 |
|||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|||||
 Átalakulóban az európai cukoripar Optimistán, reális célkitűzésekkel |
|
|
 |
||
|
|||||
|
|||||
 A Magyar Cukor Zrt. az ágazat összeomlását követően lépésről lépésre haladt az újjáépítésben, tudtuk meg Fischer Béla elnök-vezérigazgatótól. Környezetvédelmi fejlesztést hajtottak végre a kaposvári cukorgyárban, növelték a kereskedelmi aktivitásukat, és a vállalat belső szervezeti átalakításával mintegy százmillió forinttal sikerült csökkenteniük az éves működési költségüket. Nagy változást jelentett a társaság életében, hogy 2009-ben a cégvezetés Kaposvárra költözött, csak a kereskedelmi és marketing részleg maradt a fővárosban – közölte a vezérigazgató. – Milyen okok vezettek a magyarországi cukoripar két évvel ezelőtti összeomlásához? – Egyrészt az európai cukoripari szerkezetátalakítási program, melynek két lényeges eleme volt: a termelés visszafogása – több mint 85 cukorgyár szűnt meg az Európai Unióban –, valamint az intézményes árak 30 százalékos csökkentése. Azonban a cukorpiaci reform mellett közrejátszhatott a folyamatban a magyar konzerv- és édesipar, továbbá az élelmiszerexport visszaesése is. A szolnoki, a petőházi és a szerencsi cukorgyár viszont nem a piac, hanem a nyersanyaghiány miatt zárt be, mert két éve a répánál jóval kifizetődőbb volt kukoricát vagy búzát termeszteni. A miénkhez hasonló helyzet volt tapasztalható a déli országokban, ahol a kvóta 50-60 százalékát adták vissza, ott mégsem indult el olyan kezdeményezés, ami a cukoriparuk teljes megszűnéséhez vezethetett volna, sajnos Magyarországon igen. Az összeomlást követő tavasszal a gazdák nem vetettek elegendő répát, szétesett az egész ágazat. – Az új helyzet milyen változtatásokat követelt a vállalattól, hogyan kezdtek az újjáépítéshez? – Mivel az általunk forgalmazott cukor ára 30 százalékkal csökkent, viszont a mezőgazdasági árak rögzítettek, így nem fizethettünk kevesebbet a termelőknek, nem tehettünk mást, növeltük a piaci részesedésünket, s ezzel párhuzamosan radikálisan csökkentettük működési költségeinket. Így született meg a döntés, hogy Kaposvárra költöztetjük a cégvezetést, Budapesten csak a kereskedelmi és marketingtevékenység folytatódik tovább. Ezzel a belső szerkezeti átalakítással százmillió forinttal csökkentettük a vállalat éves költségét. Az újjáépítés fontos lépése volt – a kaposvári gyár kapacitásának növelése mellett – a környezetvédelmi fejlesztés is. Jelenleg energiatermelésünk 50 százalékát biogázból fedezzük, s ezt az arányt növelni szeretnénk. Terveink szerint 2010-ben a gyár közelében működő városi uszodát is el tudjuk látni biogázzal. – Sikeres évet zártak? – Igen. A 2009-es év egyik nagy eredménye, hogy sikerült visszanyernünk a répatermelő gazdák bizalmát. Néhány héten belül befejeződik a cukorrépa-feldolgozási kampány, amelynek során a kaposvári cukorgyárban összesen 730 ezer tonna – magyar termelőktől származó – cukorrépából nyerik ki a teljes kvótacukrot, mintegy százezer tonnát, s ezzel a magyar fogyasztás egyharmadát magyar forrásból sikerül biztosítani. Keveset hallani róla, de a cukorpiaci reformnak volt kedvező hatása is a kukoricatermelő magyar mezőgazdaságra nézve. Szabadegyházán működik Európa legnagyobb és legkorszerűbb izocukorgyára, amely az uniós szerkezetátalakítás során pluszkvótához jutott, így 70-80 ezer tonna izocukrot gyárthat hazai fogyasztásra. Fontosnak tartom, hogy a cukoripari ágazat szerkezeti átalakításában minél aktívabb szerepet vállaljunk. Egyáltalán nem mindegy, hogy bennünket integrálnak, vagy megpróbálunk integrációs központtá válni, mert míg az előbbi a leépülést, addig az utóbbi új életteret jelent a számunkra. Hiszek abban, hogy reális célkitűzésekkel és optimistán érdemes küzdeni.  1112 Budapest, Budaörsi út 161. Tel.: (1) 309-1144 • Fax: (1) 242-1145 E-mail: magyarcukor@agrana.com Honlap: www.magyar-cukor.hu |
|||||
|
|||||
|
|||||
