 |
|||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|||||
 A drága bankhitel hátráltatja a zöldberuházásokat Némelyek megkérdőjelezik a biomassza-erőművek jövőjét |
|
|
 |
||
|
|||||
|
|||||
 Bai Attila  Pellettároló Bízom benne, hogy a következő években áttörés következik be Magyarországon a biomassza- és a biogázerőművek elterjedésében, jelentette ki lapunknak a téma szakértője, Bai Attila, aki az Országos Biomassza Klaszter (OBK) elnöke. Szerinte az ilyen környezetbarát energiatermelési módok térhódítását előrevetíti, hogy a múlt évben több tucat biogáz-, jó néhány, szilárd biomasszát eltüzelő erőmű és jelentős számú szélerőmű kialakítására kértek és kaptak engedélyt a Magyar Energia Hivataltól a befektetők, s ezek megépítése a közeljövőben elvileg napirendre kerülhet. Ha ezek az üzemek elkészülnek, akkor a hazai bioerőművek kapacitása megtöbbszöröződik. „Igaz – tette hozzá a szakember –, nem biztos, hogy valamennyi tervbe vett beruházásra elegendő pénz jut, elsősorban a gazdasági válsághelyzet miatt.” Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy 2010 a parlamenti választás éve is, s ilyen az időszakban általában bizonytalanabb a költségvetési támogatások kifizetése. Az elnök megjegyezte, mivel manapság idehaza az állattenyésztés a növénytermesztésnél is rosszabb helyzetben van, s a biogázerőművek túlnyomórészt a tenyésztőtelepek mellé épülnek, fennáll a lehetősége annak, hogy a mezőgazdasági üzemek tőkehiánya és bizonytalan működése miatt a biogázblokkok építési üteme némileg lelassul. Bai Attila szerint a bioerőművek közül elsősorban a faapríték-tüzelésű kiserőművek és fűtőművek térhódítása várható. A szakértő megjegyezte, hogy a szalmaerőművekkel szemben egyes településeken a lakosság körében az utóbbi időben ellenérzés tapasztalható. Különösen akkor, ha kiderül, hogy a tüzelőanyagot messzebbről és közúton szállítanák a létesítmény telephelyére. Az ilyen mezőgazdasági hulladékok hosszabb távolságra való utaztatása ugyanis megkérdőjelezheti az energiatermelő egység működésének ésszerűségét, gazdaságosságát, illetve környezetbarát voltát. A biomassza-erőműveknek ugyanis a lehető legközelebb kell lenniük a tüzelőanyag forrásához, csak akkor működtethetőek valóban környezetkímélő és gazdaságos módon. Ugyanakkor az sem mellékes szempont – említette meg az elnök –, hogy a szalmatüzelésű blokkok technológiája többe kerül, mint az aprítékkal működő egységeké. Ami viszont a faaprítékkal működő erőműblokkokat illeti: ebben szegmensben valóban áttörés várható. Az ilyen alapanyaggal tüzelő blokkokban a jelenlegi gazdasági körülmények közepette is gazdaságosan és hatékonyan állítható elő hő- és villamos energia, ha a hulladék hő nagy részének folyamatos felhasználása megoldható. Erre alapozhatnak a nagy hőigénnyel működő, illetve újonnan létrejövő vállalkozások – például vágóhidak, hűtőházak vagy akár bioetanol-üzemek –, amelyek ezzel ráadásul új munkahelyeket is teremtenek. Ezek a rendszerek alkalmasak helyi önkormányzati létesítmények hőigényének kielégítésére is. Ilyen célokra ideálisak a kisebb, egy-két megawatt kapacitású, villamos áramot és hulladék hőt egyidejűleg termelő egységek. Örvendetes fejlemény – jegyezte meg az OBK vezetője –, hogy a közelmúltban a biomassza-erőművek esetében megszűnt az a jogszabályi korlátozás, amely eddig hátrányos helyzetbe hozta az ilyen blokkokat a gáztüzelésűekkel szemben.  