rovatok
nagyító
környezetvédelem
energetika- energiagazdálkodás
mélyépítés
építőipar
élelmiszeripar- mezőgazdaság
felsőoktatás
innováció-K+F
közlekedés-logisztika
településfejlesztés
európai unió
kiállítás-konferencia
vasútfejlesztés
vállalkozásoknak
egyéb témáink
aktuális
2010 évi Gábor Dénes-díj felhívás

2010.07.21.
további híreink
keresés


mehet
lapszámok
aktuális lapszám
archívum
hirdetés
partner oldalak
Dél alföldi Régió
Dél-dunántúli Régió
Építési Vállalkozók Országos Szövetsége
Észak-alföldi Régió
Észak-magyarországi Régió
Informatikai Vállalkozások Országos Szövetsége
ITD Hungary Kht.
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége
Közép-dunántúli Régió
Közép-magyarországi Régió
Levegő Munkacsoport
Magyar Digitális Könyvtár
Magyar Innovációs Szövetség
Magyar Minőség Társaság
Magyar Turizmus Rt.
Miskolci Egyetem
Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Nyugat-dunántúli Régió
WWF Magyarország
Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZRVA)
   

A pas­­szív ház ener­giatakarékos, kör­nye­zet- és szám­lakímélő

Több kül­föl­di pél­da a következő év­ti­ze­dek épí­té­sze­ti el­vá­rá­sá­ra
szerző: Öt­vös Zol­tán  |  lapszám: 2009/1. január  


Szekér László
Tény, hogy az el­múlt év­ben drasz­ti­ku­san meg­emel­ke­dett a kőo­laj ára, ami ma­gá­val húz­ta a töb­bi ener­gia­hor­do­zó árát is, s bár a múlt év vé­gé­re – az őszi csúc­sértékről – jelen­tősen csök­kent, a ter­melők ha­mar­já­ban ar­ról egyez­tet­tek, ho­gyan le­het­ne vis­­sza­ál­lí­ta­ni a szá­muk­ra min­den­kép­pen ked­vező ko­ráb­bi ál­la­po­tot. Az ele­ve drá­ga és vár­ha­tó­an – sok más szem­pont mi­att – drá­gu­ló ener­gia­for­rás­ok kap­csán egy­re töb­ben gon­dol­kod­nak el azon, ho­gyan csök­kent­het­nék ener­gia­fo­gyasz­tá­su­kat. A mi­ni­má­lis ener­gi­á­val fűthető pas­­szív há­zak meg­épí­té­se le­het az egyik meg­ol­dás, de már az­zal is so­kat nyer­he­tünk, ha há­za­in­kon, ott­ho­na­ink­ban a „szél­fút­ta” ré­se­ket szi­ge­tel­jük. Ez­zel nem­csak ki­adá­sa­in­kat csök­kent­jük, ha­nem a környezetter­helő szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tást is vis­­sza­szo­rít­hat­juk. Ez eu­ró­pai uni­ós és ha­zai vi­szony­lat­ban egy­aránt hang­sú­lyos kö­ve­tel­mén­­nyé vált nap­ja­ink­ra.
A kör­nye­zet- és ener­gia­tu­da­tos be­avat­ko­zá­so­kat al­kal­ma­zó meg­ol­dá­sok egy­re na­gyobb sze­re­pet kap­nak az épí­té­szet­ben, il­let­ve az ah­hoz szo­ro­san kap­cso­ló­dó szak­mák­ban, gaz­da­sá­gi ága­za­tok­ban. Az energiahatékony, ala­csony ener­gia­fo­gyasz­tá­sú épü­le­tek és pas­­szív há­zak mel­lett a meg­úju­ló ener­gia­for­rás­ok al­kal­ma­zá­sá­val le­het a legerőteljesebben vis­­sza­szo­rí­ta­ni az in­gat­la­nok ma még jelentős szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tá­sá­nak mér­té­két. A pas­­szív ház ka­te­gó­ri­á­ba azok az épü­le­tek tar­toz­nak, ame­lyek fű­té­si, hű­té­si ener­gia­igé­nye nem ha­lad­ja meg éven­te a négy­zet­mé­te­ren­kén­ti 15 ki­lo­watt­órát. Ös­­sze­ha­son­lí­tás­kép­pen: a je­len­le­gi át­la­gos itt­ho­ni há­zak négy­zet­mé­te­ren­ként éven­te kö­rül­be­lül 200 ki­lo­watt­órát „fo­gyasz­ta­nak”.
