Elfogadták a szakképzés rendszerének megújításáról szóló törvény tervezetét. A javaslat a kis- és közepes vállalkozásokat a jelenleginél nagyobb mértékben vonná be a szakképzésbe. A kormány szerint a foglalkoztatás szintjének emelése kizárólag a szakképzés rendszerének teljes átalakításával valósítható meg. A vélekedés az, hogy a szakiskolai képzés jelenleg túl hosszú, a négy-öt éves tanulmányok alatt sok a közismereti tantárgy, emiatt a diákok az első két évben nem sajátítanak el szakmai ismereteket. Jelenleg azt is problémának tartják, hogy a gyakorlati oktatásban kevés cég vesz részt, a képzés végén kapott OKJ-s bizonyítvány pedig csak elméletben teszi alkalmassá a tanulókat arra, hogy a szakmában dolgozzanak.

A szakképzésről szóló törvény tervezetének célja, hogy a gazdaság igényeihez igazítsák a nappali oktatást, a képzés szerkezetét. Ennek érdekében a jövőben fontos és lényeges változásokra lehet számítani. A tervezet immár általánossá teszi a három éves szakiskolai képzést, ahol mindhárom évfolyam szakképző lesz, azaz a gyakorlati oktatásra helyezik a hangsúlyt. A szakközépiskolákban a négy éves képzés utána egy, illetve két éves tanulmánnyal lehet megszerezni a technikusi képesítést.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára megerősítette a híreket, miszerint ténylegesen 400-ról 100-ra szeretnék csökkenteni az OKJ-s képzések számát, és átláthatóbbá kívánják tenni a rendszert. (Az Országos Képzési Jegyzék a "leágazásokkal" együtt jelenleg több mint ezer szakmát tartalmaz.) A képzések lehetőségét a hiányszakmákban bővítik, míg ott, ahol túlképzés van, visszafogják az oktatást. Jelenleg körülbelül 40 ezer tanulószerződés van Magyarországon, ami a képzésben résztvevők számához képest nagyon alacsony. Tervek szerint ez a szám a következő években akár kétszeresére is nőhet. De ehhez az szükséges, hogy azok a cégek, vállalkozások is partnerek legyenek a gyakorlati oktatásban, amelyek most nem foglalkoztatnak tanulót. Céljaik megvalósításában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara segítségére is számítanak. Tanulószerződés a szakképző iskolákban 10. osztálytól köthető, illetve - jelentős korlátozásokkal - tanuló előszerződést lehet kötni 9. évfolyamon is.

Az iskolarendszerű szakképzésben az első szakképesítés megszerzése ingyenes.
A gyakorlatközpontú tervezettel komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert vezetnek be, emellett kiterjesztenék a kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben. Ezen túl átalakulna a szakmai vizsgáztatás rendszere is, illetve nagyobb szerepet kap majd a szakképzésben a pályaorientáció és a pályakövetés.
A szakképzésről szóló törvényjavaslat a szakképzési intézményrendszer és a térségi integrált szakképző központ (tiszk) rendszerének átlátható és költséghatékony működtetését is meg szeretné valósítani. A javaslat előterjesztője emellett lényegesnek tartja, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok is szakképzett munkavállalóként lépjenek be a munkaerőpiacra. Megfogalmazták a prioritásokat is, melyek szerint: a képesítések közeledjenek a gazdaság valós igényeihez. Ezért a szakállamtitkár a tanműhelyek számának gyarapodása érdekében lehetségesnek tartja, hogy az a vállalkozás, amely 50 vagy annál több munkahelyet teremtő beruházást hajt végre, egyedi kormánydöntés alapján képzési támogatásként akár a tanműhely építésére is kaphasson forrást.