Az új SZJA törvény hatása a kis- és közepes vállalkozásokra (1.)

Az Országgyűlés által 2010-ben elfogadott új személyi jövedelemadó törvény eredményeként a 290 ezer forint bruttó jövedelem alatt kereső, gyermeket még, illetve már nem nevelők nettó keresetük csökkenésével lennének kénytelenek szembe nézni, ha 2011-ben nem nőne bruttó bérük. Azoknál a cégeknél, ahol elfogadták az OET 4-6%-os bérnövelési ajánlását és például 5%-kal emelték a dolgozók bruttó bérét, ott a gyermeket nem nevelő, 250 ezer és 290 ezer forint között keresők már a nettó keresetük növekedésével számolhatnak, de a 250 ezer forint alatt keresők nettó jövedelme akkor is csökkenne. Ez a helyzet különbözőképpen érinti a vállalkozások egyes csoportjait, és a cégek különböző módokon reagálhatnak az adórendszer-változás nettó jövedelmet csökkentő hatására.

A kormányzat felismerve az új személyi jövedelemadó törvény e következményét egyrészt még 2010 decemberében úgy döntött, hogy bérkompenzációt ad a költségvetési szektorban dolgozók körében a havi 293.440 forintot vagy ennél kevesebbet keresőknek (352/2010 (XII. 30) kormányrendelet), majd 2011 márciusban 16,9 milliárd forintot csoportosított át e célra a költségvetésben (1033/2011 (III.2) kormányhatározat). Később pedig a versenyszférára vonatkozóan törvényben szabályozta az "elvárt béremelés" mértékét. Az Országgyűlés 2011. július 11-én módosította a Munka Törvénykönyvét (1992. évi XXII. törvény) és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt. A módosítások alapján felhatalmazták a kormányt, hogy rendeletben határozza meg "a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét." (T/3589/11 törvényjavaslat) és ennek vizsgálatát a munkaügyi ellenőrzésre bízták. Amely munkáltató legalább a dolgozók kétharmadánál nem az "elvárt mértékben" emeli a bruttó bért, "az a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet". (T/3589/11, 6. §)

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a Figyelővel és a Volksbankkal közösen indított kutatásában, a KKV Körképben 2011 áprilisában a huszonhatodik alkalommal vizsgálta meg a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. 2011 áprilisában a személyi jövedelemadó törvény változásának hatásait térképeztük fel.

Alábbi cikkünk célja, hogy bemutassa, hogy a kis- és közepes vállalkozások körében a dolgozók milyen arányát érintette hátrányosan a 2011-től bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó, illetve milyen vállalatok dolgozóit érintette leginkább ez a törvény. Harmadik kérdésként azt vizsgáljuk, hogy a vállalkozások hogyan reagáltak a személyi jövedelemadózásban bekövetkezett változásokra, vagyis milyen vállalati alkalmazkodás volt megfigyelhető 2011 áprilisig, az adatfelvétel lezárásáig. Az alábbiakban ezen eredményeinket mutatjuk be röviden.

Az új SZJA törvény hatása

Mint közismert, a kormányzat javaslatára 2011-ben a személyi adózást több lényeges módon változtatta meg az Országgyűlés: megszűnt a 32 százalékos adókulcs, ehelyett, és az alsó jövedelemkategóriában eddig érvényes 17 százalékos kulcs helyett egyetlen 16 százalékos terhelés lépett életbe (továbbra is a szuperbruttó adóalapon), az adójóváírás kisebb lett és szűkebb kört érint, illetve az első két gyermek után havi 10-10 ezer forint, három gyerek után 99 ezer forint adókedvezményt kap a szülő.