A táv­la­ti cél a zé­ró szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tás, va­gyis a lég­kör­be ju­tó kör­nye­zet­terhelő gáz tel­jes vis­­sza­szo­rí­tá­sa. A le­het­sé­ges meg­ol­dá­sok nép­sze­rű­sí­té­sé­re ta­valy no­vem­ber­ben már a má­so­dik al­ka­lom­mal ren­dez­ték meg a Zé­ró CO2 – Fenn­tart­ha­tó épí­té­szet cí­mű szak­mai kon­fe­ren­ci­át.


Kö­zép- és Ke­let-Eu­ró­pai Re­gi­o­ná­lis Kör­nye­zet­vé­del­mi Köz­pont (REC), Szent­end­re felelős tervező: Kruppa Gábor, tervező: Federico Butera
En­nek „motorja”, Sze­kér Lász­ló a ha­zai és nem­zet­kö­zi épí­tész­szer­ve­ze­tek „Meg­úju­ló For­rá­sok az Épí­tett Kör­nye­zet­ben a Fenn­tart­ha­tó Jövőért” mun­ka­cso­port (MÉSZ-UIA-ARES) vezetője sze­rint Auszt­ria a pas­­szív há­zak és a meg­úju­ló ener­gi­ák al­kal­ma­zá­sa te­rü­le­tén „nagy­ha­ta­lom”. Nyu­ga­ti szom­szé­dunk­nál az egy főre ju­tó pas­­szív há­zak szá­ma a leg­ma­ga­sabb Eu­ró­pá­ban, a meg­úju­ló ener­­gi­ák al­kal­ma­zá­sá­nak ará­nya is jelentős. A szél-, a nap- és a föld­ener­gia mel­lett a bio­mas­­sza, a pellet s a ví­zi ener­gia hasz­ná­la­ta is el­ter­jedt. Az öko­lo­gi­kus vi­dé­ki csa­lá­di há­zak­tól a na­gyi­pa­ri tech­ni­ká­val meg­épült iro­da­há­za­kig szá­mos pél­da bi­zo­nyít­ja a tö­rek­vé­sek si­ke­rét. Sok oszt­rák épí­tész nem­zet­kö­zi is­mert­ség­nek ör­vend, az ala­po­kat az in­téz­mé­nye­sí­tett épü­let­ener­ge­ti­kai kép­zés ad­ja, pél­dá­ul Kremsben és Inns­bruck­ban is.
Az itt­ho­ni hely­ze­tet ér­té­kel­ve saj­nos ener­gia­pa­zar­lás­ról kell be­szél­nünk, Sze­kér Lász­ló sze­rint épü­le­te­ink „felelősek” az ös­­szes ener­gia­fel­hasz­ná­lás mint­egy 40 szá­za­lé­ká­ért, az el­hasz­nált ener­gia jelentős há­nya­dát a ha­gyo­má­nyos tech­no­ló­giá­val lé­te­sült há­zak üze­mel­te­té­se emész­ti fel. A ha­gyo­má­nyos egyet je­lent a kor­sze­rűt­len­nel, a ros­­szul szi­ge­telt­ség­gel, ami az egy­re emelkedő ener­gia­árak mi­att ma­gas re­zsi­költ­sé­get is je­lent. Mi­vel ké­nyel­münk ér­de­ké­ben újabb és újabb elekt­ro­mos esz­köz­ökkel ves­­szük kör­be ma­gun­kat, ener­gia­igé­nyünk jelentősen nő. A nö­vekvő ener­gia­fo­gyasz­tás – mond­hat­ni pa­zar­lás – szo­ros ös­­sze­füg­gés­ben áll a glo­bá­lis klí­ma­vál­to­zá­si fo­lya­ma­tok­kal. A jövőnk ér­de­ké­ben va­la­mit ten­nünk kell. A leg­na­gyobb meg­ta­ka­rí­tás az épü­le­tek szi­ge­te­lé­sé­vel, va­la­mint a meg­úju­ló ener­gi­ák al­kal­ma­zá­sá­val érhető el.

