 |
|||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|||||
 Még több turistát vár az Észak-alföldi régió Nem törekszenek a bankok az önerőhiány ellensúlyozására |
|
|
 |
||
|
|||||
|
|||||
 Gazda László  A régió három megyei jogú városa, Debrecen, Nyíregyháza és Szolnok, komplex projekteket valósíthat meg a belvárosi területek rehabilitációja céljából egyenként 1,7-1,9 milliárd forintos támogatással. A hazai forrásoknál összesen 4,5 milliárd forint támogatást ítélt meg a tanács, ezek között van például óvodafejlesztés és önkormányzati útépítés. Több mint 900 millió forintot kapott két település a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében, illetve a Baross Gábor-programban húsz pályázat részesül támogatásban, hatot pedig támogatásra javasol a testület. – Milyen akadályai voltak tavaly, év közben a folyamatban lévő fejlesztések, programok megvalósításának? – A gazdasági válság kapcsán még tavasszal készült egy régiós felmérés, ezt az ÉARFÜ-nél észlelt tapasztalatokkal egészítettük ki – mondta Gazda László. – Az ipari parkos és inkubátorházas pályázatok esetében komoly probléma volt, hogy nagyon sok, korábban betelepülni szándékozó vállalkozás a gazdasági válság miatt visszalépett. A kiírás sajátosságaiból adódóan a projektgazdák rendkívül ki voltak szolgáltatva a végül is be nem települőknek, ez pedig nagymértékben akadályozta a tervek megvalósulását. Gondot okozott a betelepülésre készülő vállalkozások megnyerése, a velük való szerződéskötés is. Problémát jelentett, hogy a bankok lassan és nehezen adtak hitelt, ami a 40-50 százalékos önerőt igénylő projekteknél bonyodalmat okozott. Például a turisztikai célú fejlesztések konstrukcióban a 13 szálláshelyfejlesztést tervező kedvezményezett közül – önerő hiánya miatt vagy kifejezetten a válságra hivatkozva – hatan kértek a szerződéskötéshez határidő-hosszabbítást, ám e lehetőség ellenére sem került sor a megállapodásra. Ez a turisztikai célú fejlesztések konstrukcióban az összes megítélt támogatás 65 százaléka, ami súlyos probléma. – Milyen lehetőségekkel indultak neki a 2010-es gazdasági évnek? – Idén folytatódik az ÉAOP keretében a telephelyfejlesztés, a pályázatot várhatóan az első negyedévben írjuk ki. A tervek szerint 2,7 milliárdos keret jut az ipari parkok és ipari területek fejlesztésére, munkahelyek megőrzésére és bővítésére pedig 3,5 milliárd forint. Turizmusfejlesztésre ugyanekkora keret áll rendelkezésre, ebből csaknem kétmilliárd forint a gyógy- és termálturizmusra jut. A rendezvény- és sportturizmusra több mint egymilliárd forint pályázható, a régiós civil szervezetek infrastrukturális fejlesztésekre 1,5 milliárd forintra pályázhatnak.  Katona Ilona  Miskó Istvánné – Mit mutatnak az Észak-Alföldön a munkaerő-piaci régiós adatok? – A régióban a tavaly nyilvántartott álláskeresők száma átlag 127,7 ezer volt – az előző év hasonló időszakához képest 15,5 százalékkal emelkedett. Ez szerencsére jóval alacsonyabb az országosnál. A középfokú végzettségű álláskeresők száma 22,2 százalékkal, a diplomásoké 14,8 százalékkal, az alapfokú végzettségűeké kilenc százalékkal nőtt. Létszámban a 20–25 éves álláskeresőknél, arányaiban a 60 év felettieknél történt a legnagyobb emelkedés. A régióban a nyilvántartásba került álláskeresők száma 2009-ben megközelítette a 161,7 ezret, ami 21,6 százalékkal több új nyilvántartottat jelentett, mint 2008-ban. Az éves összesítés alapján a legtöbb, 65 840 új nyilvántartott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, Hajdú-Bihar megyében 56 105, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 39 732 főt regisztráltak. Az első alkalommal nyilvántartásba vett álláskeresők száma egy év alatt 5,5 százalékkal, azaz 15 821-re emelkedett, így az összes új nyilvántartotton belüli arányuk 9,8 százalékra módosult, sorolta az adatokat Miskó Istvánné, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója. – Hogy alakult a bejelentett álláshelyek száma? – A régió kirendeltségein 2009-ben összesen 62 221 álláshelyet jelentettek be, ez 2008-hoz képest 10,1 százalékkal kevesebb. A három megye közül a legtöbb igény Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe érkezett, ami a másik két megyéhez képest kisebb mértékben: 4,5 százalékkal csökkent. Számuk a régiós álláshelyek 46,2 százalékát tette ki. Hajdú-Biharban 21, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 7,7 százalékkal esett vissza a bejelentett álláshelyek száma.  