 |
|||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|||||
 Mérföldkövek a kulturális fővároshoz Vegyesen hat a gazdasági válság a Dél-dunántúli régióban |
|
|
 |
||
|
|||||
|
|||||
 Feigli Ferenc „A legfontosabb egy működő, hosszú távon fenntartható és fejlődő regionális gazdaság kialakítása. Ezen belül – különösen most, a gazdasági válság időszakában – kiemelt jelentősége van a munkahelyek megőrzésének és újak teremtésének. Ráadásul éppen ez az a terület, ahol ma a legnehezebb olyan pályázatokat kiírni, amelyek biztosan célba érnek, így ez a következő időszakban komoly kihívás lesz” – emelte ki a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) törekvéseinek ismertetésekor Feigli Ferenc, a szervezet elnöke. Hozzátette: a gazdaságfejlesztés tekintetében eddig is kiemelten kezelték a leghátrányosabb helyzetű térségeket, az elmúlt évtől ez a törekvés már a kistérségek által igénybe vehető forrásokban is megnyilvánul. Az elnök hangsúlyozta az idegenforgalmi fejlesztések fontosságát is, miután ez újabb kitörési pont lehet egy olyan régió számára, amely eddig is komoly szerepet töltött be a honi turizmusban. A DDRFT igen aktív éveket tudhat maga mögött, 2007-ben és 2008-ban összesen 20 pályázati kiírást hirdettek meg, továbbá 18 kiemelt projektet támogattak, amelyek keretében mintegy 110 milliárd forint felhasználására kerülhet sor, mindez az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) dél-dunántúli régiós keretének több mint felét jelenti. Az elnök tájékoztatása szerint a tanács és a régió településeinek, vállalkozóinak vezetőivel közös törekvésekből és célokból egyre több megvalósítása várható. A fejlesztések mindegyike jól példázza, hogy a decentralizált forrásoknak nagyon is van létjogosultságuk, hiszen helyben tudják igazán, hogy mire van szükség.  Szekszárdi borvidék  Harkány, termálfürdő A helyi problémák kezelésében is kiemelkedő partner a DDRFT, amely az 55-ös és 56-os főutak csomópontjának fejlesztésére Bátaszéken egy 70 milliós projekthez nyújtott segítséget, hogy megoldja a kisváros komoly közlekedési gondját. Ehhez természetesen kellett a helyi önkormányzat is, amely felvállalta a projekt menedzselését, és az állami utak kezelője helyett az önrész kifizetését. Feigli Ferenc elmondta, Szekszárdon hamar felismerték, hogy a fenntartható gazdasági fejlődés elképzelhetetlen ipari fejlesztések nélkül, ezért tett a város komoly erőfeszítéseket, hogy ipari parkját ne csak létrehozza, hanem fejlessze is. A DDRFT révén elnyert pályázat megteremti annak a lehetőségét, hogy ide vonzzák a befektetőket, a letelepülni vágyó cégeket. Az ipari park inkubátorháza, az anyagi nehézségekkel induló vállalkozásoknak nyújt áthidaló segítséget, támogatást. Az ilyen inkubátorházak jelentősége a jelenlegi gazdasági helyzetben hangsúlyosabb, mint eddig bármikor. Ezt ismerte fel Dombóváron a Kapos Innovációs Transzfer Kht. is, amely a tanács jóvoltából fejlesztheti tovább inkubátorházát. Ehhez – a Regionális Operatív Program (ROP) keretében – 75 millió forint támogatásra sikerült szert tenni. Az ÚMFT egyik nyertesének mondhatja magát a kaposvári Lakics Kft., amely – európai uniós támogatással – egy barnamezős beruházást valósít meg. A társaság a város valaha volt legnagyobb iparcsarnokát hozza létre, ehhez nyújtott támogatást a Dél-dunántúli Operatív Programon (DDOP-n) keresztül a tanács. A támogatás összege 600 millió forint, ezt növelte a kaposvári önkormányzat azzal, hogy a telek 80 milliós vételárából 30 millió forint kedvezményt adott. Összefogtak a dél-dunántúli iparkamarák A régióban a három iparkamara szövetségre lépett egymással, s az együttműködés nyomán a gazdasági információcsere intenzívebb a három megye között. Ennek eredménye az is, hogy helyi cégek könnyebben érvényesülhetnek a régióban. Varga József, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Gazdasági Tükörkép Magazinnak elmondta: a tavalyi esztendő a tartalékok felhasználásáról, az életben maradásról szólt. Egyes vállalkozások