Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a Figyelővel és a Volksbankkal közösen indított kutatásában, a KKV Körképben 2011 júliusában a huszonhetedik alkalommal vizsgálta meg a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor kilátásait, üzleti helyzetét, és az ezeket befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. 2011 júliusában a kutatás a magyarországi cégek körében előforduló késedelmes fizetés és lánctartozás okozta problémákat térképezte fel. Emellett azt is megvizsgáltuk, hogy a vállalati várakozások szerint még körülbelül mennyi időn keresztül lesz érzékelhető a gazdasági válság hatása a cégek körében. Ezen kívül kérdőívünk röviden kitért a vállalatok banki hitelfelvételére is. Az alábbiakban ezen eredményeinket foglaljuk össze.
A lánctartozás és a késedelmes fizetések jelenségének alakulása
Késedelmes fizetés
A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások partnereinek több mint egyharmada rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet: az elmúlt félévben késedelmesen fizető üzleti partnerek átlagos aránya 36% volt 2011 júliusában, tehát az arány nem változott 2011 januárja óta. A késedelmesen befolyó összeg a teljes értékesítés 38%-át teszi ki, tehát összességében elmondható, hogy a késedelmes fizetés elterjedtsége és mélysége 2011 közepén hasonló mértékű, mint fél évvel ezelőtt (lásd az 1. ábrát).
1. ábra: A késedelmesen fizető partnerek aránya és a késedelmesen befolyó összeg aránya a teljes értékesítésen belül (%), 2007. január - 2011. július
A gazdasági ágakat vizsgálva az építőipari cégek a leginkább érintettek a késedelmes fizetés által okozott problémákban: a többször késedelmesen fizető partnerek aránya továbbra is megközelíti a 60%-ot, azonban a késedelmesen befolyó összeg aránya kicsivel 50% alá csökkent. Az elmúlt negyedév változásait illetően kiemelhetjük még a gazdasági szolgáltatók helyzetének jelentős romlását is (lásd a 2. és a 3. ábrákat).
2. ábra: A késedelmesen fizető partnerek aránya gazdasági ágak szerint (%), 2007. január - 2011. július
3. ábra: A késedelmesen befolyó összeg aránya a teljes értékesítésen belül gazdasági ágak szerint (%), 2007. január - 2011. július
A késedelmesen fizető partnerek aránya továbbra is a döntően exportáló cégek körében a legalacsonyabb: 2011 júliusában 24% a határidő lejárta után fizető partnerek aránya, míg fél évvel korábban 4 százalékponttal alacsonyabb volt ez a szám. A késedelmesen befolyó összeg arányát illetően elmondható, hogy a főként exportáló cégek helyzete javult az elmúlt fél év során (lásd a 4. és az 5. ábrákat).
4. ábra: A késedelmesen fizető partnerek aránya az export árbevételen belüli aránya szerint, 2007. január - 2011. július
5. ábra: A befolyó összeg aránya a teljes értékesítésen belül az export árbevételen belüli aránya szerint, 2007. január - 2011. július
Lánctartozás
A tartozási láncban résztvevő cégek aránya emelkedett az elmúlt fél évben: míg 2011 januárjában a megkérdezett vállalkozások 42%-a azért nem tudott fizetni szállítóinak időben, mert nekik sem fizettek a vevőik határidőre, addig júliusra 45%-ra nőtt ez az arány.
A késedelmes fizetés mellett a lánctartozás is az építőipari vállalatoknál fordul elő a leggyakrabban: több mint 70%-uk vesz részt a tartozási láncban. Ez az arány a feldolgozóiparban csak 38%, a gazdasági szolgáltatások területén 53%, a kereskedelemben pedig 36% (lásd a 6. ábrát).
6. ábra: Tartozási láncban résztvevő cégek aránya gazdasági árak szerint, 2007. január - 2011. július
A tartozási láncban nagyobb arányban találunk kisebb vállalkozásokat, mint nagyobbakat: az 50 fő alatti cégek 51%-a, a 100 főnél többet foglalkoztatóknak viszont csak 41%-a fizetett késedelmesen azért, mert neki sem fizettek időben (lásd a 7. ábrát).
A cégeket exporthányad szerint vizsgálva láthatjuk, hogy a kizárólag belpiacra termelők 53%-a vesz részt a tartozási láncban, míg a döntően exportra gyártók körében csak a cégek 26%-ának okoz problémát a lánctartozás. Az exportáló vállalkozások között kevésbé érintettek a tartozási láncban a kizárólag külföldi tulajdonban lévő cégek: mindössze 18%-uk jelezte, hogy azért nem tudott időben fizetni, mert nekik sem fizettek határidőre (2010 júliusában még 34%-os volt ez az arány).