Hortobágy – A támogatott munkahelyek száma a régióban egy év alatt 19,9 százalékkal nőtt, ez az összes igény 67,2 százaléka. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ennél magasabb: 71 százalék volt a támogatott álláshelyek aránya. Ugyanakkor a legnagyobb változás Jász-Nagykun-Szolnok megyében történt, ahol a bázisidőszakhoz képest 80 százalékkal több támogatott álláshelyigényt nyújtottak be. A regionális munkaügyi központ a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből 2010-ben 5,168 milliárd forintot használhat fel egyebek között képzések, közhasznú munkavégzés támogatására, álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítésére, önfoglalkoztatás, valamint bérjellegű és munkahelymegőrzés, illetve munkatapasztalat-szerzés támogatására. Egészségturizmus az Észak-Alföldön – Ahogy más területeket, úgy a turizmust is érzékenyen érintette a válsággal sújtott tavalyi év. Mit mutatnak a számok? – A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az Észak-alföldi régiót tavaly november végéig csaknem 523 ezer külföldi és belföldi vendég kereste fel, ezzel a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az előző évhez képest 89,2 százalékra teljesült, tájékoztatott Katona Ilona, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója. – A vendégéjszakák számában is megmutatkozott a gazdasági válság miatti csökkenés. A régióban eltöltött 1,514 millió vendégéjszaka az előző évinek a 87,9 százaléka. Az azonban örvendetes, hogy vannak országok, ahonnan a válság ellenére többen érkeztek. Nőtt például a szlovákok, a csehek és az oroszok által eltöltött vendégéjszakák száma. A vendégéjszakák terén a régiós átlagnál valamivel jobban, 90,8 százalékra teljesített Jász-Nagykun-Szolnok megye. – Mivel próbálják vonzóbbá tenni a régiót? – Hazai és külföldi vonatkozásban egyaránt az egészségturizmus a régió vezető terméke. Termálvízkészletünk, ez irányú adottságaink, valamint az utóbbi évek nagyszabású beruházásai egyértelműen alátámasztják a gyógyvízre alapozott turizmus kommunikációjának fontosságát. Utazni, kikapcsolódni mindig is szerettek az emberek, pihenésre szükség van. Hogy utazzanak az emberek, ahhoz az kell, hogy stabilizálódjon a gazdaság helyzete, legyen fizetőképes kereslet a programjaink iránt. Így például az idei év egyik szenzációja Hajdúszoboszlón az Aqua-Palace Fedett Élményfürdő, amely 2010 márciusában nyílik meg. A 4,8 milliárd forint összértékű kiemelt projekt 2,25 milliárd forint európai uniós támogatásban részesült. Az élményfürdő egyszerre ezer vendég befogadására alkalmas.  Sziráki András  Andrássy-kastély, Tiszadob Jász-Nagykun-Szolnok: előremenekülés a válság szorításában – Mi jellemzi Jász-Nagykun-Szolnok megye vállalkozásainak működését? – A megye vállalkozásait és egyúttal gazdaságát a stabilitásra való törekvés jellemzi, mondta Sziráki András, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Ezt az alapozza meg, hogy az elmúlt két évtizedben, feszültségekkel terhes átrendeződéssel, hosszú távra kialakult a megye termelési és termékszerkezete. Egyértelművé vált, hogy a húzóágazat a feldolgozóipar, ezen belül is a gépipar. Ezen a területen voltak a legjelentősebb beruházások a Jászságban, a szolnoki, a törökszentmiklósi kistérségben és a Tiszazugban. A technológiai rekonstrukciók és a gyárbővítések mellett zöldmezős beruházásként valósult meg a Stadler kötöttpályás járműfelépítmény-gyár, a Segura autóipari beszállítói gyár a Szolnoki Ipari Parkban, Törökszentmiklóson pedig a Vogel & Noot Talajtechnikai Mezőgépgyár.  Tisza-tó – A fejlesztések és a kapacitásbővítések ellenére a termelés visszaesése 2009 elején elkerülhetetlen volt. A megváltozott piaci feltételekhez való alkalmazkodást azonban jól jelzi, hogy míg a múlt év első negyedévében a bázishoz képest 15 százalékkal csökkent a termelés, addig a fél év végére a visszaesés 9,5 százalékra mérséklődött. Fordulópont a harmadik negyedévben következett be, ekkor minden hónapban bővült a termelés, és ezzel 5,8 százalékra csökkent az elmaradás. A kedvező folyamat a negyedik negyedévben tovább folytatódott: a termelés októberben 10,2, novemberben 25,3 százalékkal nőtt. Ez azt eredményezte, hogy november végén az előző évi árbevétel átlag 98,6 százalékát érték el a vállalkozások. Ezzel az eredménnyel a megyék közötti rangsorban az első helyre került Jász-Nagykun-Szolnok megye. Egészében jó esély van a bázisszintű