Ener­gia­köz­pont, Bécs
Eu­ró­pa egyik leg­na­gyobb, 2008 nya­rán el­ké­szült pas­­szív iro­da­há­za Bécs­ben épült. A 7500 négy­zet­mé­ter alap­te­rü­le­tű épü­let üze­mel­te­té­se, tu­da­tos ter­ve­zé­sé­nek köszönhetően, 80 szá­za­lék­kal ke­ve­sebb ener­gi­át igé­nyel, mint egy ha­son­ló át­la­gos, mai szab­vá­nyok sze­rin­ti. A fű­té­si ener­­­gia­igé­nye mind­ös­­sze 25 kWh/m2, az elekt­­ro­mos ára­mot a hom­lok­za­ton el­­he­lye­zett – ár­nyé­ko­ló funk­ci­ót is be­töl­tő – fotovoltaikus nap­ele­mek biz­to­sít­ják rész­ben, va­gyis 400 négy­zet­mé­ter fe­lü­le­ten 40 ezer kWh/év ener­gi­át „ter­mel­nek” hely­ben, en­nek köszönhetően 200 ton­na szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tást ta­ka­rí­ta­nak meg éven­te.
A szo­lá­ris hű­tés­hez 285 négy­zet­mé­ter­nyi nap­kol­lek­tort al­kal­maz­tak az épü­le­ten. A fű­tés ta­laj­szon­dás hőszivattyúval tör­té­nik, a hű­tést szin­tén a talajhő se­gít­sé­gé­vel old­ják meg.
Ma­gyar­or­szá­gon nincs még át­fo­gó sza­bá­lyo­zás az épü­le­tek energiahatékony-nyá tételéről, erről egyelőre csak rész­sza­bá­lyo­zá­sok ren­del­kez­nek, ame­lyek alap­ján lé­te­zik pa­nel- és ablakcsereprogram, tá­mo­gat­ha­tó a meg­úju­ló ener­gia­for­rás­ok hasz­ná­la­ta, s van­nak lég­szen­­nye­zé­si ha­tár­ér­té­kek is, de az egy­sé­ge­sí­tés és a rend­szer át­jár­ha­tó­vá té­te­le még vá­rat ma­gá­ra. Ki kell dol­goz­ni a komp­lex minősítési, tá­mo­ga­tá­si és ok­ta­tá­si rend­sze­re­ket, fej­lesz­te­ni az épü­le­tek­re vo­nat­ko­zó zöldkártya-minősítést, és az épü­le­tek or­szá­gos ener­ge­ti­kai nyil­ván­tar­tá­sát is lét­re kel­le­ne hoz­ni.
Ha ér­de­mi ered­ményt aka­runk el­ér­ni, ak­kor ezen a té­ren (is) vi­lá­gos cé­lok­ra van szük­ség. Egyik ilyen cél­ki­tű­zé­sünk le­het az épí­tett kör­nye­zet szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tá­sá­nak fo­ko­za­tos csök­ken­té­se, amit az­zal ér­he­tünk el, ha épü­le­te­ink 2050-re energiahatékonnyá vál­nak. En­nek egyik mód­ja a meglévő – je­len­leg ener­gia­pa­zar­ló – épü­let­ál­lo­mány át­ala­kí­tá­sa, il­let­ve sza­ná­lá­sa. A má­sik mód az új épí­té­sek kö­vet­ke­ze­tes, „ener­gia­tu­da­tos” sza­bá­lyo­zá­sa. Sze­kér Lász­ló sze­rint pél­dá­ul so­kat ja­ví­ta­na a hely­ze­ten, ha 2020-tól ki­zá­ró­lag a nul­la szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tá­sú épü­le­tek kap­hat­ná­nak épí­té­si en­ge­délyt. Ad­dig pe­dig fo­ko­za­to­san fel kell ké­szül­ni az át­ál­lás­ra: mar­ke­ting­esz­kö­zök­kel, szem­lé­let­for­má­lás­sal. S 2020-ra be kel­le­ne ve­zet­ni a zé­ró CO2-kibocsátású épí­té­sze­ti szab­ványt, va­gyis azu­tán csak olyan épü­le­tek lé­te­sül­het­nek, ame­lyek­nek nincs klí­ma­ká­ro­sí­tó ki­bo­csá­tá­suk. Az ener­gia­ha­té­kony­ság­ra konk­rét ada­tok­kal is szol­gál a szak­em­ber. Nyu­gat-Eu­ró­pá­ban lé­te­zik egy mérőszám ar­ra, hogy egy adott épü­let egyet­len négy­zet­mé­ter­ének fű­té­se egy év­ben ös­­sze­sen hány li­ter fűtőolajjal old­ha­tó meg. A ha­zai épü­le­tek­nél ez 20-25 li­ter fűtőolajjal egyen­ér­té­kű, ami mint­egy 200-250 kWh ener­gi­át je­lent, ezt kel­le­ne 3–7 li­ter­re, 30–70 kWh-ra le­szo­rí­ta­ni. Ha si­ke­rül, épü­le­te­ink a je­len­le­gi­hez ké­pest mint­egy 80 szá­za­lék­kal ke­ve­sebb ener­gi­át „igé­nyel­nek” majd.


