A fővárosi Dunaszakaszt nem csak a személyszállításnál kellene jobban kihasználni, de az áruszállítás terén is. A Duna nemzetközi vízi út, egyben a 7. számú TEN-T közlekedési korridor, melynek fejlesztését az Európai Unió Duna Stratégiája kiemelt prioritásként kezeli.


A folyam magyar szakaszán ma sokkal kevesebb árut szállítanak, mint a hasonló adottságú nyugat-európai folyókon, ami részben a mederviszonyok miatt van így. A folyam szabályozása viszont veszélyeztetheti az egyedülálló értéket jelentő, természetközeli állapotban fennmaradt vizes élőhelyeket és galériaerdőket, így az ellentétes szempontok összehangolása nehéz feladat - állapították meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szakemberei.


A személyszállítás mind regionális, mind helyi viszonylatban messze a lehetőségei alatt teljesít: a hajópark zömmel az 1960-as évekből való, a szállított utasok és a kiszolgált települések száma a rendszerváltás után meredeken visszaesett. Az állam kivonulását a szektorból nem követte valóban tőkeerős és koncepciózus magánbefektetők jelentkezése. Ennek oka egyebek között az, hogy a hajójegyek után nem vehető igénybe állami árkiegészítés, ami versenyképessé tenné a személyhajózást a vasúti és közúti személyszállítással - állapítja meg a BKK. A közlekedési közszolgáltató felelőssége a fővárosi személyszállításra és az ún. city-logisztikára terjed ki, a távolsági teheráru-fuvarozásra azonban nem.


A dunai hajózás felélesztéséhez új távlatokat nyit a személyszállítási törvény tervezete, amelyet a 2011. őszi ülésszakon tárgyalnak a honatyák: az elképzelés lehetővé tenné a helyközi személyhajózás közszolgáltatásként való elismerését.

 

A BKK véleménye szerint a Duna, mint észak-déli közlekedési folyosó ma gyakorlatilag kihasználatlan, miközben a fővárosba vezető utakon az agglomeráció felől állandósultak a torlódások. A közlekedési központ vezetése egy átfogó tanulmány elkészültétől várja annak megválaszolását, hogy van-e realitása az Esztergom-Párkánytól Dunaújvárosig terjedő folyamszakaszon egy elővárosi jellegű személyhajó-szolgáltatás bevezetésének, amellyel az agglomerációban és Budapest külső kerületeiben élők gyorsan és kényelmesen a belvárosba juttathatók.


A személyhajózás infrastruktúra-igénye minimális, a kapacitások pedig az igényektől függően szinte korlátlanul bővíthetők - tudtuk meg. A menetrendszerű hajóközlekedés hétköznapokon elsődlegesen az ingázó forgalmat szolgálná, de - főleg a Szentendrei-sziget esetében - kiváltaná a jelenlegi átkelőhajók jelentős részét is. Emellett hétvégéken céljáratok indításával a nevezetes turisztikai célpontok (Szentendre, Visegrád, Esztergom) kényelmes és attraktív megközelítését szolgálhatná. Minderre azonban a dunai hajótársaságok jelenlegi flottája alkalmatlan. A régiek helyett korszerű, két- vagy háromtestű, 50-60 km/h utazósebességre képes hajókra lenne szükség, melyek a közúti közlekedéssel versenyképes eljutási időt kínálnak a modern vasúti járművekkel összemérhető kényelmi szint biztosítása mellett. Ezenfelül szükséges a kikötők utasbarát, akadálymentes kialakítása, az átszállási és parkolási lehetőségek (P+R, B+R) magas színvonalú megoldása, valamint egy dinamizmust és korszerűséget sugalló egységes arculat kialakítása is.


Arra a kérdésre, hogy vissza kellene-e, vissza lehetne-e venni a Duna parti területeket az autóközlekedéstől, igenlő választ kaptunk:Budapest igazi főutcája a Duna. A város azonban mindeddig hátat fordított legjelentősebb értékének: a kikötőket és partszakaszokat áron alul, színvonaltalan módon hagyta hasznosítani, az alsó rakpartokat teljes egészében átengedte a közúti forgalomnak, és eltűrte, hogy a szabadidős és sporttevékenységek teljesen háttérbe szoruljanak. Ennek elsődleges oka a fővárosi kontroll gyengesége és az átfogó koncepció hiánya volt.


A főváros azonban 2012-ben - a Nyugat-Európában megvalósuló belvárosi folyópart-rehabilitációk trendjéhez igazodva - kiírja a "Dunánk partjai Budapesten" című városépítészeti ötletpályázatot, melynek célja a fővárosi Duna-szakasz használatának, arculatának és kapcsolatrendszerének felülvizsgálata, a vízpartok és a mögöttes városrészek együttélésének javítása, a táji-ökológiai értékek hangsúlyosabb védelme. A pályaművek alapján megalkotandó, a fővárosi szintű keretszabályozást meghatározó "dunai struktúraterv" a további cselekvési tervek és a részletesebb szabályozás alapját jelenti majd.