termelés elérésére, illetve szerény többlet teljesítésére. Ám meg kell becsülni az eddig elért eredményeket. A kamara kiemelt feladatának tartja a gazdaság élénkítését, a fejlesztéseket, a mikro- és kisvállalkozások integrálását a klaszter- és beszállítói programokba. A stabilitást jelzi, hogy az elmúlt évben a társas vállalkozások száma több mint négyszázzal gyarapodott. Ugyanakkor sajnos ennél nagyobb mértékben csökkent az egyéni vállalkozások száma, döntő hányadban a kiskereskedelemben. A hazai tulajdonú kereskedelmi láncok, a Coop Hungary és a CBA folyamatos fejlesztéseikkel, versenyképes áraikkal állják a versenyt a multinacionális nagykereskedelmi láncokkal. Biztató, hogy – az elmúlt fél évtized gazdasági teljesítményével – Jász-Nagykun-Szolnok megye az utolsó harmadból az első harmad végére került a rangsorban. Az előző év eredményeire alapozva jó esély van arra, hogy 2010-ben a megye gazdasága két százalék körüli növekedést érjen el.  Miklóssy Ferenc  Pekó László – Hogyan segítik a megye vállalkozásait a jelenlegi gazdasági helyzetben? – Tavaly nyáron 20 739 társas és 64 807 egyéni vállalkozás működött a megyében, mondta Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – A kamara 2008 őszén felmérést készített a régió vállalkozásainak körében a gazdasági és pénzügyi válság hatásairól, s ennek alapján javaslatokat fogalmazott meg a döntéshozók számára. Szorgalmazta az adó- és a járulékterhek csökkentését, a gazdaság- és beruházásélénkítést, új munkahelyek teremtését, a körbetartozás csökkentését, az EU-forrásokhoz való hozzájutás eljárási, kifizetési rendjének egyszerűsítését. Az eltelt időszak mutatói alapján nem volt eredménytelen a figyelemfelhívás. A válság ugyan nem ért véget – még ha a tengerentúlon és Németországban mutatkoznak is a fellendülés jelei –, de tapasztalhatók kedvező fejlemények, amelyek leghamarabb ez év második felében lesznek érzékelhetőek a hazai gazdaságban. A válságból való kilábalás útja a versenyképes, a magas termelékenységű szektorok felé való elmozdulás, a kutatás-fejlesztés és a gazdaság szükségleteinek megfelelő műszaki képzés és szakképzés előtérbe helyezése. A Hajdú-Bihar megyei vállalkozások közül sokra jellemző a rugalmasság, ez javíthatja a pozíciójukat, és elősegítheti gazdasági növekedésüket. Az álláskeresők több mint fele szakképzetlen A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara számos alkalommal bizonyította, hogy a speciális kis- és középvállalkozások (kkv) programjai valódi támogatást biztosítanak a több mint 1500 tagnak. E gazdálkodó szervezetek állítják elő a megyei GDP több mint 60 százalékát. Persze Szabolcsban is vannak gondok. Ezekről kérdeztük Pekó Lászlót, a megyei kamara elnökét.  Máriapócs – Az Észak-alföldi régióban a mi megyénkben volt a legnagyobb növekedés az álláskeresők számát illetően. 2009 első tíz hónapjában összesen 53 762-en voltak, ez csaknem hat százalékkal haladta meg az előző évi értéket. Sajnos az álláskeresők mintegy 55 százaléka szakképzetlen. A tartósan munkanélküliek számát tekintve szintén elkeserítő a helyzet, mivel az ő munkaerő-piaci reintegrációjuk egyaránt nagy nehézséget jelent a munkaadók és a segítő szervezetek számára. Kamaránk a szakképzések terén komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a képzőintézmények kínálatát egyre inkább a valós piaci igényekhez igazítsa. Ennek érdekében több felmérést készítettünk. Ösztönzést adhat, hogy kamaránk külön elismeri a szakképzésben végzett munkát az általunk alapított Kiváló Gyakorlati Képzőhely, Kiváló Oktató és Tanuló kitüntető címek évenkénti adományozásával. – Mivel motiválja a kamara a vállalkozókat a minőségi termékek, szolgáltatások előállítására? – A válság enyhülése után azok a vállalkozók lehetnek sikeresek, akik ebben az időszakban a termékek fejlesztésére, innovációra törekszenek, és így több lehetőség kínálkozik számukra a piacon. Ezért alapított a kamara olyan elismeréseket, melyeket azok a vállalkozások kaphatnak meg, amelyek tevékenységükkel hozzájárulnak a megye gazdasági fejlődéséhez, teljesítményének növekedéséhez. Tíz évvel ezelőtt alapította meg a régió három kamarája az Innovációs Díjat, majd az Észak-alföldi Minőségi Díjat. Emellett megyei szinten a különböző gazdasági szektorokban működő vállalkozások a tevékenységüket értékelő más díjakat is kaphatnak, tulajdonosaik büszkék ezekre a kamarai elismerésekre is. |
|||||
|
|||||
|
|||||