Ertsey Attila
Ertsey At­ti­la nagy fel­tű­nést kel­tett az 1996-os Naturexpón az au­to­nóm ház­zal, mely egy ki­csi, de önál­ló­an már tel­jes egy­sé­get képező, 50 négy­zet­mé­te­res la­kó­ház 1:1 lép­té­kű mo­dell­je volt. Fű­té­sét főképp nap­kol­lek­tor lát­ta el, me­leg vi­zét is a nap ad­ta, kisegítőként egy fa­el­gá­zo­sí­tó ka­zán állt „készenlétben”, má­sik alter­na­tí­va­ként egy biobrikett-kandalló. A nap egy ilyen mo­dell alap­ján épí­tett úgy­ne­ve­zett ala­csony ener­gia­igé­nyű ház­ban az éves hőigény há­rom­ne­gyed­ét ké­pes fe­dez­ni, a fa­fű­tés a to­váb­bi egy­ne­gye­dét, ez a költ­ség 75 szá­za­lé­kos mér­sék­lé­sét je­len­ti. A ház áram­el­lá­tá­sát a tetőn lévő nap­ele­mek és szél­mo­tor biz­to­sít­ja. Az au­to­nóm mű­kö­dést há­rom év­vel később jó­val na­gyobb lép­ték­ben egy Veszp­rém me­gyei kis­tér­ség­ben is vizs­gál­ta az épí­tész, és iga­zol­ta a rend­szer mű­ködőképességét. Kapolcs és kör­nyé­kén öt fa­lu­ból ál­ló kis­tér­ség­re ké­szí­tet­tek ta­nul­mányt. Be­bi­zo­nyo­so­dott, hogy ezek­nek a hal­mo­zot­tan hát­rá­nyos hely­ze­tű fal­vak­nak a sa­ját szük­ség­le­te­i­ket messze meg­ha­la­dó, leg­alább öt­szö­rös mér­ték­ben áll ren­del­ke­zé­sük­re meg­úju­ló ener­gia­for­rás, ami nem­csak ön­el­lá­tás­ra elegendő, ha­nem akár ex­port­ra is.
Ezt követően egy má­sik kis­tér­ség­ben, az Al­pok­al­ján, az oszt­rák ha­tár men­tén ké­szült ha­son­ló ta­nul­mány alap­ján meg­kezd­ték a szük­sé­ges be­ru­há­zá­sok – szél­erőmű, bio­mas­­sza-ül­tet­vény – elő­ké­szí­tését. Bu­da­pes­ten is ele­mez­ték az ener­gia­ta­ka­ré­kos­ság lehetőségeit, még­hoz­zá a leg­ros­­szabb adott­sá­gú épü­let­ál­lo­mányt cél­ba vé­ve: egy kőbányai pa­nel­ház és egy bel­vá­ro­si, gan­gos épü­let ese­té­ben egy­aránt ki­de­rült, hogy megfelelő hő­szi­geteléssel és meg­úju­ló ener­gia­for­rás­ok hasz­ná­la­tá­val akár 85 szá­za­lé­kos meg­ta­ka­rí­tás érhető el. A pas­­szív ház ese­té­ben gya­kor­la­ti­lag nincs szük­ség fű­tés­re, amit körültekintő ter­ve­zés­sel és épí­tés­sel le­het el­ér­ni. Rend­kí­vül ha­té­kony hőszigetelésre – pél­dá­ul há­rom­ré­te­gű ab­lak­üve­ge­zés­re –, il­let­ve egy hőcserélő rend­szer­re vi­szont szük­ség van, utób­bi a tá­vo­zó levegő hőjét nye­ri vis­­sza. A va­ló­ban pas­­szív há­zak­ban a téli fű­tést meg le­het ol­da­ni akár 5-6 gyer­tya­mé­cses se­gít­sé­gé­vel, il­let­ve az ál­ta­luk ter­melt ener­gia­men­­nyi­ség be­vi­te­lé­vel. Ha en­­nyi­re nem si­ke­rül­ne le­szo­rí­ta­ni a hő­igényt, ak­kor va­la­mi­lyen kis tel­je­sít­mé­nyű fűtőberendezés jö­het­ne szó­ba: nap­ener­gia-, il­let­ve bio­mas­­sza-hasz­no­sí­tó és hőszivattyú.

