 |
|||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|||||
 Kis vállalkozás, közepes kilátás Konzerváltan magasak az adóterhek |
|
|
 |
||
|
|||||
|
|||||
 Mennyiségben „jók” vagyunk, minőségben, vagyis ágazati összetételben közepesek, a hatékonyságban általában gyengék, tőkeellátottságban pedig a legrosszabbak közé tartozunk. Ez derül ki újra meg újra azokból az összehasonlításokból, amelyek a magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetét az európai uniós statisztikákhoz viszonyítják. Az Európai Unió vállalat és ipar főigazgatóságának 2009 áprilisában közzétett jelentése – a korábbiaknál részletesebben – azt vizsgálja, hogy a kkv-k milyen szerepet töltenek be a tagországokban. Hazánkról kiemeli, hogy az ezer lakosra jutó kkv-k száma a 40-es EU-s átlagnál jóval magasabb: 55. Ennél Csehország, Málta, Olaszország és Spanyolország mutatói magasabbak, kevéssel alacsonyabb Portugáliáé és Svédországé. Persze a kkv-k nagy száma, illetve aránya akár „látványos” lehet, ám abból nem derül ki sem az, hogy mennyire vannak összhangban egy adott ország gazdaságának, illetve a helyi vásárlói körnek az igényeivel. Nem mutatja e szám sem az alapítói, sem a társadalmi hasznosságot, vagyis „összértékük” számos tényezőtől függ. Az viszont egyértelmű, hogy az EU valamennyi tagállamában összességében a legnagyobb munkaerő-foglalkoztató a kkv-szektor, függetlenül attól, hogy egy, esetleg néhány tagnak vagy több tucat embernek ad munkát. Az itthoni kkv-k által használt reklámeszközök 10-es toplistája: 1. internet, 2. nyomtatott sajtó, 3. szórólap, 4. direct mail, 5. akciók, 6. hírlevél, 7. ajánlások gyűjtése, 8. kültéri plakát, 9. hűségprogram, 10. rádióreklám. Figyelemre méltó adatsor található abban a világbanki jelentésben, amelyben Magyarországot – 181 ország közül, az üzleti környezettel is foglalkozó részben – 2008-ra a 45., 2009-re a 41. helyre rangsorolták, ami e vonatkozásban javulást jelent, ám a befektetők védelme és az adózás terén a 113., illetve a 111. helyre kerültünk.  Kkv-k az európai gazdaságban:
• a mikrovállalkozások aránya 91,5%
• a kisvállalkozások aránya: 7,3%
• a középvállalkozások aránya: 1,1%
• a nagyvállalkozások aránya: 0,2%.
Az európai kkv-k: az összes európai vállalkozás 99,8, a magánszektor munkahelyeinek 67,1 százalékát adják. Némely ipari szektorok – a fémtermékgyártó-, építő- és bútoriparban – a foglalkoztatás több mint 80 százalékát képviselik. (Forrás: Eurostat) Az eredmények mellett összességében nem kedvező a honi kkv-k helyzete: egyrészt igen negatívan érintette e szektort a világgazdasági válság itthoni „megjelenése”, másrészt – hiába a hangzatos, a kkv-k fejlődését célzó programok – a gazdasági és pénzügyi szerkezet lényeget érintő változtatásai, illetve az ezekre való törekvés összességében nem teljesült. Mindez annak ellenére, hogy – az európai uniós elvárásokkal összhangban – tavalyelőtt és tavaly is számos kormányzati rendelkezés és parlamenti határozat, intézkedés igyekszik javítani e szektor helyzetén. A kkv-k külső finanszírozásában erőteljesen érezteti hatását a pénzügyi válság; 2008-ban összességében a mikro-, valamint a kkv-k hitelezésének növekedési üteme lelassult, 2009-ben csaknem leállt, elsősorban a kereskedelmi bankoknál. Ebben az időszakban még inkább érvényes volt az a „konzervált” helyzet, hogy a hazai kkv-k a vállalkozásuk növekedését leginkább akadályozó tényezőnek változatlanul a magas közterheket és az adminisztrációs kötelezettségeket tekintik. Helyzetértékelésük 2008-ban – az előző évhez képest – romlott, tavaly pedig még tovább erősödött a gazdaság és a vállalkozások saját kilátásait illetően is. Persze térségenként eltérően, hiszen a Közép-magyarországi, a Közép- és a Nyugat-dunántúli régióban általában több erőforrással rendelkeznek a kkv-k is. Az EU gazdaságélénkítési terve a legkisebb cégekre vonatkozóan is előirányozta az adminisztratív terhek csökkentését. E területen a magyar kormány célul tűzte ki a helyi vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25 százalékos csökkentését. Ennek részeként változott meg a cégeljárás: az egyszerűsített cégbírósági