Nagy Sándor Hazánkban kiemelkedően nagy lehetőségek rejlenek a mezőgazdasági hulladékok pelletálásában, vagyis a növénytermesztés során keletkező melléktermékek tüzelőanyaggá préselésében, valamint a fapellet gyártásában, az energiafű-félék termesztésében vagy például a szőlővenyige energetikai célú felhasználásában. Ebből a két hajtóanyagtípusból évente a mostani – egyenként 100-120 ezer tonna körüli – mennyiség helyett ugyanis akár ennek háromszorosához is lenne annyi mezőgazdasági alapanyag, amennyi a hazai szükségletek fedezése után a legkedvezőtlenebb években is megmarad. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy ezt milyen formában (növényi termékként, állati termékek, illetve bioüzemanyagok formájában) exportáljuk. A helyzet kedvező, hiszen az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy a jövőben egyre magasabb szintre növeli a zöldenergia – ezen belül a megújuló hajtóanyagok – felhasználását. Így ezek a mezőgazdasági alapanyagokból készült termékek hazánkban és az EU-ban is fizetőképes piacra találhatnak, még ha a konkurenciával kell is számolni.  Németh Frigyes Nagy Sándor, a Biomassza Termékpálya Szövetség (BITESZ) elnöke osztja azt a véleményt, hogy ugyan az utóbbi időszakban számos támogatási pályázatot írt ki a kormányzat, némileg lassíthatja a beruházásokat, hogy az általános gazdasági és pénzügyi válság miatt a hitelezésben óvatosabbak lettek a bankok. A zölderőmű-beruházásoknál döntő szerep jut a hiteleknek, még ha egy-egy beruházáshoz akár 50-60 százalékos pályázati támogatás is szerezhető. Elegendő önerő és bankhitel híján nem kezdődnek el az építkezések, mert az ilyen tenderek rendszerint utófinanszírozásúak, vagyis a befektető – sokszor jóval – később juthat a pályázati forráshoz. A kezdéshez szükséges pénz hiánya miatti nehézséget igyekszik enyhíteni a Regionális Fejlesztési Holding (RFH), amely a lehetőségeihez mérten megpróbál előfinanszírozást biztosítani a beruházóknak, hogy legalább elkezdhessék az építkezést. Jelenleg nyolc-kilenc biogázerőmű kialakítását segíti az RFH, s előreláthatólag ezek meg is valósulnak. A szövetség elnöke megerősítette, hogy a kisebb települések közül mind több törekszik arra, hogy az energiaszolgáltatás terén önellátó legyen, vagyis elindult egy folyamat, amely elsősorban a fapellet, illetve -apríték alapanyagot felhasználó kisebb biomassza-erőművek számának növekedését hozza. Az önkormányzatok ugyanis rájöttek arra, hogy ezekkel fejlesztésekkel akár 20-25 százalékkal is csökkenthetik az energiavásárlási kiadásaikat, s arra is, hogy az ilyen beruházások révén javul az ellátásbiztonságuk, s még új munkahelyeket is teremthetnek. Ma még sok településen okoz gondot az ilyen fejlesztések pénzügyi háttérének biztosítása, lassan is indulnak az építkezések, ám arra van remény, hogy később felgyorsulnak, miután Magyarországon a zöldenergia előállításában a biomasszának igen jelentős szerepe van, illetve lesz. Ennek az energiatermelési módnak az elterjedése nélkülözhetetlen ahhoz is, hogy hazánk teljesítse a zöldenergia-termelés részarányának növelésére tett EU-s vállalásait, hívta fel a figyelmet a szövetség vezetője. Az ország adottságai kiválóak a biomassza előállítására – Európában az élvonalba tartozunk –, ugyanakkor egyértelmű a vidékfejlesztési hatása is.  Bérci Gyula A nemzetközi kereskedési rendszerben egy kvóta egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosítja fel a „tulajdonost”. Nagy Sándor minden fórumon hangoztatja azt a meggyőződését, hogy hazánkban nem néhány óriás biomassza-erőmű, hanem több kisebb vagy közepes kapacitású blokk létesítése a célravezető, mert a helyben termelt tüzelőanyagok felhasználása a leginkább gazdaságos és környezetkímélő megoldás. Ám ezeknek az erőműveknek a kialakításakor nem lehet általános szabályokat alkalmazni: minden egyes beruházásnál külön-külön fel kell mérni a helyi adottságokat, lehetőségeket és az igényeket. Németh Frigyes, a