Híd­mér­nök­sé­gi te­lep Kőröshegy
Az épü­let meg­úju­ló ener­gia­for­rás­ok­kal el­lá­tott pas­­szív iro­da­ház, egy fenn­tart­ha­tó, va­ló­ban zöld­épü­let, mely­nek ki­ala­kí­tá­sa a pas­­szív­ház-tech­no­ló­gia el­vei alap­ján tör­tént. Gáz­be­kö­tés­sel nem ren­del­ke­zik, sőt egy­ál­ta­lán nem hasz­nál gázt vagy egyéb fos­­szi­lis ener­gi­át az üze­mel­te­tés­hez. Az elekt­ro­mos ára­mot rész­ben meg­ter­me­li, áram­ki­ma­ra­dás ese­tén több na­pig is üzem­ké­pes.
A te­lep funk­ci­ó­ja az M7-es au­tó­pá­lyán a Kőröshegyi völgy­híd üze­mel­te­té­sé­hez szük­sé­ges fel­ada­tok el­lá­tá­sa. Az épü­let tervezője a pas­­szív szo­l­ár szem­lé­let el­ve­it al­kal­maz­ta: pél­dá­ul megfelelő tá­jo­lás, nap­vé­de­lem és extra-hőszigetelés. Fotovoltaikus nap­­ele­mek ke­rül­tek a tetőre, ame­lyek az elekt­ro­mos el­lá­tás­ban se­gí­te­nek. A szél­ge­ne­rá­to­rok nap­hi­á­nyos, sze­les időben ter­mel­nek elekt­ro­mos ára­mot. A földhőszivattyús be­ren­de­zés al­kal­ma­zá­sá­val a fű­tés és hű­tés old­ha­tó meg gaz­da­sá­go­san. Az épü­let szu­per­szi­ge­telt, szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tá­sa nul­lá­nak tekinthető.
Az épü­le­tek fű­té­sé­re és hű­té­sé­re hasz­nál­ha­tó hőszivattyú a kör­nye­zet ener­gi­á­ját hasz­no­sít­ja az­ál­tal, hogy el­von­ja az ala­csony hőmérsékletű ener­gi­át, ezt ma­ga­sabb hőfokszintre eme­li, amely­­lyel már le­het fű­te­ni vagy me­leg vi­zet előállítani. For­dí­tott üzem­mód­ban pe­dig – va­gyis nyá­ron – a hőszivattyú az épületből el­vont hőt át­ad­ja a kör­nye­zet­nek. A leg­több eset­ben a rend­szer teljesítménytényezőjével jel­lem­zik e be­ren­de­zés ha­té­kony­sá­gát, amely ér­ték há­rom-öt kö­zé esik. Más szó­val a pél­dá­ul meg­úju­ló ener­gia­for­rá­sú talajhőből ki­vont hő ese­tén egy kW elekt­ro­mos ener­gia elég ah­hoz, hogy 3-5 kW fűtőteljesítményt tud­junk ge­ne­rál­ni. A hőszivattyús rend­sze­rek ezért há­rom­szor-öt­ször ha­té­ko­nyab­bak, mint az elekt­ro­mos fűtő- és melegvíz-készítő be­ren­de­zé­sek. Mi­vel azon­ban az áram jelentős ré­szét fos­­szi­lis tüzelőanyagból ál­lít­ják elő az erőművek, a hőszivattyú iga­zán ak­kor mond­ha­tó fenn­tart­ha­tó meg­ol­dás­nak, ha zöld­áram­mal mű­köd­tet­jük, enélkül csak ener­gia­ha­té­kony­sá­got ja­ví­tó berendezésről be­szél­he­tünk. E fűtőrendszerek növekvő nép­sze­rű­ség­ét jól jel­lem­zi, hogy el­ter­je­dé­sük a hi­deg klí­má­jú Skan­di­ná­vi­á­ban rend­kí­vül gyor­san nő, ahol a ví­zi erőművek sok és ol­csó zöld­ára­mot ter­mel­nek.