előremenekültek, mások létszámleépítéssel, akik megtehették, fejlesztéssel orvosolták a problémát. Igaz, a jelentősebb exporttal és kisebb importtal rendelkezőknek a múlt év első fele – a gyenge forint miatt – kifejezetten kedvezett. Az elnök úgy véli, hogy idén kisebb ütemű lesz a visszaesés, ennek köszönhetően a kisebb vállalkozások is képesek lesznek megkapaszkodni. Hozzátette, hogy a kamaránál mindent megtesznek ennek érdekében. Így például – az országban egyedül – Somogy megyében a kamarai tagoknak öt százalék a Széchenyi-kártya kamattámogatása. Természetesen minden másban is segítik a vállalkozásokat, legyen szó nyelvi képzésről vagy épp honlapkészítésről, tette hozzá Varga József, aki kiemelte, hogy Kaposváron a nettó hárommillió forint alatti árbevételű cégeknek nem kell helyi iparűzési adót fizetniük. Ez 4200 vállalkozást érint a somogyi megyeszékhelyen.  Varga József  Kaposvár, Kossuth tér A jövőt illetően elmondta: reményei szerint 2010-ben megáll a reálbérek csökkenése, ezért a fogyasztás sem csökken tovább, s a régió kisvállalkozásai egy kicsit fellélegezhetnek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a korábbi gazdasági helyzet áll majd vissza. Az év második felére azonban már érzékelhető lesz a lassú talpra állás a Dél-dunántúli régióban. Megjegyezte, hogy a fellendülést, a befektetési kedvet segítheti az M6–M60-as autópálya 2010. március végi átadása is. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke magazinunknak azt nyilatkozta, hogy 2009-ben már a talpon maradás is eredménynek számított. A válság sajátosan érintette Baranyát és a régiót, ahol a sok kisvállalkozás miatt a megtermelt GDP értéke viszonylag alacsony, és folyamatosan csökken. Ilyen nehéz helyzetben jóval stabilabb a gazdaság, nincsenek nagy kilengések. Ennek ellenére fejlődésről nem lehet beszélni… Szerinte folyamatosan vannak ötletek, pályázatok, ám ezek többsége most megakadt, hiába születtek kedvező döntések az elbírálásnál. A bankoktól ugyanis nem tudtak pénzhez jutni, hogy legalább a szükséges önerőt előteremtsék a vállalkozások. Így egyelőre meghiúsultak az elképzelések. Az elnök hangsúlyozta, hogy a jövőben mindenképpen módszertani, strukturális és piacváltásra van szükség. A kamara 2005-ben kezdte el megvalósítani a Pécs az életminőség pólusa című gazdaságfejlesztési stratégiát, amely egyúttal regionális szintű, s egyfajta kiutat jelenthet a térségnek.  Brebán Valéria  Fischer Sándor A régió a gazdasági válság által közepesen sújtott térségek közé tartozik, összehasonlítva az ország más területeivel, vélekedett Brebán Valéria, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója. A munkakeresők számának növekedése messze nem éri el például a közép- vagy nyugat-dunántúli értéket. Az elmúlt hónapok tendenciái kimondottan pozitívak. Az Út a munkához kormányprogram keretében – a három megyében – jelenleg 13 ezren dolgoznak az önkormányzatoknál, olyan, rendelkezésre állási támogatásban részesülő emberek, akiknek egyébként semmi esélyük nem lenne a munkaerőpiacon. Brebán Valéria szerint ez egy nagyon markáns, másodlagos munkaerőpiac, a programban foglalkoztatottak száma 2010-ben sem csökken. A 2010-ben induló, országosan 14 milliárd forintos közmunkaprogramnak köszönhetően január 15-étől még további három-négyezer ember jut munkához Baranyában, Somogyban és Tolnában. Közülük 660-an kimondottan a romák számára kiírt programban vehetnek részt. Optimizmusra ad okot az is, hogy a válság által legelőször érintett autóalkatrész-gyártók közül – az önálló klaszterbe tömörülő szekszárdiak – túlnyomó többsége talpon tudott maradni. Mi több, olyan is van, aki létszámbővítést tervez. A háromszoros túljelentkezés miatt a régiós fejlesztési ügynökség több mint kétmilliárd forintra emelte a DDOP telephelyek fejlesztésére irányuló pályázattámogatási keretét. A konstrukcióban az 1736 megtartott munkahely mellett 257 új munkahely létesítését vállalták a régió kis- és középvállalkozásai. A munkaügyi központ főigazgatója elmondta, hogy a projekt