Magazin archívum » 2011. május
Ötéves a békéscsabai nagytakarítás
Amilyen hosszúak a hazai környezetszennyezés évtizedei, olyan rövidek a környezetvédelem évei – foglalhatnánk össze röviden a Békéscsabán tevékenykedő FECÓ-FERR-FÉM Bt. vezetőjének, Sóvári Ferencnek a szavait, amelyekből az is kiderül, hogy a környezettudatos gondolkodás, ha nem is zökkenők nélkül, de beépült a békési megyeszékhelyen élők mindennapjaiba.
Energiakutatás a föld alatt
Magyarország rendkívüli adottságokkal rendelkezik a geotermális energia hasznosításához. A földhő kiaknázásához azonban a beruházóknak pontosan kell ismerniük az adott térség geológiai viszonyait.
Szélgenerátorok családi használatra
Április végén az EMR Kft.-nek két szélgenerátora is megkezdte a próbaüzemét Gödöllőn. A kisebb teljesítményű szélerőművek gyártásából üzleti sikereket remél a bátonyterenyei vállalkozás, ugyanakkor a berendezéseik széles körű használatával a hazai háztartások és vállalkozások is jelentős lépést tehetnek a megújuló energiaforrások kiaknázásában. A szélgenerátorok a jövőben akár a tanyavilág villamosítását is megoldhatják.
Mit ér a biogáz, ha magyar?
A Japán egy részét sújtó földrengés, majd a nyomában pusztító szökőár közvetett hatására megváltozhat a világ energetikai stratégiája. Ez akár jól is jöhet az Európai Uniónak, hiszen a közösség 2020-ra el akarja érni, hogy az energiatermelésnek átlag 20 százalékát megújulóenergia-forrásból teremtsék elő a tagállamok.
Nap, víz, levegő: a jövő energiaforrásai
Számos lehetőség kínálkozik idehaza a megújulóenergia-fajták kihasználására. Az újratermelődő energiatípusokat azonban nem nagy kapacitású erőművekben, hanem több kisebb blokkban lenne célszerű alkalmazni.
Európai távlatok a fiatalok előtt
A fiatal, magasan képzett szakemberek számára új lehetőségek kínálkoznak tapasztalataik és ismereteik bővítésére a Középdunántúli Régióban. Az ehhez kapcsolódó tevékenységekről kérdeztük dr. Szépvölgyi Ákost, a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség ügyvezetőjét.
A hazai kkv-k kényszerűen keveset fordítanak kutatás-fejlesztésre
A Nemzeti Innovációs Hivatal (korábban NKTH) támogatásával az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézetének munkatársai vizsgálták a hazai kis- és középvállalkozások(kkv-k) innovációs és együttműködési tevékenységét.
Felületkezelés hazai berendezésekkel
Húsz éve alakult az SFT Felülettechnológiai Kft. Bakonybánkon a Bánki Donát Iparterületen, azóta változatlan profillal, de lényegesen nagyobb kapacitással és magasabb színvonalon termelnek. Hárman kezdtek, most 19 főt alkalmaz a társaság, s míg kezdetben 120 négyzetméteren működtek, most 1500 négyzetméter a beépített üzemterület.
Potencálisan mérgező anyagok elpusztítása
A talajvízszennyezés, kiemelten pedig a klórozott szénhidrogének jelenlétének csökkentését célozza a Debreceni Egyetem(DE) szakmai vezetésével megvalósuló, 340 millió forintos összköltségű kutatás.
A cukorbetegség ellen Debrecenben és Szegeden
Az MTA Szegedi Biológiai Központja és a Debreceni Egyetem (DE) konzorciuma nyáron egy kétéves, 500 millió forint összköltségű projektet zár le.
Piacbővülést eredményezhet az új debreceni szolgáltató labor
Epigenetikai szolgáltatással bővíti tevékenységét a Debreceni Egyetem (DE) berkein belül működő UD-GenoMed Kft., amely az ősszel kezdi el működtetni új szolgáltató laboratóriumát
Élettudományi Technológiai Napok
Az élettudományi kutatások technológiáit és eredményeit mutatják be a szakma hazai képviselői az idén második alkalommal megrendezendő Élettudományi Technológiai Napokon május 23–24-én, a Debreceni Egyetemen (DE).
Kitüntetett Műszer Automatika
A Műszer Automatika Kft. kapta a 2010. évi Ipari Innovációs Díjat (NGM), az elektronikus útátjáró-fedező berendezés komplex rendszerének megvalósításáért.
Személyre szabott orvoslás Svájcból
A Roche (Magyarország) Kft. egy 115 évvel ezelőtt alapított, családi tulajdonban lévő svájci gyógyászati cég, a Roche csoport tagja, mely vezető biotechnológiai vállalatként világelső az onkológia és az in vitro diagnosztika területén.