Az ég­haj­lat­vál­to­zás­tól félő em­be­ri­ség több nem­zet­kö­zi egyez­ményt is el­fo­ga­dott a lég­kör­be ju­tó szén-di­o­xid-mennyi­ség csök­ken­té­se ér­de­ké­ben, de hiá­ba a vál­la­lá­sok, ha évről év­re egy­re több üveg­ház­ha­tást oko­zó szennye­ző­anyag ke­rül a levegőbe. Ertsey At­ti­la ál­lít­ja, a pas­­szív há­zak tér­hó­dí­tá­sá­val drasz­ti­ku­san vis­­sza­es­ne a kör­nye­zet­szennye­zé­sünk. Ezt is­mer­te fel az Eu­ró­pai Unió, s ezért ha­tá­ro­zott ar­ról, hogy 2011-től fo­ko­za­to­san be­ve­ze­tik a pas­­szív­ház-szab­ványt, ezt követően csak ilye­nek épül­het­né­nek a kon­ti­nen­sen. Ar­ról meg­osz­la­nak a vé­le­mé­nyek, hogy e té­ren mi­kor ju­tunk el a tel­jes­ség­hez, de mielőbb el kell in­dul­ni ezen az úton. A pas­­szív há­zak ak­kor lesz­nek va­ló­ban zé­ró szén-di­o­xid-ki­bo­csá­tá­sú­ak, ha az elekt­ro­mos ener­gia­el­lá­tá­suk is zöld­áram­mal tör­té­nik.
Az épí­tész sze­rint a so­kak ál­tal szén-di­o­xid-men­tes ener­gi­á­nak te­kin­tett nuk­le­á­ris ener­gia nem il­lik eb­be a kép­be, mert bár nem bo­csát ki szén-di­o­xi­dot, azon­ban az atomerő­mű­vek mű­kö­dé­se so­rán keletkező jelentős men­­nyi­sé­gű ra­dio­ak­tív hul­la­dék kör­nye­ze­ti ter­he nem el­ha­nya­gol­ha­tó. Ezért csak a nap­ener­gia, a szél­ener­gia, a ter­mé­sze­tet nem ká­ro­sí­tó ví­zi erőművek ál­tal előállított ener­gia, il­let­ve a geo­ter­mi­kus ener­gia jö­het szó­ba. Per­sze a fű­tés­nek is meg­úju­ló for­rá­so­kon – nap­ener­gi­án, bio­mas­­szán – kell ala­pul­nia. Meggyőződése, hogy a te­le­pü­lé­sek­nek is első lé­pés­ként az ener­gia­ta­ka­ré­kos­sá­got, -hatékonyságot kell mi­nél ma­ga­sabb szint­re emel­ni. Ezt követően fel kell mér­ni, hogy mi­lyen meg­úju­ló for­rá­sok áll­nak ren­del­ke­zés­re az adott la­kó­hely kör­nyé­kén. A két ha­zai kis­tér­ség ese­té­ben is be­bi­zo­nyo­so­dott, hogy meg­old­ha­tó az ott élők ener­ge­ti­kai ön­el­lá­tá­sa, ami­re meg­va­ló­sult pél­dák is van­nak, elég csak a szom­széd­ba men­ni. Auszt­ri­á­ban fal­vak ren­dez­ked­tek be így, il­let­ve egy kis­vá­ros, Gössing (Németújvár) is kö­zel áll az ener­ge­ti­kai füg­get­len­ség­hez. A jó pél­dák alap­ján egy or­szá­gos stra­té­gi­át kel­le­ne al­kot­ni, sőt hely­ben már a pas­­szív há­za­kat kell meg­épí­te­ni a nap­kol­lek­to­rok­kal, biogáztelepekkel.

Ökolakópark, Ve­res­egy­há­za
A la­kó­park öt­vö­zi a csa­lá­di és tár­sas­házak előnyeit, élhető és költség­ha­té­kony la­kó­kör­nye­ze­tet kí­nál. A 158 há­zat egyet­len hőközponttal fű­tik, il­let­ve hű­tik, a leg­kor­sze­rűbb hőszivattyúk segít­sé­gé­vel, jelentősen csök­kent­ve az ener­gia­költ­sé­ge­ket. A geo­ter­mi­kus ener­gia fel­hasz­ná­lá­sá­val tisz­ta ener­gia nyerhető fos­­szi­lis tüzelőanyagok el­ége­té­se nél­kül.