Első pillantásra azt a képet lehetne ezekből az információkból kapni, hogy szinte mindenki jól jár az új rendszer bevezetésével. Azonban a nominális kereseti hatások ellentmondásosságára már egy 2010. novemberi Portfolio elemzés is felhívta a figyelmet. Számításaikból az derült ki, hogy a fél százalékos nyugdíjjárulék-emelés hatására az átlagjövedelem körül kereső, egy gyermeket nevelő családok rosszul járnak az új adószabályokkal. Az elemzés szerint a családok jelentős része továbbra is nagyobb adózás utáni jövedelemre számíthat, de ahhoz, hogy ez szemmel látható legyen, legalább két gyereket kell nevelni. Egy másik elemzés azt mutatta ki, hogy az új személyi jövedelemadó törvény a 230 ezer forint alatt kereső, gyermeket még nem, vagy már nem nevelő dolgozók esetében nettó reáljövedelem csökkenést eredményez.

Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy hogyan reagáltak a kis- és közepes vállalkozások e változásra, mekkora azon cégek aránya, ahol dolgozik hátrányosan érintett dolgozó, illetve, hogy kompenzálták-e ezen dolgozóknak az új SZJA törvény következtében kieső bérüket, és ha igen, hogyan.

Bérnövelés a vállalatok különféle csoportjaiban

Első lépésben megvizsgáltuk, hogy a vállalkozások milyen arányban és mértékben növelték a bruttó béreket 2011-ben.

A kis-és közepes vállalkozások 35 százalékánál nem változott, 1 százalékánál pedig csökkent a dolgozók bruttó bére 2011-ben. A vállalkozások 27 százaléka esetében 5 százalék alatti, 36 százaléka esetében pedig 5 százalék feletti a béremelés mértéke. Azon vállalkozások körében, amelyeknél emelkednek a bérek, átlagosan 5,1 százalékos az emelés mértéke, ami megfelel az OÉT által 2011-re javasolt 4-6 százalékos béremelési szintnek. Az 1. ábrán látható, hogy 3-6 százalék között emelte a béreket a legtöbb cég, de jellemző a 10 százalékos béremelés is.

1. ábra: A bruttó béremelés mértéke 2011-ben a kis- és közepes vállalkozások körében, %

 Az egyes vállalatok különböző valószínűségekkel valósítják meg, illetve tervezik megvalósítani a bérek emelését. E tekintetben két kategóriát különböztettünk meg: legfeljebb 5%-os és 5% feletti béremelést. E két szintet figyelembe véve megvizsgáltuk, hogy az egyes vállalati jellemzők milyen kapcsolatban állnak a béremelés különböző szintjeivel, vagyis a vállalatok mely csoportjaira jellemző a bérek alacsonyabb és melyekre a bérek jelentősebb emelésének szándéka. Az eredményeket az 1. táblázatban közöljük. Az első becslés az 5 százalék alatti, a második az 5 százalék feletti béremelés esélyét mutatja különböző vállalati tényezők szerint.

Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozás mérete, illetve a külföldi tulajdon aránya nem befolyásolta sem a béremelés létét, sem annak mértékét. Annak érdekében, hogy megvizsgáljuk, hogy a vállalkozás gazdasági helyzete és kilátásai szerint hogyan alakul a béremelés mértéke, egy összevont változót képeztünk. Ez a jelenlegi és várható üzleti helyzet, a rendelésállomány, a kapacitáskihasználtság, illetve a jelenlegi és várható termelési szint alapján készült. Eredményeink szerint ennek csak az 5 százaléknál magasabb béremelésre van hatása. Tehát egyéb tényezők szempontjából hasonló cégek közül azok a vállalkozások tudták 5 százaléknál nagyobb mértékben növelni a béreket, amelyek gazdasági helyzetük jobb, illetve kedvezőbbek üzleti kilátásaik.

Az 50 százaléknál nagyobb exporttal működő cégek emelték a bruttó béreket. Gazdasági ágazat szerint a szolgáltatással foglalkozó cégekkel összehasonlítva a kereskedelemi cégeknél és a feldolgozóiparban dolgozóknak van nagyobb esélye a béremelésre, míg az építőipari cégeknél dolgozók nem számíthatnak béremelésre.

1. táblázat: A béremeléssel kapcsolatban álló tényezők, multinomiális logit modell