kapcsán őket nem keresték meg, bár hasznos lett volna. Erre vonatkozóan is kifejtette: van mit javítani a kommunikáció és az együttműködés számos területén. Brebán Valéria 2010-ről is beszélt: a jelenlegi feltételekkel, a központ nagyobb mozgásterével, eszközeikkel, a stabil önkormányzati foglalkoztatás és a közmunkaprogram mellett jól tudnak majd reagálni a piacot érintő eseményekre. Ebben az évben időlegesen az álláskeresők számának csökkenésével is számol, ám úgy véli, hogy ez nem lesz nagyarányú, mivel szerinte a helyzet javulni fog, még ha egyelőre nem is éri el a válság előtti szintet. A régióban 2009 novemberében csaknem 70 100 álláskeresőt tartottak számon, mintegy 11 380-nal többet, mint a megelőző évben. Országosan ennél lényegesen rosszabb volt a helyzet: egy év alatt 30,2 százalékkal nőtt a munkanélküliség. Több hónapnyi stagnálás után egyébként a november hozott némi növekedést – az októberihez képest –, 1030 fővel nőtt a munkanélküliek száma.  A szekszárdi Szent László híd  Kéri István A déli határ közelében fekvő vidék Magyarország mediterrán régiója. Dél-Dunántúl fő természeti vonzerejét a változatos táj, a hegyvidékek, az erdők, a folyók, a tavak szépsége, az élővilág sokszínűsége is adja. A történelmi kisvárosokban, a szelíd dombok között megbújó aprócska falvakban ma is találkozhat az utazó a hagyományokkal, szokásokkal. Ezek különlegessége, hogy évszázadok óta együtt él bennük a magyar mellett a horvát, a Duna menti sváb, a székely és a roma kultúra. A pécsi UNESCO Kulturális Világörökség a római korba vezet vissza, s itt található a legtöbb török kori emlék is. A térséget természetes vizeink: a Duna, a Dráva, a Balaton is változatossá teszi, ugyanakkor számos termálfürdő is található itt. A régió borkultúráját a borutakat végigjárva ismerhetik meg az érdeklődők. Legjelentősebb kulturális, szórakoztató rendezvényeik: a mohácsi busójárás, a Nemzetközi Lovasíjász Verseny Kaposmérőn, a Pécsi Országos Színházi Találkozó, a Nagyszakácsi Királyi Szakácsverseny, a Pécsi Napok, a Villányi Borvidék településein tartott nemzetközi bordalfesztiválok.  Pécs, Vasvári-villa A jelenleg folyamatban lévő turisztikai beruházások közül négyet emelt ki Hegyi Zsuzsanna. A pécsi Hotel Corso májusban várható átadásával többszörösére nő Pécs jelenlegi, négycsillagos szálláshely-kapacitása. A bikali Reneszánsz Élménybirtok megnyitásával létrejön a régió és az ország első magyar történelmi témaparkja, amely több generációnak kínál egész napos, változatos programot. Tamásiban ugyancsak különleges projektre lehet büszke a régió: az Európában is párját ritkító Ability Parkra, amely a kiváló tamási gyógyvíz bázisán alakít ki a fogyatékossággal élőket és az őket kísérőket aktív szabadidő-eltöltési lehetőségekkel kiszolgáló, minden elemében akadálymentes komplexumot. Kaposváron pedig múzeumi látogatóközpontnak, kalandparknak és a Deseda-tónál egy vizes szabadidőközpontnak örülhetnek a dél-dunántúliak és a vendégek.  Hegyi Zsuzsanna „A 2010-es év óriási lehetőség lesz Pécsnek és a régiónak egyaránt. Azon fáradozunk, hogy az Európa Kulturális Fővárosába érkező vendégeknek vonzó ajánlatokat kínálhassunk Dél-Dunántúl más attrakcióiról is. Két éve generáljuk, s ennek eredményeként tapasztaljuk is mind a külföldi média, mind a beutaztató szakma egyre erősödő érdeklődését. A hazai közönség rövidesen megismeri a 2010-es programokat, s biztos vagyok benne, hogy ezek alapján a legtöbben nem csak egyszer látogatnak el Pécsre. Arra számítok, hogy ebben az évben minden idők legsikeresebb évét zárják a pécsi és környékbeli turisztikai vállalkozások. Igen fontos, hogy »nagyon jók« legyünk, mert ezen áll vagy bukik, hogy a 2010 utáni években is képesek leszünk-e nemzetközi kulturális, turisztikai célpontként fennmaradni. Azoknak a pécsieknek pedig, akiknek néha elegük lesz a látogatói kavalkádból, azt javaslom, hogy »szökjenek el« a Mecsekbe gyalog, biciklin vagy lovon. Én is ezt teszem” – tette hozzá Hegyi Zsuzsanna. |
|||||
|
|||||
|
|||||