A geo­ter­mi­kus ener­gia a nap 24 órá­já­ban, az év 365 nap­ján ren­del­ke­zés­re áll. A la­ká­so­kat egye­di mérővel lát­ták el, gaz­da­sá­gos, ener­gia­ta­ka­ré­kos és környezetkímélő meg­ol­dá­so­kat al­kal­maz­tak. Az ökolakópark az el­múlt 10-15 év­ben épült la­ká­sok ener­gia­fel­hasz­ná­lá­sá­nak kö­rül­be­lül a fe­lét igény­li.
Csoknyai Ta­más, a Bu­da­pes­ti Mű­egye­tem Épü­let­ener­ge­ti­kai és Épü­let­gé­pé­sze­ti Tan­szék­ének ad­junk­tu­sa fo­lya­ma­to­san fi­gye­lem­mel kí­sér­te a du­na­új­vá­ro­si Solanova el­ne­ve­zé­sű fej­lesz­tést, egy hét­köz­na­pi, 42 la­ká­sos ház új­já­va­rá­zso­lá­sát. A pa­nel éves négy­zet­mé­te­ren­kén­ti ener­gia­igé­nye a fel­újí­tás előtt 220 kWh volt, ezt akar­ták 30-45 kWh-ra csök­ken­te­ni. Az­az nem egy pas­­szív há­zat akar­tak lét­re­hoz­ni, ha­nem egy ener­gia­ta­ka­ré­ko­sat. Fel­újí­tás előtt az épü­let­ben a be­sza­bá­lyo­zat­lan és sza­bá­lyoz­ha­tat­lan fű­té­si rend­szer­nek köszönhetően jelentős kü­lönb­sé­gek vol­tak: míg a belső la­ká­sok­ban nem­rit­kán 26-28 Cel­si­us-fo­kos hő­mér­sék­letben rö­vid­nad­rág­ban jár­kál­tak, ad­dig a vég­fa­lak mel­let­ti la­ká­sok­ban 19 Cel­si­us-fo­kot mér­tek, a la­kók pu­ló­ver­ben is fáz­tak. Fel­újí­tás után vál­to­zott a hely­zet: a he­lyi sza­bá­lyo­zá­si lehetőséggel el­lá­tott la­ká­sok­ban min­den­ki ma­ga ál­lít­hat­ja be a hőkomfortszintet. Ezért már nin­cse­nek alul­fű­tött la­ká­sok, il­let­ve ahol még­is akad prob­lé­ma, az a hely­te­len hasz­ná­lat – pél­dá­ul fo­lya­ma­to­san nyit­va tar­tott ab­la­kok – ro­vá­sá­ra ír­ha­tó. Ilyen hőszigetelés ese­tén olyan erősek a belső hőáramok, hogy igaz­sá­gos la­ká­son­kén­ti mé­rést nem le­het meg­va­ló­sí­ta­ni. A 2002 ja­nu­ár­ja és 2006 de­cem­be­re kö­zött zaj­ló fel­újí­tás so­rán a pa­nel­re 16 cen­ti­mé­te­res hőszigetelés ke­rült, a pin­cék is kap­tak egy tízcentiset, de az iga­zán vas­tag ol­ta­lom a tetőn „történt”, aho­vá 19-21 cen­ti­mé­ter vas­tag­sá­gú anya­got tet­tek a fel­újí­tás ré­sze­ként.


Csoknyai Tamás
A magyar– osztrák–német kö­zös pro­jekt so­rán a nyí­lás­zá­ró­kat min­de­nütt ki­cse­rél­ték, volt, ahol két­ré­te­gű üveg­ab­la­kot, volt, ahol trip­la üve­ge­zést tet­tek a ré­gi he­lyé­re. A szellőzőrendszert hővisszanyerővel lát­ták el. Az épü­let ré­sze lett egy 72 négy­zet­mé­te­res nap­kol­lek­tor is. A sok egyéb meg­ol­dás­nak köszönhetően a ház fű­té­si igé­nyét 86 szá­za­lék­kal si­ke­rült csök­ken­te­ni: 39 kWh-ra vit­ték le a ko­ráb­bi 220-at!