ügyintézés – alapítás, változásbejegyzés – határidejét két munkanapról egy munkaórára csökkentették, az elektronikus eljárás kizárólagossá vált. A vállalkozók adminisztrációs terheit csökkentik az engedélyezési és hatósági eljárásokban bevezetett változások, valamint az építési szabályozás korszerűsítése. A közigazgatási eljárásban – az ügyfél tájékoztatásával együtt – a 22 munkanap 20-ra csökkent. Jelenleg is folyik több száz jogszabály módosítása, valamint a nyilvántartások felülvizsgálata, hogy az állam ne kérjen az ügyféltől olyan információt, amellyel már rendelkezik. Tavaly, az előzetes adatok szerint összesen 15 066 cég felszámolása kezdődött meg, ami 31,5 százalékkal több az előző évinél. Ez a várakozásoknak megfelelő, ám az kevésbé, hogy a megszüntetések kezdeményezése a második fél évben is nagyjából ugyanolyan ütemben zajlott – havonta 1300-nál több –, mint 2009. első hat hónapjában, derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Ebből arra következtetnek az adatszolgáltató cég szakemberei, hogy a gazdasági válság múlt évi elhúzódása az idén folytatódik, amit az is erősít, hogy – a rendszerváltozás óta először – a múlt évben három százalékkal kevesebb, összesen 47 ezer új céget jegyeztek be. Az érdekképviselet elnöke szerint a mikro- és kisvállalkozások pénzügyi nehézségein némileg javított az Új Magyarország Mikrohitel Program, amely könnyített formában és gyorsan teszi lehetővé a kedvező kamatozású mikrohitel felvételét, 10 milliós összeghatárig. A 2009-es évet értékelve fontosnak nevezte az elnök, hogy megszületett az egyéni vállalkozói törvény, amely – a többi között – lehetővé teszi a vállalkozás szüneteltetését, s ez alatt az érintett vállalkozó munkanélküli segélyt igényelhet. Növekvő kintlévőségek, apadó árbevétel, átütemezett számlák és elhalasztott beruházások: a válság egymást erősítő hatásairól számoltak be a hazai kisvállalkozások vezetői a BellResearch üzleti szolgáltató felmérésében. Az egymilliárd forint alatti árbevételű kkv-k helyzetét és kilátásait vizsgáló kutatásból kiderül, hogy a bevételek visszaesése mellett minden második cégnek problémát jelent az ügyfelek számának csökkenése és a költségek növekedése. A megtartott ügyfelek fizetési morálja megingott, mivel őket is érzékenyen érintik a válságfolyamatok. Borúsabb jövőképet vetítenek maguk elé a cégek: 2008-ban a vállalkozások negyede még fejlődési lehetőséget látott maga előtt, 2009-ben az optimisták aránya 18 százalékra csökkent. A vevők megtartása érdekében „fapados” megoldást is alkalmaznak: tízből három cég olcsóbb megoldásokat ajánl ügyfeleinek, csak hogy náluk maradjanak.  Az adórendszer korszerűtlen, bonyolult, nem teljesítményösztönző. A bürokrácia igényeinek kiszolgálása, az adminisztrációs kötelezettségek évente a GDP 6,8 százalékát igénylik, miközben az EU 27-eknél ez az átlag 3,5 százalék. A rendszerváltozás idején a hazai kisvállalkozások működési feltételei viszonylag kedvezőek voltak. Tapasztalatokat szereztek a szakcsoportok, gmk-k, vgmk-k, kisszövetkezetek, háztáji gazdaságok működtetése során. Szerzett előnyüket – a külföldi működő tőke erős ösztönzését is figyelembe véve – rövid idő alatt elvesztették, és az EU-ba történő belépéskor a versenytársakkal szemben komoly hátrányba kerültek. Az EU-tagság egyik hatásaként a magyarországi kkv-k több fontos tevékenységi területén – vezetés, szervezés, kommunikációs technikák, önszerveződés – viszonylag érzékelhető ütemű felzárkózási folyamat mutatható ki, a lemaradás azonban változatlanul jelentős. Ami általánosan jellemző: az alultőkésítettség és forrásszegénység, a gyenge jövedelemtermelő képesség, a kkv-k csak néhány százaléka kapott számottevő segítséget a vállalkozásfejlesztési rendszertől. Mindezek ellensúlyozására szükség van a szektor versenyhelyzetének javítására, az EU-s szabályokba nem ütköző protekcionizmus megteremtésére, ágazati prioritások megfogalmazására, egyes ágazatok kiemelt támogatására, ipari szakmakultúrák megőrzésére, sőt fejlesztésére, a bérmunkát végző kis cégek saját exporttevékenységének felkarolására, az adórendszer átalakítására, egyszerűbbé, átláthatóbbá, ösztönzővé