Modern klaszterek kellenek
A hazai egészségipar hagyományosan versenyképes, s hogy az e területen működő cégek, a változó gazdasági környezetben – ismét – elérjék a nemzetközi láthatóságot, olyan eszköztárat kell nekik adni, amit csak nemzetközi partnerség keretében lehet elérni – nyilatkozta magazinunknak Szekeres György c. egyetemi tanár, a Hisztopatológia Kft. vezetője, az Európai Vállalkozói Parlament képviselője, az Europa InterCluster egyik megálmodója és alapítója.
Tízmilliárdok gyógyszerkutatásra
A megalapításának 110. évfordulóját ünneplő Richter Gedeon Nyrt. 2010-ben 24 milliárd forintnyi adót fizetett be a költségvetésbe, 26 milliárdos kutatás-fejlesztési kiadása volt s emellett 16 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre. De milyen lehet a jövője a hazai gyógyszeripar fellegvárának számító óriáscégnek?
Régiók közötti innovációs hálózat
Négy ország hét régiója vesz részt a From Research to Enterprise (FREE) projektben, amely azzal a céllal valósul meg, hogy az innováció ösztönzésén keresztül hozzájáruljon a társult régiók fejlődéséhez.
A hídfelújítástól a korrózióvédelemig
A Hídtechnika Kft. 1991 októberében alakult meg. Kezdetben elsősorban hídszigetelési munkákat végeztek, de idővel több más szektorba is sikerült belépniük. Elsőnek a korrózióvédelemmel bővítették a kört, majd jöttek a felújítások, leginkább a fővárosi hidak és felüljárók. Lipót Attila, a cég ügyvezető igazgatója válaszolt lapunk kérdéseire.
Bővült a megrendelői kör: Daimler, DAF, Scania
A 2009-es 4,5 millió euróval szemben a 2011-es pénzügyi évben már 16,5 millió eurós forgalommal számol a Modine Hungária Gépjárműtechnikai Kft. gyöngyösi üzeme, amely 2008 szeptembere óta működik a multinacionális anyavállalat, a Modine Manufacturing Co. immár második magyarországi gyártóbázisaként a mátraaljai város ipari parkjában.
Professzionális és utasbarát megoldások
Az IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt., amely a Magyar Telekom Nyrt. vállalati üzletágához tartozik, egyebek között célul tűzte ki, hogy fejlett technológiai rendszereivel hatékonyabbá és utasbaráttá teszi a magyarországi tömegközlekedést. A részletekről Szijártó Lajost, az IQSYS projektvezetőjét kérdeztük.
Környezetkímélő és energiahatékony közlekedési módokat támogat a kormány
Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár a Közlekedésfejlesztés Magyarországon című májusi szakmai konferencián tart nyitó előadást a kormány és a szaktárca hosszú távú stratégiájáról, illetve aktuális kérdésekről. Lapunk néhány héttel korábban kérdezte a szakembert többek között az ágazati prioritásokról, a távlati tervekről, a közösségi közlekedésről, az EU támogatásokról és a szakmai klaszterekről.
Piacképes vákuumtechnika
Az 1996-ban alakult budaörsi Kon-Trade+ Kft. napjainkra a hazai vákuumtechnikai ipar egyik jelentős tényezőjévé vált.
Csak minden tizedik hazai találmány versenyképes a nemzetközi piacon
Polgárné Májer Ildikó Magyarország első integrált innováció- és vállalkozásmenedzsment-cégének, a ValDeal Innovációs Zrt.-nek a tulajdonosa, elnök-vezérigazgatója és egyben az általa alapított Budaörsi Ipari és Technológiai Park megálmodója.
Elegáns kollégiumok - hosszú távra
Nem minden úgynevezett PPP (Public-Private Partnership) konstrukcióban végzett fejlesztés okoz gondot a megrendelőnek vagy éppen az államnak. Erről tanúskodik az is, amit dr. Bujáki Gábor, a Szent István Egyetem Gödöllői Kollégiumok igazgatója mondott el lapunknak.
Multifunkcionális tudásközpont épül
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Program 1,5 milliárd forintos támogatásával szupermodern műszaki és természettudományi oktató- és kutatóközpontot hoznak létre Gödöllőn, a Szent István Egyetemen.
Gödöllői fejlesztések több forrásból
Egy időre Európa közepe lett Gödöllő, ahol a magyar EU-s elnökségből adódóan, politikai, kormányzati vezetők találkozásainak legnagyobb része zajlik.
Mi lesz veled, központi régió?
Nem csak területileg foglal el központi helyet a Közép-magyar országi régió, gazdasági lehetőségei is mások, mint a többi régiónak. Budapest közelsége egyszerre áldás és átok, sokak szerint olyan jelentősek a strukturális különbségek a főváros és Pest megye között, hogy nem igazán érdemes fenntartani a jelenlegi egységet. A régió jelenlegi helyzetéről és jövőjéről mértékadó szakemberekkel beszélgettünk.