Egyéb­ként Eu­ró­pá­ban eltérő mó­don vi­szo­nyul­nak a pas­­szív há­zak­hoz. Auszt­ria és Né­met­or­szág úttörők: utób­bi ál­lam­ban 1991-ben, Darmstadtban lé­te­sült az első ilyen épü­let. Az­óta több mint hat­ezer ha­son­ló há­zat húz­tak fel, a mun­ká­kat se­gí­ti, hogy – szin­tén Darmstadtban – Passzív­ház In­té­zet is szü­le­tett a tech­no­ló­gia nép­sze­rű­sí­té­sé­re. Ugyan­ak­kor pél­dá­ul a klí­ma­vál­to­zás ki­vé­dé­sé­ben élen­já­ró Nagy-Bri­tan­ni­á­ban ed­dig egyet­len ilyen jel­le­gű épü­le­tet sem hoz­tak tető alá, a szom­szé­dos Ír­or­szág­ban viszont 30 lé­te­sült ilyen tech­no­ló­gi­á­val. Dá­ni­á­ban is ro­ha­mos a fejlődés, ahol je­len­leg 50 ki­lo­watt­óra a négy­zet­mé­te­ren­kén­ti éves fű­té­si nor­ma, két éven be­lül ezt 25-re csök­ken­tik, 10 éven be­lül el akar­nak jut­ni oda, hogy csak pas­­szív ház kap­has­son épí­té­si en­ge­délyt.
A mo­dern tech­no­ló­gi­á­nak egyelőre igen­csak meg kell fi­zet­ni az árát. A szak­értői szá­mí­tá­sok sze­rint egy pas­­szív ház 20-30 szá­za­lék­kal ke­rül töb­be a ha­gyo­má­nyos­nál. Igaz, ál­lí­tó­lag a gé­pé­szet­nél e több­let ja­va meg­té­rül. Ugyan­ak­kor nem ér­de­mes pusz­tán a költ­sé­ge­ket vizs­gál­ni, hi­szen egy pas­­szív ház sok szem­pont­ból nyújt töb­bet la­kó­já­nak, mint egy ha­gyo­má­nyos ott­hon. A lég-, a hő- és a zaj­kom­fort te­rén is sok­kal jobb ered­mé­nye­ket mér­tek, emel­lett a fenn­tar­tá­si költ­ség is 80-90 szá­za­lék­kal ke­ve­sebb, mint egy ha­gyo­má­nyos épí­té­sűé. Az újak épí­té­sé­hez ha­son­ló­an egyelőre a meglévő épü­le­tek pas­­szív­vá té­te­le sem ol­csó mu­lat­ság.


Szálloda és Medical-wellnessközpont, Esztergom, tervező: Zoboki-Demeter & Társai Építésziroda
A tég­la- vagy be­ton­fa­lak­ra leg­ke­ve­sebb 20 cen­ti­mé­ter vas­tag hőszigetelést kell fel­rak­ni, s az ab­la­ko­kat is há­rom­ré­te­gű üveg­gel kell el­lát­ni, va­la­mint a pad­lót és a tetőteret is hőszigetelni.
Csoknyai Ta­más azt mond­ja, szá­mos eu­ró­pai or­szág­ban mű­köd­nek pas­­szív há­zak épí­té­sét tá­mo­ga­tó pénz­ügyi rend­sze­rek, szakértők be­vo­ná­sá­val. A ta­pasz­ta­la­tok sze­rint egy­re több em­ber sze­ret­ne energiahatékony épü­le­tek­ben él­ni, de az ilyen tí­pu­sú há­zak ki­vi­te­le­zé­sé­re még nincs meg min­de­nütt a kellő építtetői szak­ér­te­lem. Per­sze a tervezők kö­zül is csak né­há­nyan ké­pe­sek ilyen há­zak „meg­ál­mo­dá­sá­ra”, mi­vel ezt a spe­ci­á­lis szak­mai tu­dást az ok­ta­tá­si rend­szer még nem min­de­nütt te­kin­ti pri­o­ri­tás­nak.

ugrás az oldal tetejére  |  a rovat cikkei  |  főoldal
Gazdasági Tükörkép Magazin
© 2005 GTM Kiadói Lapkiadó és Szolgáltató Kft.