 |
|||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|||||
 Agroenergetikai eredmények a Dunántúlról Az ötéves kutatás-fejlesztési program állomásai |
|
|
 |
||
|
|||||
|
|||||
 BioDryer növényi tüzelésű kazánnal működő szárítótelepi rendszer Monostorpályiban A pécsi székhelyű DDKKK Innovációs Zrt. 2007 végétől ötéves kutatás-fejlesztési program megvalósításába kezdett. Ennek állomásai a következők: Korábbi munkáink alapján [1, 2], 2007 végére megfogalmaztuk stratégiánkat, az Agroenergetikai Park (AEP) koncepciót. Ennek első lépéseként együttműködésünkkel, 2007–2008-ban az Uniferro Kft.-nél megtörtént a Lágy és fás szárú növényi anyagok, mezőgazdasági melléktermékek hasznosítására alkalmas ipari kazán kifejlesztése (rövid neve: BiKa) (GVOP). Így a helyben „megtermelt” alacsony költségű „tüzelőanyag” felhasználására nyílt lehetőség [3]. A TeGaVill Kft. (Komló), az Uniferro Kft. (Zalaszentgrót), az FVM MGI (Gödöllő) és a PTE (Pécs) együttműködésével (Bioszárító Konzorcium) 2008– 2010 között folyik a Mezőgazdasági növényi melléktermékeket, energianövényeket tüzelő kazánt alkalmazó szemestermény-szárító és szárítástechnológia kifejlesztése a Jedlik Ányos Program (TECH-07) támogatásával [5]. Ebben a BiKa forró vizes változata szolgáltatja az energiát egy forró víz (105 °C) és levegő hőcserélő számára. A 2 megawatt névleges teljesítményű, lágy szárú növényi mellékterméket (gabonaszalma, kukoricaszár) felhasználó kazánból a forró szárító levegő egy TeGaVill fejlesztésű, energiatakarékos terményszárítóba jut (terméknév: BioDryer). A dinamikus hőlég biztosítása érdekében egy PB gázégőt is alkalmazunk. A teljes rendszer első változatát 2009 végére telepítettük Debrecen közelében Monostorpályiban az Agri-Corn Kft. területén. Az üzemi próbák novemberben kezdődtek el, és januárban fejeződnek be.  Pécshez közel, Túrony és Szalánta község környezetében tervezzük 2010– 2012 között kialakítani azt a nyersszesz üzemet biogázüzemmel kombinálva, ahol a lepárláshoz gőz formájában szükséges energiát itt is a már kipróbált BioKazán fogja szolgáltatni. Ez is számos fejlesztési lépést tartalmaz majd (FVM + KEOP pályázatok). A korábbi próbahelyek után ez is „csírája” lesz egy Agroenergetikai Parknak [8]. Reméljük, hogy az előzményekben ismertetett komplex kutatás-fejlesztési tapasztalatok alapján áttörést sikerül elérni a rendszerszemléletű Agroenergetikai Park megvalósítása terén, és bizonyítani tudjuk, hogy az agráripar a harmadik ipari forradalom egyik hajtóereje lehet [7], amely biztosíthatja az átmenetet a posztfosszilis korszakba [4], és mindezt csak az agrárenergetika és a környezetvédelem egységében lehet megvalósítani [9]. Dr. Német Béla tanszékvezető, PTE, TTK Környezetfizika Tanszék, DDKKK Innovációs Zrt. Dr. Sánta Imre igazgató, DDKKK Innovációs Zrt. Hivatkozások [1] Német B., Gábriel R., Sánta I., Ulbert J., Szarkándi L.: A mezőgazdaság-ipar jövőbeli egysége. GTM, 2006/1. [2] Gábriel R., Német B.: Agroenergetikai Parkok. GTM, 2007/5. [3] Lukács Gy., Német B.: Akik okosan játszanak a biotűzzel. GTM, 2008/1. [4] Német B., Sánta I.: Átmenet a posztfosszilis korszakba. GTM, 2008/4. [5] Német B., Áman M.: Terményszárítás földgáz nélkül. Agrárium, 2009/1–2. [6] Német B.: Gázt (biometánt) neki! GTM, 2009/8. [7] Német B., Sánta I.: Az agráripar mint a harmadik ipari forradalom egyik hajtóereje. GTM, 2009/1. [8] Német B.: Agroenergetikai Parkok megvalósulóban. Agrárium, 2009/7. [9] Német B., Sánta I.: Lehet-e egységben az agrárenergetika és a környezetvédelem? GTM, 2009/11. |
|||||
|
|||||
|
|||||
