Az új SZJA törvény hatása a kis- és közepes vállalkozásokra (3.)

A cégek 52 százaléka saját bevallása szerint teljesen, további 19 százaléka pedig részben kompenzálta a dolgozók kieső bérét. A maradék 29 százalék azonban egyáltalán nem kárpótolta az érintett dolgozók jövedelmének csökkenését.

A 3. táblázat mutatja, hogy mely vállalati jellemzőkkel van kapcsolatban a teljes vagy részleges kompenzáció megléte. Látható, hogy a jó üzleti helyzetben lévő cégek között fordul elő, hogy részben, vagy teljesen kompenzálják a kieső béreket. A jobb üzleti helyzetben lévő vállalkozásoknál dolgozóknak háromszor akkora az esélye a részleges, illetve négyszer akkora az esélye a teljes kompenzációra, mint a rosszabb üzleti helyzetben lévő cégek alkalmazottainak.

Gazdasági ágazatok szerint is eltérés figyelhető meg a kompenzációban. A gazdasági szolgáltatással foglalkozó cégekhez képest, a feldolgozóiparban és építőiparban tevékenykedő vállalkozásoknál nagyobb az esélye annak, hogy a dolgozók kieső bérét teljesen kompenzálják. A vállalkozás mérete, a tulajdonosi háttér illetve az export vállalaton belüli aránya nem befolyásolja a bérkompenzációt.

3. táblázat: A kompenzációval kapcsolatban álló vállalati jellemzők, multinomiális logit modell

A következőkben megvizsgáljuk, hogy milyen módon történt az szja törvény nettó jövedelmet csökkentő hatásainak kompenzálása. A vállalkozások 77 százaléka béremeléssel, 29 százaléka a béren kívüli juttatásokat növelve kompenzálta a kieső nettó bért, míg 7 százalék egyéb módon oldotta meg a bérek korrekcióját. Ez utóbbi mögött a szürke bérezés (zsebbe való fizetés, illetve számlára való fizetés, off-shore cégnek való fizetés), illetve az adóelkerülés különféle módjainak alkalmazása állhat.

A vállalkozás méretétől függetlenül a béremelés a leggyakoribb korrekciós módszer. Az 50 fő alatti cégek 70 százaléka, az 50-99 fős vállalkozások 87 százaléka, a 100 fő felettiek 75 százaléka kompenzálta a bérkiesést ilyen módon. A béren kívüli juttatások aránya az 50 fő alatti cégek esetében a legmagasabb (34%), míg az egyéb módon kompenzáló cégek aránya a 100 fő feletti cégek esetében (11%) jellemző leginkább, de az 50 fő alatti cégek esetében is 9 százalék körüli. Az 50-100 fő közötti cégekre ellenben egyáltalán nem jellemző a "zsebbe történő" fizetés (lásd 6. ábra).

6. ábra: A kompenzáció módja a különböző nagyságú vállalakozások esetében, %

Az export vállalaton belüli aránya szerint a béremelés az 50 százalék alatt exportáló vállalkozások esetében a legmagasabb (86%), a béren kívüli juttatások a nem exportáló cégek körében jellemző legnagyobb arányban (37%). Az egyéb kompenzációs módok a főleg exportáló vállalkozások körében jellemzőek (11%). (lásd 7. ábra)

7. ábra: A kompenzáció módja az export vállalaton belüli aránya szerint, %

A tulajdonosi háttér szempontjából szintén messze leggyakoribb a béremelés, amely a részben külföldi (80%) és a tisztán hazai tulajdonú cégek esetében magasabb (79%), mint a tisztán külföldi tulajdonú vállalkozásoknál, ahol 73 százalék az arányuk. 30 százalék körüli mindhárom csoportban a béren kívüli juttatást fizető cégek aránya. Az egyéb módon kompenzáló cégek aránya a teljes mértékben külföldi tulajdonú cégek esetében a legmagasabb (12%), a tisztán magyar cégeknél 7 százalék (lásd 8. ábra).

8. ábra: A kompenzáció módja tulajdonosi összetétel szerint, %

Gazdasági ágazat szerint a béremelés a kereskedelemmel foglalkozó cégek esetében a legmagasabb arányú (89%), legalacsonyabb a gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalkozások körében (67%). Az utóbbinál a többi ágazathoz képest magasnak mondható a béren kívüli juttatások aránya (44%). Az egyéb módon való kárpótlás hasonló arányban van jelen a feldolgozóiparban (9%), az építőiparban (8%), valamint a kereskedelemben (7%) tevékenykedő cégek körében. A gazdasági szolgáltatással foglalkozó vállalkozások közül egy sem kompenzált egyéb módon saját bevallása szerint (lásd 9. ábra).

9. ábra: A kompenzáció módja gazdasági ágazat szerint, %