Magazin archívum » 2011. augusztus-szeptember
Államosítják a hulladékgazdálkodást
Az 1995-ben született első termékdíjtörvény helyett idén júniusban egy újat fogadott el a parlament, amelynek deklarált célja az ágazat teljes megújítása, a többször felhasználható termékek elterjedésének előmozdítása, valamint a hulladékhasznosítás mértékének jelentős növelése.
Mindent megold az új termékdíjtörvény?
A környezetvédelmi termékdíjról szóló új törvény hosszú előkészítő fázis után két lépcsőben, 2011. szeptember 1-jén és 2012. január 1-jén lép hatályba. A szabályozás újdonságairól, várható hatásairól és eredményeiről dr. Rácz Andrást, a környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkárt kérdeztük.
A zöld találmányok nehezen törnek át
Magyarország egyik nagy lehetősége lehetne a hazai szellemi tőke olyan jellegű kiaknázása, ami nemcsak konkrét személyek, hanem az egész ország érdekeit szolgálja – állítja Komjáthy Miklós, a Windkom ügyvezető igazgatója, akivel a cég találmányairól és az energiafelhasználás racionalizálásának alternatíváiról beszélgettünk.
Elgázosítják a mecseki feketeszenet
Az urán mellett már a szénvagyon feltárására irányuló kutatásokba is kezdett a Mecsekben a WildHorse UCG Kft. Alvállalkozóik az engedélyek birtokában geofizikai méréseket, később pedig kutatófúrásokat végeznek a Mecseknádasd környéki feketekőszén-vagyon vizsgálatára.
Szójaimport helyett algafarm
Az alga mezőgazdasági hasznosíthatóságára irányította rá a figyelmet a Debreceni Egyetem Agrár Gazdálkodástudományok Centruma (DE-AGTC) és a Monergo Energiatermelő és Szolgáltató Kft. közelmúltban lezárult hároméves projektje.
Még mindig csak ígéret a biomassza
A biomassza-erőművek jelentősebb hazai elterjedését elsősorban a szemléletváltás segítené, ma még ugyanis sokan ellenzik a mezőgazdasági területek energianövény-termesztésre való hasznosítását. Még akkor is, ha az adott földdarabon nem állítható elő megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszernövény
Megszűnő KÁT, csillapított zöldhullám
Tisztázandó, hogy kit mire kötelez a kormányzat új energiastratégiája. Átlátható, szelektív és normatív kompenzációs rendszert kellene bevezetni a megújuló energiatermelési módok támogatására. Emellett kormányzati ösztönzéssel háttéripart lenne érdemes kiépíteni a „zöldhullám” kihasználására. Többek között erről beszélgettünk Balogh Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökével.
Három nap, amely csak az energiáról szól
A debreceni Kölcsey Konferencia Központban 2011. szeptember 27–29. között immár kilencedik alkalommal szervezzük meg az ország egyik legnagyobb energetikai konferenciáját és szakkiállítását, az ENERGOexpót.
Minőségi acélcsövek szállítói
Az 1996-ban alapított Argento Kereskedelmi Kft. fő tevékenységét a különböző ipari beruházásokhoz szükséges acéltermékek szállítása képezi. Ezen belül is elsősorban a nagy- és középnyomású csővezetékek építéséhez használt szigetelt vezetékcsövek, illetve a technológiai szerelésekhez szükséges szénacél, ötvözött szénacél és rozsdamentes acélok importjával foglalkoznak. A cég ügyvezető igazgatója Strausz Mónika.
Sikeres energetikai rendszerintegrátorok
Igazi cégóriások tartoznak az I.T.O. Engineering Kft. ügyfelei közé. A folyamatirányító, üzemi információs, illetve üzemi erőforrás menedzsment rendszerek tervezésével, kiépítésével és működtetésével foglalkozó cég nem méretével, hanem a szakemberek felhalmozott tudásával, tapasztalatával vívott ki magának pozíciókat az energetikai piacon. Arany László ügyvezető igazgató nemcsak az eddigi eredményekről, de a jövő lehetőségeiről is beszélt.
