 |
|||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|||||
 Külföldön is aratnak a magyar szoftverfejlesztők Közel kétszeres hasznot hoz az informatikai beruházás |
|
|
 |
||
|
|||||
|
|||||
 Az informatikai ágazat – amin ezúttal az információs és kommunikációs szektor értendő – összességében a GDP 11 százalékát adja, és mintegy 120 ezer munkavállalónak biztosít megélhetést. Az elmúlt nyolc évben a foglalkoztatottak száma megháromszorozódott, a vállalkozásoké megduplázódott, mondta megkeresésünkre elöljáróban Klotz Tamás, az Informatikai Vállalkozók Szövetségének (IVSZ) főtitkára. A szoftveres ágazat jelentős munkáltatónak számít, hiszen Magyarországon az informatikai dolgozók 120 ezres közösségének 46,3 százaléka fejleszt, forgalmaz, telepít vagy szervizel szoftvereket. A fejlesztők döntő része – 65-68 százalékról van szó – magyar, s főleg kisvállalkozásoknál dolgozik. Ellenben a megrendelői szektor jelentős hányada külföldi. Vannak cégek, amelyek külföldre – például nagy multinacionális társaságoknak – fejlesztenek, termékeik azonban magyar változatban itthon is megjelennek. Arra is van példa, hogy csak külföldi piacra születnek szoftverek. Mostani előrejelzés szerint a magyar informatikai piac forgalma átlagosan évi 2,9 százalékkal növekszik 2008 vége és 2013 vége között, miközben a bruttó hazai termék várhatóan csak évi 0,6 százalékkal bővül. Az International Data Corporation és a Microsoft közös felmérése szerint négy eszendő alatt az
IT-vonatkozású tevékenységek utáni nettó adóbefizetés összesen 136 milliárd forinttal, a szektorban foglalkoztatottak száma pedig – évi átlagban 1,9 százalékkal – összesen 15 ezerrel növekszik. Az IT-piacon csaknem 300 új vállalkozás születése várható 2013 végéig, amelyek többsége belföldi tulajdonban lévő kiscég lesz. A tanulmány szerint az IT-költésen belül a szoftverekre fordított összeg 22 százalékot tett ki tavaly a magyar piacon, ez az arány várhatóan idén és 2010-ben is változatlan marad. A kezdeti időszakban még Zuinak nevezett szoftver nem vetít, hanem egy mozgatható és szerkeszthető felületet rajzol a felhasználók elé. Kezelését negyedóra alatt bárki megtanulhatja, aki már szerzett némi jártasságot a számítógép és az internet használatában. És kitaláltak még valamit, ami hatalmas előny a PP-vel szemben: a Zui nem egyszerű szoftver, hanem egy internetes alkalmazás, igénybevételéhez csupán egy internetkapcsolattal rendelkező számítógépre van szükség. Az üzemkész változatot Prezinek hívják, amelyhez zene és videó is illeszthető. Az alkalmazás a prezi.com címen érhető el. Alapváltozatban ingyenes, a bővebb, illetve a teljes szolgáltatáscsomag fizetős. A programot rengetegen használják, elsősorban az Egyesült Államokban, Németországban, Svédországban, főként az üzlet és az oktatás világában. A gazdasági világválság a szoftveres ágazatot sem kerülte el. Csökkent az új szoftverek iránti kereslet, és számítógépekből is jóval kevesebbet adtak el. Néhány kiskereskedő csődbe ment, de a nagykereskedők némelyike is 40 százalékos visszaesésről számolt be. Akik több lábon álltak, azoknál 10–25 százalék közötti visszaesés volt az első fél évben, mára kicsit javult a helyzet, mert infokommunikácio nélkül ma nem megy a gazdaság. Az IVSZ főtitkára úgy látja: még a kormányzat sem mindig érti, hogy az informatika és a telekommunikáció (IT) multiplikátor hatású: egy forint fejlesztés a hatékonyság növelésén keresztül – hiszen az informatika automatizál – általában 1,5-1,8-szoros hasznot hozhat. A fejlett gazdaságú államokban ezért támogatják kiemelten ezt az iparágat. Azok az országok, amelyek segítik az innovációt és hajlandóak befektetni az infrastruktúrába, az oktatásba és állampolgáraik készségfejlesztésébe, komoly versenyelőnyhöz jutnak a világpiacon. Nálunk nemcsak ennek hiányával van baj. A szoftverfejlesztő pálya presztízse – mint általában a természettudományi, mérnöki pályáké – romlik, még akkor is, ha a magyarországi átlagkeresetekhez képest kedvező a jövedelmi szint. A fiatalok nehéznek tartják ezt a pályát, mert egy fejlesztőnek le is kell tennie az asztalra a terméket, ami mögött komoly tudás van, s ahol a pontosság alapfeltétel. |
|||||
|
|||||
|
|||||