7. ábra: Tartozási láncban résztvevő cégek aránya a cégek mérete szerint, 2007. január - 2011. július
Az előbb idézett adatok azt sugallják, mintha a lánctartozás közel hasonló arányban érintené a kkv-szektort, mint fél évvel korábban. A kérdés az, vajon ezt a cégek vezetői is így érzékelik-e. Eredményeink szerint igen, hiszen a 2011 januárjában mért 32% helyett most a cégek 34%-a véli úgy, hogy nőtt a lánctartozás által okozott problémák súlya, és 7% helyett csupán 5%-uk gondolja úgy, hogy csökkent.
A gazdasági válság hatásának érzékelése
2011. júliusi adatfelvételünkben ismét megkérdeztük a vállalatoktól, hogy várakozásaik szerint még körülbelül hány hónapon keresztül érzékelik a gazdasági válság hatását. A kkv-szektor cégeinek várakozásai szerint átlagosan még 14 hónapon keresztül fog hatni üzletmenetükre a gazdasági lejtmenet. Ez az átlagos érték áprilisban alacsonyabb, 11 hónap volt - azaz a cégek júliusban már inkább számítottak a válság elhúzódására, mint áprilisban.
A várakozásokat létszám-kategóriák szerint vizsgálva megfigyelhetjük, hogy az 50-99 fős vállalatok a leginkább borúlátóak, átlagosan 16 hónapos hatást jósolva, míg a legkisebb, 20-49 fős vállalatok átlagosan 15 hónapot, a 100 fősnél nagyobb cégek pedig egy évet becsültek. Külföldi tulajdonhányad szerint is eltérő prognózisokat fogalmaztak meg a vállalatvezetők: a tisztán magyar tulajdonú cégek várakozásai szerint még 15 hónapon keresztül érzékelik a válság hatását, a részben külföldi tulajdonban levők esetében ez az adat egy év, a tisztán külföldi kézben lévők körében pedig 11 hónap. Exporthányad szerint az látható, hogy a csak belpiacra termelő cégek prognózisa szerint még másfél évig fog érvényesülni a válság kedvezőtlen hatása. A termelésük kisebb részét exportálóknál ugyanez az adat 13 hónap, az exportorientált vállalatoknál pedig 8 hónap. Gazdasági ágak szerint az látható, hogy a feldolgozóipari cégek a leginkább bizakodók: szerintük már csak 11 hónapig érzik a válság kedvezőtlen hatásait. Az építőipari vállalkozások esetében 20 hónap ez az érték, a gazdasági szolgáltatók esetében 16, a kereskedelmi vállalatoknál pedig 15 hónap.
A vállalati hitelfelvétel alakulása
Legfrissebb adatfelvételünk során felmértük a vállalatok néhány, hitelfelvétellel kapcsolatos jellemzőjét is. A már meglévő hitelállományt tekintve megállapítható, hogy a vállalatok 9%-ának volt beruházási hitele, 39%-ának forgóeszköz-hitele, 19%-a mindkét típusú hitellel rendelkezett a kérdezés idején, egyharmaduknak pedig nem volt banki hitele. A cégek között viszonylag nagy eltérések tapasztalhatóak a gazdasági ágakat és a külföldi tulajdonhányad arányát tekintve. Gazdasági ágak szerint hitelfelvétel leginkább az építőipari cégek körében jellemző: 77%-uk vett fel banki kölcsönt. A kereskedelmi vállalkozásoknál ez az arány hasonló (74%), a gazdasági szolgáltatóknál 70%, a feldolgozóipari vállalatoknál pedig jóval alacsonyabb, csak 59%. A tulajdonszerkezetet figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a külföldi tulajdonhányad növekedésével csökken a hitelfelvétel valószínűsége - a tisztán hazai tulajdonú cégek 71%-a rendelkezik banki hitellel, míg a külföldi kézben lévő vállalkozásoknak alig több mint feléről mondható ez el. A cégek egynegyede érdeklődött az elmúlt félév során banknál új hitel felvételének lehetőségeiről. Az érdeklődés az esetek kétharmadában sikeres hitelfelvétellel zárult, míg a cégek 13%-a igényük elutasításával szembesült. Továbbá 7% a kondíciók nem megfelelő mivolta következtében, 21% pedig a hitelfelvétel szükségtelensége miatt végül nem nyújtott be hiteligényt.
