Magazin archívum » 2011. június
Elektromos autózás itthon
Magyarországon az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport élen jár az elektromobilitás elterjesztésében. A csoport a fenntartható fejlődés elvének határozott híveként szeretne aktívan hozzájárulni e közlekedési forma elterjedéséhez.
Gázipari konferencia Budapesten
2011. június 15–17. között rendezték a IV. Közép-európai Gázkongresszust, amely egyben a 43. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás is volt. A fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Magyar Gázipari Egyesülés (MGE) nagyszabású rendezvényéről, illetve az iparág helyzetéről Molnár Gábort, a szervezet igazgatóját kérdeztük.
Nő a feszültség az energiaiparban
Nincs könnyű helyzetben a magyar energetikai szakma, túl sok a megválaszolatlan kérdés és túl kevés a pénz az iparágban. Többek között a kötelező áramátvételi rendszer átalakításáról, a kormányzat új energiastratégiájáról és a június elején megtartott Energiafórum főbb témáiról beszélgettünk Zarándy Pállal, a Magyar Energetikai Társaság ügyvezető elnökével.
Függetlenedés az energiafüggőségtől
Hatékony szabályozással, az ügyintézés gyorsításával, az infrastruktúra fejlesztésével kíván a kormány vonzó befektetői környezetet teremteni az energiaszektorban. Energiafüggőségünk csökkentése mellett hatékony ösztönző rendszer kell, hogy segítse a megújuló energia hasznosítását – egyebek mellett erről is nyilatkozott magazinunknak Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár.
A Dunagáz Gázipari Oktatási és Minősítő Zrt.-ről dióhéjban
A Dunagáz Zrt. mint a gázipar oktatási bázisa 1990-ben alakult. Alapító tagjai az akkori gázszolgáltató vállalatok és néhány magánszemély volt. 1996-ig kft.-ként, majd 2006-tól zrt.-ként tevékenykedünk
Különleges hidak az Ipoly fölött
Az Ipoly folyó két fontos pontján 67 év szünet után ismét híd kötheti össze a Szécsény városhoz tartozó Pösténypusztát és a szlovákiai Petőt (Pet’ov), valamint a Nógrádszakál községhez tartozó Ráróspusztát és Ráróst (Raroš). Átadás még ebben az évben.
Egymillió eurót kapott a magyar-román pályázat
Magyar–román közös kutatási program nyert egymillió eurót egy brüsszeli pályázaton. A szegedi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézete (BAY-BIO Szeged) és a Nagyváradi Állami Egyetem közreműködésével a szénhidrogén-szennyezések felszámolására szövetkeznek a két ország kutatói. Szegeden két laboratóriumot alakítanak ki, Nagyváradon az elemzéseket végzik. A programról dr. Kiss Istvánt, az intézet igazgatóját kérdeztük.
Határokon átívelő biotechnológia
A horvát kollégákkal közösen elnyert EU-pályázatról, a tudomány „piacosításáról” és a biotechnológia fényes jövőjéről beszélgettünk dr. Németh Péter egyetemi tanárral, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Immunológiai és Biotechnológiai Intézetének vezetőjével.
Magyarország csak "mérsékelt innovátor"
A 2010-es európai innovációs listán Svédország az első, Magyarország a 21. – azaz továbbra sem mondhatjuk azt, hogy ezen a téren Európa meghatározó állama lennénk. Az Innovatív Unió 2010-es eredménytáblája szerint a jobb teljesítmény érdekében megerősítésre szorul a hazai innováció infrastrukturális és pénzügyi háttere. Nos, erre a területre idén sem jut sokkal több pénz, mint tavaly.
Autópiaci körkép - válság után
A 2008 őszén kirobbant gazdasági válság különösen súlyosan érintette az autóipart. Úgy tűnik azonban, az ágazat világszerte kezd magához térni, bár a válság előtti állapotok eléréséhez még nagyon sok időre van szükség.
