezett. A szakmai fórumról Steier Józsefet, az ETE területi elnökét kérdeztük.
Ráfordítás híján lemarad a hazai innováció
Hamarosan, budapesti székhellyel megkezdi működését az Európai Innovációs és Technológiai Intézet. Az első, hazánkba települő európai uniós intézmény feladata nem a kutatás, hanem a kontinensen zajló innovációs projektek összehangolása, támogatása lesz. A szervezet számára a tervek szerint 2013-ig összesen 309 millió eurót különített el a közösség. Több, az intézet által támogatandó kutatási projektbe már bekapcsolódtak hazai műhelyek.
A klaszter nem cél, hanem eszköz
A Pólus Program a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének növelését tűzte ki célul a jelentős innovációs kapacitással és exportpotenciállal rendelkező klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalkozási környezet fejlesztésén keresztül. Az eddigi eredményekről és a jövőről dr. Zombori Zitát, a Pólus Programiroda ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Fejlesztési eredmények és tervek az innováció érdekében Székesfehérváron
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által elindított Pólus Fejlesztési Program keretében komoly innovációs fejlesztőmunka folyik Székesfehérváron: a frekventált helyen lévő volt katonai laktanya területén új innovációs parkot alakított ki a város vezetése. A közel tízhektáros, kiváló infrastrukturális fejlesztési adottságokkal rendelkező területen közép- és felsőoktatási intézmények kaptak helyet, és többlépcsős fejlesztés során itt jön létre a város új innovációs központja, mely helyi vállalkozások összefogásával és jelentős uniós támogatással valósul meg.
LES Páneurópai konferencia
A Licensing Executives Society International, rövid nevén LESI olyan nemzetközi társadalmi szervezet, amely világszerte több mint tizenkétezer tagot számlál, és fő feladatának tekinti a szellemi tulajdon üzleti hasznosítását. Tagjai a szellemi tulajdon hasznosításával és/vagy védelmével hivatásszerűen foglalkozó szakemberek, ügyvédek, szabadalmi és védjegy ügyvivők, kockázati tőkések, innovatív vállalatok, feltalálók, vállalkozók és mindazok, akik felismerték, hogy a szellemi tulajdon leggyorsabban és leghatékonyabban több érdekelt piaci potenciáljának közös kihasználásával, azaz a kölcsönös előnyök alapján kötött megállapodásokkal hasznosítható.
Lézerek a mikrovilágban
Az R&D Ultrafast Lasers Kft. igazgatója, dr. Szipőcs Róbert a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki Karán végezte egyetemi tanulmányait, majd a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének (MTA SZFKI) ösztöndíjasaként elsősorban optikai vékonyréteg rendszerek tervezésével foglalkozott, aminek eredményeként 1993-ban speciális dielektrikum lézertükröket fejlesztett ki femtoszekundumos lézerrendszerekhez.
Innovációs kilátás, nem csak fél évtizedre
Fél évtizeden belül összesen 1,5-2 százalékos nemzetgazdasági növekedést generálhat egy jól átgondolt, következetesen végigvitt innovációpolitika. Kiszolgáló és bedolgozó országból csak így válhatunk ismét válságtűrő és növekedő, tudásalapú gazdasággá, mondja meggyőződéssel Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.
Az első EU-elnökség érettségi vizsga is
Csatlakozásunk óta Magyarország először állhat az európai integráció élére, és 2011-ben – fél éven keresztül – formálója lehet a közösségi napirendeknek. A feladat nem könnyű, annál is inkább, mert a spanyol–belga–magyar az első olyan európai uniós trió, amely a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta tölti be a soros európai uniós elnökséget.
Jogász
A hazai kis- és középvállalkozások életében jelentős változást hozhat, hogy módosultak az adósok bankszámlájára vezetett inkasszóra vonatkozó szabályok, áprilistól a kárt okozó gazdasági társaságok ellen akár csoportos perlésre is mód van, illetve a gyártókra is vonatkozik a termékszavatosság. Mindhárom változtatás a gazdasági élet jogbiztonságát hivatott elősegíteni.
Látványos fejlesztések, nagy munkanélküliség
A Budapestet és Pest megyét magában foglaló Közép-magyarországi régió helyenként dinamikusan fejlődik, de a megyeiek szerint – a főváros árnyékában – nekik kevesebb jut a forrásokból, ezért van továbbra is napirenden az önállósodás. Az elmúlt egy év eredményeiről, kudarcairól a fejlesztési tanács elnökét, turisztikai szakembert, kistérségi vezetőt, a munkaügyi kirendeltség vezetőjét és az iparkamara irányítóját kérdeztük.