Csőgörényasztal: egyedi ökomegoldás
A kecskeméti Dextron Kft. gépipari berkekben arról ismert, hogy nem ijed meg az egyedi kihívásoktól. A megrendelők speciális kívánságait minden esetben úgy valósítják meg, hogy mind a végtermékkel, mind annak árával maximális elégedettséget váltsanak ki. A cég ügyvezetője, Rudasi Zoltán most egy olajipari fejlesztésükről számolt be lapunknak.
Sikeres szolnoki tervezőiroda
Nagyon speciális területeken, korszerű tervezőprogrammal, de szinte mindent elvállalva dolgozik a szolnoki Szolterv Kft. Ipari és Szénhidrogénipari Tervező és Szolgáltató Mérnöki Iroda. A cég ügyvezető igazgatóját, Szabóné Tari Ibolyát kérdeztük jelenlegi helyzetükről és hosszú távú terveikről.
Olaj- és gázipari tervezés 3D-ben
Az olaj- és gáziparban ismert és elismert Petrolterv Kft. már több mint negyvenéves szakmai múltra tekint vissza. 1967-ben az olajiparhoz kapcsolódó tervezési és szakértői feladatok elvégzésére hozták létre az Olajterv Szegedi Főosztályát. Ennek alapjain alakult meg 1995-ben a Petrolterv Kft. A társaság döntő tulajdoni hányadával Juratovics Aladár ügyvezető rendelkezik.
Szolnoki szakértők a legjobbak között
A szolnoki székhelyű, tíz éve alapított PressControl Kft. fő területe: bányászati célú nyomástartó edények és berendezések szakértői vizsgálata.
Független és objektív minőségellenőrzés
A jogelődjeit is ideszámítva az ÁMEI az 1880-as évek óta létezik. A volt Magyar Királyi Technológiai és Anyagvizsgáló Iparmúzeum helyén működő kereskedelmi minőségellenőrző vállalatok sorában találjuk a kezdetben állati zsírokat és növényi olajokat, később kőolajokat vizsgáló céget, melyből az Ásványolaj Minőségellenőrző Iroda (ÁMEI) lett a háború után.
Anyagvizsgálat különleges minősítéssel
A százhalombattai Olvex Kft. 2003-ban alakult. Szolgáltatásaikat kezdetben elsősorban a Mol-csoport megrendeléseire alapozták. Fő profiljuk az anyagvizsgálói és mérnöki szaktanácsadói munka, nyomástartó rendszerek vizsgálata és felügyelete, valamint tartályvizsgálatok elvégzése. A fiatal munkatársakra építő, lendületes cég ügyvezető és műszaki igazgatóját, Füzesséry Eriket kérdeztük a részletekről.
A geológiai szerviztől a kútvizsgálatig
A szolnoki székhellyel működő Geoinform Kft.-t 1993-ban alapította a Mol, mely azóta is 100%-os tulajdonosa a cégnek. Ám régóta már nemcsak a Mol, hanem egyéb vállalatok számára is végeznek olajipari felméréseket. A cég tevékenységi területeiről Szakál Tamás ügyvezető igazgató tájékoztatta lapunkat.
Saját fejlesztésű radiográfiai műszerek
Hosszú idő óta tényező a hazai a piacon a KBFI-Unio Kft., amely nevét a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettől eredezteti. A nyolcfős, vagyis létszámában kisvállalkozásnak mondható cég első embere, Skrek Mátyás ügyvezető arra számít, hogy a radiográfiai berendezések gyártásában, szervizelésében továbbra is piacvezetők tudnak maradni az országban.
Szolnoki olajosok - ománi tulajdonossal
Kevesen tudják, hogy Szolnok városa egy vékony „olajos” szálon kapcsolatba került egy szultanátussal, az Arab-félszigeten fekvő, hárommillió lakosú Ománnal. Az MB 2001 Olajipari Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója 2003 óta Remeczki Ferenc. Tőle érdeklődtünk erről az érdekes gazdasági együttműködésről, illetve a cég terveiről.