Hatékony festékréteg-eltávolítás a legkülönbözőbb ipari felületekről
A kilenc országban 12 telephellyel rendelkező, ipari felületek festékréteg-eltávolításával foglalkozó német ABL-Technic magyarországi üzeme 1996 óta működik. A zirci telepét egy kemencével és egy szemcseszóróval indító ABL-Technic Hungary Kft. mára már az alumínium, illetve horganyzott eszközök széles skálájának tisztítását is vállalja. Mátyás Ilona ügyvezető igazgató nemcsak a cég jelenlegi tevékenységet mutatta be lapunknak, de vázolta jövőbeni terveiket is.
Egy univerzális klasztertag
A Magyar Autóbuszgyártó Klaszter a hazai autóbuszgyártás újraélesztését, nemzetközi versenyképességének visszaszerzését tűzte zászlajára. A megalakulás óta eltelt egy évben a 19 alapító taggal létrejött klaszter további 15 taggal bővült, mindannyian a hazai autóbusz-alkatrészgyártás, -forgalmazás és -fejlesztés képviselői.
Új sikerek felé indul az Ikarusbus
Megfontolt lépésekkel tér vissza a piacra az Ikarus autóbuszcsalád. Az olasz Irisbustól visszavásárolt márkanév újrapozicionálását átgondolt, mértéktartó stratégiával kezdte el az Ikarusbus Járműgyártó és Vagyonkezelő Kft. A cég ügyvezetője, Princz Ferenc a magyar autóbuszgyártás sikeres jövőjét egyfajta szakmai összefogással képzeli el.
Sirius busszal hazai földre
A legnagyobb magyarországi autóbuszgyártó cég az észak-amerikai tulajdonú NABI (North American Bus Industries), amely az USA-ban a harmadik legjelentősebb beszállító. A cég 19 éves fennállása óta közel 8000 autóbusz-karosszéria készült a kaposvári és budapesti gyártó, illetve összeszerelő üzemekben.
Buszklaszter és a magyar flaszter
A tavaly áprilisban alulról jövő kezdeményezéssel megalakított Magyar Autóbuszgyártó Klaszter hatalmas elánnal vetette bele magát az ágazatú fellendítésébe, és igazán nem rajtuk múlt, hogy mind ez idáig csak a tárgyalásokig jutottak el az illetékesekkel. Dr. Fórián István elnökkel a jelenről, a jövőről és az előttük álló lehetőségekről is beszélgettünk.
Magyar utakra magyar autóbuszt!
Nem is olyan régen a magyar autóbuszipar még gazdaságunk egyik húzóágazata volt. Azóta sok minden megváltozott, szinte annak is örülnünk kell, hogy a hazai buszgyártás egyáltalán talpon maradt. Dr. Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének elnöke rámutatott, amennyiben a teljesen elöregedett hazai buszállományt 5-6 év alatt a magyar gyártók új termékeire cserélnék, az ágazatban 250 milliárd forint mozdulna meg.
Egyszemélyes cégből kétszáz fős üzem
A mindössze háromezer lakosú Tápiószőlős legnagyobb ipari üzeme a Ferzol Lemezmegmunkáló Kft. A világos, tiszta és hatalmas üzemcsarnokokban számítógép-vezérlésű lézeres lemezvágó, prés és élhajlító gépek dolgoznak. És kétszáz munkatárs. Bíró Zoltánnal, a cég ügyvezető-tulajdonosával a múltról és a jövőről is beszélgettünk.
Húszéves a magyar Suzuki
Különleges évfordulóhoz érkezett a Magyar Suzuki Zrt., hiszen a vállalatot húsz évvel ezelőtt, 1991 áprilisában alapította a Suzuki Motor Corporation többségi tulajdonosként. A társaság ma már jelentős szereplője nem csupán a hazai, hanem az európai járműgyártásnak is.