Minőségi beszállítók - fémből, fából
A vasúti járműgyártás köztudottan igen széles körű és minőségi beszállítói hátteret igényel. Kiváló példa erre két, Dunakeszin megtelepedett gazdasági társaság. Az„AGYSZ” Alkatrészgyártó és Szolgáltató Kft. vasszerkezeti munkákkal foglalkozik, a Facél Kft. pedig fából készít speciális elemeket – többek között a vasúti járművek számára. A két ügyvezetővel, Alpári Istvánnal, illetve Varga Péterrel beszélgettünk.
Méréstechnika a vasút szolgálatában
Idén tavasszal vetődött fel a vasúti járműgyártói klaszter megalapításának ötlete. Ehhez a szerveződéshez kíván csatlakozni a Vertesz Elektronika Kft. is. A távvezérlési rendszerek, a méréstechnika és energiagazdálkodás területén nagy tapasztalattal rendelkező vállalat igazgatóját, Pétervári Lászlót kérdeztük az okokról és az előzményekről.
Sínen van a vasúti járműgyártó klaszter
Újabb előrelépés történt a hazai vasutas klaszter szerveződése terén. A szakma három szereplője (Ganz Plan Hungária, Plastform Kft., eCon Kft.) tavaly még csak az ötletét vetette fel annak a lehetőségnek, hogy újjáéleszthető lenne a hazai vasúti járműgyártás, egy március végén megtartott konferencián viszont már találkoztak is egymással az érdekeltek.
Ismét összeszerelhetnek és gyárthatnak Magyarországon vasúti járműveket?
Újraindulhat a hazai vasúti jármű-összeszerelés és -gyártás egy tanulmány szerint, amelyet a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. készít, s amelyet hamarosan a döntéshozók elé terjeszt. A tevékenység az országban működő vasúti járműipari cégek által előállított alkatrész- és berendezésgyártáson, illetve szerelési kapacitáson alapulna.
Új gondolkodásmód és koncepció kell
A Swietelsky Vasúttechnika Kft. napjainkra a magyarországi vasútépítési piac vezető vállalkozásává fejlődött, köszönhetően annak, hogy az osztrák tulajdonú Swietelsky GmbH Magyarországon bevezette a legmodernebb és legkorszerűbb vasútépítési technológiát, egyesítve azzal a szakmai tudással és múlttal, amelyet a Mávépcell Kft. képviselt a korábbi időszakban.
A független szakértő szerepe
Sok esetben bizonyosodott be, hogy a szabványok és jogszabályok által elvárt független, kompetens szakértő valóban hozzá tud járulni a biztosítóberendezési projektek sikeréhez. Dr. Szabó Géza, a Certuniv Kft. ügyvezetője úgy gondolja, egy felkészült szakmai csapat szakértői tevékenységével is képes többletértéket teremteni.
Vasútfejlesztés a hazai vállalkozók szemével
A Műszer Automatika Kft. 1982-ben alapított magyar tulajdonú vállalkozásként közel harminc éve fejleszt, gyárt és telepít vasúti és egyéb berendezéseket. A termékek alapvetően a vasúti biztonságtechnikához kapcsolódnak, de a cégcsoport részt vesz tervezési és kivitelezési munkákban is.
Megháromszorozták dolgozói létszámukat
A 62 éve alapított hazai székhelyű, de cseh többségi tulajdonú Vasútvill Kft. a legnagyobb gazdasági viharokat is túlélte, folyamatos sikerrel vesz részt Magyarországon a vasút villamosítási és felújítási feladataiban. Ők végzik a MÁV villamos vonalainak karbantartását az ország túlnyomó részén, de ott vannak szinte minden fontos beruházásnál is. A cég ügyvezető igazgatója Uhrinyák László.
Az OVIT Zrt. aktívan részt vesz a vasút-korszerűsítési projektekben
Az Országos Villamostávvezeték (OVIT) Zrt., az MVM csoport tagjaként, Magyarország legkiterjedtebb tevékenységi körű villamosenergia-hálózati létesítő, kivitelező vállalata. Hat évtizede végzi a nagyfeszültségű távvezetékek és transzformátorállomások létesítését, karbantartását és fejlesztését.
"Arccal" az utazók, a szállítmányozók felé
Több mint fél évszázada „határtalan” tevékenységet végez a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) , melynek többségi tulajdonosa a magyar és az osztrák állam. Ez utóbbi a MÁV birtokosa is, ami azonban nem akadálya annak, hogy a két vasúttársaság számos területen üzletileg együttműködjön, a szakmai téren pedig természetes a közös munka.
Vasúti infrastruktúra-beruházások a NIF Zrt. felügyeletével
A XX. század végén – elsősorban KfW- és EIB-hitelekből – kezdődött meg a hazai vasúti infrastruktúra korszerűsítése, az üzemi sebesség 160 km/h-ra történő felemelése. A szűkös források miatt a néhány fővonalat érintő kivitelezés csak az ezredfordulót követően, az ISPA és Kohéziós Alap források felhasználásával folytatódott.