Biomassza Erőművek Egyesülés elnöke szintén úgy véli: az csupán egy lehetőség, hogy a közelmúltban több befektető megszerezte a biomasszablokkok létesítéséhez szükséges szakhatósági engedélyeket. Az azonban nem biztos, hogy ezzel élni is tudnak az okmányok tulajdonosai. A döntő momentum ugyanis az, hogy az építtetők meg tudják-e szerezni a pénzügyi forrásokat. Egy közepes méretű – körülbelül 20 megawatt teljesítményű – biomasszaerőmű-blokk megépítéséhez legalább 15-18 milliárd forintra van szükség. Ekkora összeggel általában nem rendelkeznek a beruházók, így marad a bankkölcsönigény, ám manapság a pénzintézetek a korábbinál is szigorúbb feltételeket szabnak. Elengedhetetlen követelmény például, hogy az építtetők az üzleti tervükben be tudják bizonyítani a befektetés belátható időn belüli megtérülését. Erre azonban csak akkor lehet biztosan számítani, ha a jövőben is hosszabb távon, legalább egy évtizedig fennmarad a jelenlegi kötelező zöldenergia-átvételi rendszer. Ennek keretében ugyanis a helyi energiaszolgáltatónak meghatározott áron meg kell vásárolnia a szolgáltatási területe alá eső környezetbarát módon megtermelt energiamennyiséget a termelőtől.  Bioetanolgyár (Babilafuente, Spanyolország) A biomassza-erőművek terjedésének az is gátat szabhat, hogy az ilyen blokkok műszaki szempontból ma még nem tekinthetők kiforrott technológiájú létesítményeknek, állítja a szakértő. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a különböző tüzelőanyagokhoz – például szalma, pellet, fabrikett, -apríték – más-más típusú kazánra van szükség. A vegyes tüzelésű égetőrendszerek viszont nem túl hatékonyak. Mindez pedig azt jelenti, hogy az esetek többségében speciális tüzelőberendezéseket kell beépíteni, ami drágítja a beruházást. Bérci Gyula, az Agrár Innovációs Szövetség ügyvezető elnöke kifejtette: az elmúlt tíz év gazdasági fejlődésének szembetűnő eleme, hogy – külső és belső tényezők hatására – kialakult a megújulóenergia-piac. A hagyományos energetikai nyersanyagok, a szén, a szénhidrogének gazdaságosan kitermelhető forrásainak csökkenése, gyakran teljes elapadása előtérbe állította a szél-, a víz-, a nap-, a geoenergia-források igénybevételét. E változásban különös figyelmet érdemel a múlt évtized derekán aktívan megjelent bioenergetikai innováció.  Faapríték Bérci Gyula megjegyezte: a nagyobb hazai biomassza-erőművek – például a Bakonyi Erőmű Zrt. Ajkán, az AES Borsodi Erőmű Zrt. Kazincbarcikán, a Pannon Power Holding Zrt. Pécsett – tevékenységét, növekvő termelési eredményeik mellett, változó erősségű természetvédelmi bírálat is kíséri. Az üzemek megújulóenergia-stratégiáját ugyanis sokan – erdeik védelmére hivatkozva – erdőirtással vádolják. E félelmek eloszlatására tudományosan igazolt és bizonyító erejű érvek sorakoznak: a mai tűzifahasználat nem rontja az erdészeti érdekeinket, mivel minden évben keletkezik az erdőgazdaságokban annyi természetes tűzifa-minőségű növekmény, amenynyi nemcsak a hazai háztartások szükségletét, hanem – a mai termelésük szintjén – a biomassza-erőművek igényeit is kielégíti. Fontos tényként említette a szakember, hogy a biomassza-erőművek 2005 óta jelentős, hozzávetőleg tízmilliárd forint értékű kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztek, hogy megalapozzák a tűzifa-felhasználás biztos alternatíváját, kidolgozzák az energiatermelési célú növénytermesztés újabb módszereit. Az ügyvezető elnök összegzése szerint jól állunk a biomassza villamosenergia-termelésben való alkalmazásával, de jócskán van lehetőség arra, hogy a mai hat százalék körüli termelési részarány – még ebben az évtizedben – tíz százalékra növekedjen. |
|||||
|
|||||
|
|||||