Összeszerelés helyett járműgyártás lesz az Audi új győri üzemében
Az ország legnagyobb vállalata, az Audi Hungária Motor Kft. 1993-ban alakult meg Győrben. Ha befejeződik a három évre tervezett, 900 millió eurós gyárbővítés, az üzem a beszállítókkal és szolgáltatókkal együtt mintegy 15 ezer embernek ad majd munkát. A gyár jelenéről és jövőjéről Czechmeister Mónika, a cég kommunikációs vezetője tájékoztatott bennünket.
Győri cég építi meg nyár végéig a Mercedes gyár vágányhálózatát
A Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és Iparvágány-fenntartó Kft. többfordulós versenytárgyalás győzteseként tavaly november közepén kapott megrendelést a Mercedes Benz Manufacturing Hungary Kft.-től az épülő kecskeméti autógyár kiszolgálásához tartozó vágányhálózat megépítésére.
Egy éven belül kigördül a gyárkapun az első kecskeméti Mercedes
Amikor éppen három esztendeje a Mercedes-Benz amellett tette le a voksát, hogy Kecskeméten építi fel új személyautógyárát, kevesen hitték, hogy 2011 nyarán már az utolsó simításokat végzik az épületen és a gyártósorokon, és rövidesen a tesztek is beindulnak.
Félmilliárd eurós beruházás a szentgotthárdi Opel-gyárban
Az Opel jelentősen kibővíti az 1992 óta működő szentgotthárdi motorgyárát. Az 500 millió eurós beruházás eredményeként a gyárban három új motorcsalád készül majd 2012 végétől. A kormány 5,5 milliárd forintos támogatást nyújt a beruházáshoz. Solt Tamás, az Opel Szentgotthárd Kft. gyárigazgatója szerint a bővítésben igen fontos szempont volt a kiválóan képzett magyar munkaerő.
Hazai beszállítók a mi autónkban
A Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gépkocsijaihoz felhasznált alkatrészek, szerkezeti elemek közel negyede hazai vállalkozásoktól származik. A cég nem zárja ki a beszállítói kör szélesítését, de egy reménybeli Suzuki-beszállítónak kemény feltételeknek kell megfelelnie – tájékoztatott Liebl Zoltán, a Magyar Suzuki Zrt. beszerzési osztályvezetője.
Hamarosan személyautó-gyártási középhatalommá válunk
A Magyar Gépjárműipari Szövetség (MGSZ) fő feladatának tartja a gépjárműipar versenyképességének javítását és a háttéripar fejlesztését. A tagságot ma már húsz, zömében jelentős autóipari gyártó vállalat, kisebb részben az autóiparhoz szorosan kapcsolódó, szol gáltatással foglalkozó cég alkotja.
Az alkatrészgyártók többsége átvészelte a nehéz időszakot
A Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetsége (MAJOSZ) 1993 áprilisában tartotta alakuló ülését, azóta az iparág reális nemzetközi, társadalmi és gazdasági megítéléséért tevékenykedik.
Egy magyar családi vállalkozás küzdelmei és sikerei az autóiparban
A győri GraNA Műszaki Műanyaggyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tizenhárom éve igazi sikertörténetnek mondható, de egyben jól mutatja az induló magyar középvállalkozások nehézségeit is ezen a szigorú piacon. A háttérről Nagy Péter tulajdonos-ügyvezetővel beszélgettünk.
Magyarország előtt is megnyílt a német és az osztrák munkaerőpiac
A régi uniós tagországok közül utolsóként, 2011. május elsején (a munka ünnepén) Németország és Ausztria is teljesen megnyitotta munkaerőpiacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok, köztük hazánk munkavállalói előtt. A német és osztrák munkaerő- piaci nyitás hatásairól Kőrösi Istvánt, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének főmunkatársát kérdeztük.
Művészetek kavalkádja a marcali korzón
Alig néhány száz méteres, kellemes séta a Balaton közelében fekvő kisváros, Marcali belvárosában, és a kultúra minden területéről igazi élményekkel gazdagodhat a látogató. A közelmúltban átadott Kulturális Korzó okán Dr. Sütő Lászlót, Marcali polgármesterét a város életében különleges jelentőségű beruházásról kérdeztük.
