 Kósa Lajos
A magas hozzáadott értéket képviselő iparágak meghonosításában látja Debrecen jövőjét Kósa Lajos polgármester. A városban az elmúlt években több világcég is letelepedett, az ipari park megtelt, hamarosan kezdődik a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési központ építése, és Debrecen pályázik az európai neutronkutató megépítésére is. A fejlesztésekről Kósa Lajos polgármestert kérdeztük.
– A gazdasági válság mintha megállt volna Debrecen határában. A városban évek óta folyamatos az építkezés. 2008 végén adták át a vidéki Magyarország legnagyobb bevásárló- és szórakoztató-központját, a Fórum Debrecent, s befejezéséhez közeledik a hozzá kapcsolódó színház kivitelezése. Szintén a belvárosban készül az Apollo Superior üzlet- és szórakoztatókomplexum. Hogyan lehet fenntartani a fejlődést Debrecenben?
– A fejlődés nagyban köszönhető a város vagyonának működtetésére alapított Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nek. Az önkormányzati tulajdonban lévő szervezet nyereségesen gazdálkodik, az eredményeket pedig debreceni beruházásokra fordítja. Működése országos viszonylatban is példaértékűnek számít, rendszeresen keresnek meg minket más önkormányzatok, hogy átvegyék a sikeres módszert. Ugyanakkor Debrecen hosszú távú fejlődését a magas hozzáadott értéket képviselő iparágak megtelepülése biztosíthatja. Már több nemzetközi információtechnológiai (IT) cég is jelen van, elsősorban a jól képzett munkaerőnek és a város által kiépített infrastruktúrának köszönhetően.
A belvárosi piactömbben a British Telecom (BT) nyitotta meg európai üzleti támogató- és tudásközpontját. Az IT Services pedig 2009 nyarán adta át új, tízezer négyzetméteres irodaházát a Debreceni Egyetem ipari parkjában, a Tudásparkban. A német infotechnológiai óriás csaknem ezer embert foglalkoztat. A tervek szerint kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltatóközpont is létesül Debrecenben a Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park Kft. beruházásában. A csaknem hatmilliárd forintból épülő központban magas szintű technológiával piac- és exportképes, új vagy továbbfejlesztett gyógyszeripari termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek majd.
– Debrecen az egyik lehetséges helyszíne az Európai Neutronkutató Központnak (ESS).
A létesítményben neutronok segítségével végezhetnek anyagszerkezeti vizsgálatokat, az eddigi technológiáknál lényegesen hatékonyabban. Debrecen mellett a svéd Lund városa is pályázik, a helyszínről várhatóan 2011-ben születik döntés. Hogyan áll a pályázat?
– Debrecen mellett szól, hogy számos kutató dolgozik a városban, hiszen itt van
a Debreceni Egyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (Atomki) is. Nálunk működik az amerikai National Instruments közép-európai üzeme, amely a neutronkutatáshoz szükséges berendezések gyártását is tervezi. Van nemzetközi repülőterünk, autópályánk és az EU egyik fő közlekedésének számító vasútvonal is. Az Európai Neutronkutató Központ Irányító Tanácsa (ESS IT) is elismerte, hogy Debrecen kiváló helyszín lehet. A város élen jár a környezetvédelmet szolgáló fejlesztésekben is; a buszpark lecserélésével tömegközlekedési szempontból a legtisztább levegőjű város lett, ugyanakkor csaknem 30 kilométernyi kerékpárút is épült az elmúlt években.
– Az ideérkezők számára talán a belvárosi sétálóövezet a leglátványosabb, amely 2009-ben tovább bővült. Lesznek-e idén is jelentős köztéri beruházások?
– Elkezdjük a belváros forgalmát tehermentesítő nyugati elkerülő kiskörút építését, ifjúsági közösségi házzá alakítjuk át az egyik hajdani általános iskola épületét, továbbá megkezdődik a Halköz tér átépítése, amelyet a Piac utcai sétálóövezethez kapcsolunk. A patinás tér díszburkolatot kap, szökőkút épül, és zöldfelületet is kialakítunk. Ugyancsak idén indulhat a Nagytemplom és a Református Kollégium közti Emlékkert rekonstrukciója, ahol kulturált közösségi teret és az egykori Szent András-templom maradványait bemutató, üvegtetővel fedett kiállítóhelyet is kialakítunk. A következő európai uniós pályázati ciklusban tervezzük a nagyerdei gyógyfürdő rekonstrukcióját és a multimodális közösségi közlekedési központ kialakítását. Ennek során átépítjük a vasútállomást, és ide költöztetjük a helyközi autóbusz-állomást. Az EU várhatóan harminc projektet támogat a városban 2013-ig.
Ezek a fejlesztések ugyanakkor nem önmagukban való célok, hanem eszközök. Eszközei annak, hogy a várost vonzóvá tegyük az ide települni kívánó, világszínvonalú iparágakat képviselő cégek és dolgozóik számára. Nem utolsósorban pedig eszközei annak, hogy a debreceni polgároknak a város egyre magasabb életminőséget biztosíthasson. Az uniós források révén Debrecen fejlődése folytatódhat, tovább erősödhet régióközponti szerepe – és megteremtődnek európai értelemben vett középvárosi létének alapjai is.
|