Flexo- és mélynyomtatás egy helyen
A termék, a csomagológép és a csomagolóanyag összhangja nélkül lehetetlen sikert elérni – avat be cége filozófiájába Békési Ernő, a Harsona Fólia-Print Kft. tulajdonosa, ügyvezető igazgatója. Magyarország egyik vezető flexonyomdája a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával a legmagasabb színvonalú csomagolóanyagok gyártását tűzte ki céljául.
Út a kiválóság felé
Hosszú előkészítő munka eredményeként jött létre a Pannon-Quality Menedzsment Tanácsadó Kft., a Certop Termék- és Rendszertanúsító Ház és a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület együttműködéseként a tanúsítható ExcellenCert kiválósági követelményrendszer, amely az EFQM által kidolgozott és a Kiválóság Modell alapját képező nyolc kiválósági alapelvre épül. A részleteket Toldi Sándor mérnök-közgazdász, szervezetfejlesztési szakembertől tudtuk meg.
A BME CH épülete túlélte a metróépítést
A 4-es metró Szent Gellért téri állomásának nyugati, bányászati módszerrel, közvetlen földfejtéssel, lőttbetonos biztosítással épült része a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) CH épülete alá került. Az épületet kedvezőtlen állapotú feltöltésre és laza öntéstalajra alapozták; emellett a szerkezeti rendszeréből eredően is már közvetlenül a megépítése után jelentős süllyedések, süllyedéskülönbségek, áthajlások, repedések jöttek létre. Az állomásépítési munkák során természetesen számolni kellett további süllyedésekkel, hiszen a kibontott „állomásüreg” környezetében lévő talajtömegekben fellazulás, feszültségátrendeződés, alakváltozás jött létre.
Hulladéklerakók végeselemes vizsgálatai
A lerakókban található hulladékok összetétele nagymértékben függ a személy vagy vállalat tevékenységi körétől, lakóhelyétől, az időjárási viszonyoktól és a gazdasági helyzettől is. Ennek megfelelően a háztartási hulladékok alkotóelemei különböző méretűek, alakúak, fizikai és kémiai tulajdonságúak. A szemét heterogén szerkezete teszi igen nehézzé a vizsgált anyagok mérnöki modellezését. Az egyes minták kora, térfogatsúlya, szortírozottsága, tömörítettsége jelentősen befolyásolja a vizsgált hulladék mechanikai tulajdonságait. Mindazonáltal a hulladékok jellemzőinek alapos ismerete szükséges ahhoz, hogy azok mechanikai tulajdonságait időben becsülni tudjuk.
A kompaktaszfalt építéstechnológiája
A hazai országos közúthálózaton, sajnálatos módon, nem ritka jelenség, hogy az útburkolat állapota a tervezési élettartamnál sokkal rövidebb idő után, akár egy-két év elteltével is olyan mértékű állapotromlás jeleit mutatja, amely nagy felületű javítást vagy akár teljes felújítást tesz szükségessé. Ez a kedvezőtlen jelenség az aszfaltburkolatú autópálya-hálózaton is előfordul.
Bontási törmelékből olcsó töltőanyag
Februárban avatták a Glázer Transz Kft. építési törmelékeket újrahasznosító telepét Győrben, az Ipari Park szomszédságában lévő hathektáros területen, ahol a környezetre nem veszélyes építőipari bontási hulladékot: betont, aszfaltot, téglát zúzzák, aprítják, rostálják, osztályozzák. A szaknyelven inert hulladéknak nevezett törmelékből ily módon nyerik a hasznosítható anyagokat, amelyekkel kiváltható az útépítésnél, épületek alapozásánál használatos töltőkavics és murva. Az útalapba vagy a térbeton alá dolgozott, újrahasznosításból származó töltőanyaggal kellő tömöttséget lehet elérni, minőségileg nem kifogásolható, megfelel a környezetvédelmi előírásoknak, az építésügyi szabványoknak, és lényegesen olcsóbb, mint a bányászott ásványi anyagok.
Aszfaltutak repedéseinek javítása
A hazai közutak átlagos életkora negyven év körül van, miközben az aszfaltutak várható élettartama 15-20 év. Ez az adat önmagában is érzékelteti, hogy a közutak nagy részének állapota biztonságos közlekedésre alkalmatlan. Az elöregedett utak nemcsak nehezítik a közlekedést, de veszélyesek, sőt baleset- és esetenként közvetetten életveszélyesek is.
Újabb jó teljesítmény
A Kálvin téren a szokásos karbantartási munkák után novemberben újból nekiindultak a pajzsok a következő állomás, a Rákóczi tér felé.