tételére, a bérek-jövedelmek terheinek jelentős mérséklésére, a korrupció visszaszorítására, a közbeszerzési eljárások módosítására, a pályázati források nagyobb hányadának kkv-khoz juttatására, a foglalkoztatási szerkezet javítására: a részmunkaidőben, illetve távmunkában foglalkoztatottak adórendszerbeli ösztönzésére és arányuk növelésére. A tavaly november végén, Debrecenben megrendezett, a kkv-k külpiaci versenyképességét tárgyaló konferencián Kerekes György, az ITD Hungary ágazati vezetője azt mondta: az élelmiszeriparban, a környezetvédelmi háttériparban és a textiliparban érhetnek el versenyelőnyt külföldön a magyar kkv-k. Aktuálisan 1100 cég összexportja eléri a hárommilliárd eurót. Harmincmillió forint feletti éves exporttal mintegy 4000 cég rendelkezik, közülük 2500 a kkv. A kkv-k külpiaci szereplésének súlyát Toma Pál, az Eximbank osztályvezetője azzal érzékeltette, hogy míg 2000-ben a kkv-k finanszírozására a portfólió 60 százaléka jutott, addig tavaly 90 százalékra emelkedett. A petíció kiinduló gondolata, hogy az EU-ban csak közös feltételekkel, közös stabilitással és közös fejlődéssel lehet előrehaladni, vagyis amit nem lehet megtenni például egy ír, portugál vagy francia vállalkozással, azt magyarral se lehessen megtenni, ellenkező esetben az EU-s alapelvek sérülnek. Bár hazánkban hirdették meg először a Jeremi-, vagyis az EU-s tőkeprogramot, melynek kerete összesen 35-40 milliárd forintnak megfelelő EU-s forrás, és a pályázatot – a hosszadalmassá vált EU-s jóváhagyás miatt egyéves késéssel – ki is írták, de azt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, Vági Márton sikertelennek minősítette. Érvelése szerint félreérthető szövegű volt a pályázat, amelyet a Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt. bonyolított le. Az eredménytelenné nyilvánítás oka: a pályázók mintegy 70 százaléka hibázott, ezért a tartalmi értékelés szakaszába sem kerültek be, emiatt igazságtalan lett volna a hat jót nyertesként kihirdetni, ezért újra meghirdetik a pályázatot. Viszont tartós siker a Széchenyi-kártya, amely iránt tavaly is jelentős volt az érdeklődés. Krisán László, a mikro- és kkv-knak kedvezményes kamatozású hiteleket közvetítő KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója arról számolhatott be, hogy a 2002. évi indulás óta mintegy 160 ezer „bankkártyát” igényeltek, s eddig 150 ezret adtak ki, az összesen kihelyezett hitel összege 656 milliárd forint volt. A „jubileumi” igénylő Sáfár László, az S&L 2002 Kft. ügyvezető igazgatója, aki az eseményen elmondta: mezőgazdasági takarmányokat forgalmaznak, s az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy egy-egy számlát nem fizettek ki időben a megrendelők, ami a cégnek likviditási gondot okozott, ám nem akartak belekerülni az adósságspirálba, vagyis abba, hogy ők másoknak tartozzanak, ezért választották inkább a kedvezményes hitelfelvételt. Tavaly – az előző esztendőhöz képest – 13 százalékkal többen, havonta átlag a 2200-at meghaladóan igényeltek Széchenyi-kártyát, vagyis a kkv-k a hosszú távú hitelek helyett a rövidebb időszakra szólót választják. A kétéves futamidő bevezetésével egy időben – a vállalkozók piacképességének növelése érdekében – megszűnt a negyedéves törlesztési kötelezettség.  A vidéki Magyarország újjáépítése összetett feladat, azokra a kincsekre is kell építeni, amelyekkel hazánk rendelkezik: az édesvízkészlet, a geotermikus energia és a föld. Ezek felhasználását is tartalmazza az Egymillió új munkahely program. A világ országaiban koncepcióváltás van, minden állam keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel erősítheti a gazdaságát. Az Egyesült Államok elnökének rendelkezései védik a munkahelyeket, a belső piacokat, itthon is ilyen megoldásokra van szükség, érvelt Széles Gábor, aki szerint az átfogó vidékfejlesztési program a romák munkahelyteremtését is elősegíti, a cigányságot egyrészt az agrártermelésbe kellene bevonni, másrészt olyan programokat beindítani, amelyek sok élőmunkát igényelnek, mindez a családok összekovácsolódását, összefogását is erősíti. |
|||||
|
|||||
|
|||||