Technológiaszerelés európai színvonalon
A Zala megyei Lovásziban működő Oiltech – Olajipari Technológia Szerelő és Vezetéképítő Kft. – fő tevékenységi köre a csővezetéképítés, de gyártanak tartályokat, hőcserélőket és különböző egyedi hegesztett-forgácsolt termékeket is.
Innovatív válaszok a kor kihívásaira
Ma már csak történelem, hogy a Békés megyei Tótkomlóson és Kardoskúton is otthon lévő Olajgép-Tec Kft., illetve szakmai elődei korábban integrált szervezetként, később leányvállalatként a Molhoz tartoztak. 2004 óta a teljes önállóságot élvező, magántulajdonban lévő cég a saját sikeres útját járja. A cég többségi tulajdonosa és operatív irányítója Farkas Pál.
Az igényes orosz piacon bizonyítanak
Ipari elzárószerelvények tervezésével és gyártásával foglalkozik a lenti székhelyű Log Valve Kft. Főként orosz piacra állítják elő ezeket a termékeket, melyek gáz-, illetve olajkutak és vezetékek működését biztosítják.
Mélységi rekord a Makói-árokban
Úttörő módszerekkel, világszerte élvonalbelinek számító technológiával végez sikeres földgázkutatási és -termelési tevékenységet a Makói-árokban a Falcon Oil and Gas nevű nemzetközi olaj- és gázipari társaság.
Magyar-horvát olaj- és gázkonferencia
A hazai földgáz- és kőolaj-kitermelésről, a külföldi kutatásokról és a szeptember közepén megtartandó olaj- és gázkonferencia programjairól kérdeztük Holoda Attilát, a rendezvény és egyben a Magyar Bányászati Szövetség elnökét, az Országos Magyar Kohászati és Bányászati Egyesület alelnökét, aki „civilben” a Mol eurázsiai kutatás-termelési igazgatója.
Hosszú távú magyar energiastratégia a japán atomkatasztrófa árnyékában
Elkészült a kormány új energiastratégiája, amely többféle forgatókönyvet vázol fel a magyar energiaipar jövőjéről, de preferenciákat is megjelöl. A tervezetben a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztéséről is szó esik, ezek kiaknázását azonban ma még jogi, műszaki akadályok is gátolják.
A hazai energiaszektor jövőképe
Nemhogy megoldani, de még csak összefoglalni sem könnyű azokat a feszítő problémákat, amelyek a magyar energiaszektort közép- és hosszú távon jellemzik. Márpedig ezek megoldása nem tűr halasztást: ha egyszer csak nem lesz elég (import) földgáz vagy kőolaj, netán kimarad az elektromos energia szolgáltatás, az napok alatt padlóra küldheti a teljes magyar gazdaságot – a lakosságról nem is szólva.
Az Európai Unió a válság után is vonzó befektetési célpont maradt
Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) éves befektetési jelentését Simai Mihály akadémikus, az UNCTAD tanácsadója ismertette Budapesten – a dokumentum genfi bemutatójával egy napon. A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének kutató professzorát arról faggattuk, az EU jelenleg milyen szerepet tölt be a világ működőtőke-áramlásában.
Krónikus meghűléssel bajlódik a hazai egészségturizmus
Az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontot jelöl meg a magyar gazdaságban, ezek közül rögtön az első a Gyógyító Magyarország –Egészségipari Program nevet viseli. A kormány gazdaságfejlesztési programja erősen számít különleges természeti adottságunkra, a gyógyvizekre, illetve az erre épülő gyógyturizmusra, amely egyre inkább összeolvad a wellness-iparral.
Gyógyvízre épül az országimázs
Egy évtizede jobbára a Széchenyi Tervnek köszönhetően indultak fejlődésnek a magyarországi gyógyfürdők és szállók. Nem meglepő tehát, hogy a jelenlegi kormányzat Magyarország egyik fő húzóágazataként tartja számon a hazai egészségturizmust, a gyógy- és wellnessfürdők, illetve hotelek szolgáltatásait.
