Számos kapcsolt – áramot és hőt egyszerre előállító – erőművet nehéz helyzetbe hozhat, ha a jelenlegi formájában megszűnik a kötelező áramátvételi rendszer. Az elektromos energia megfelelő áron történő értékesítése nélkül ugyanis drágábban kell adniuk a távhőt az ilyen blokkokat működtető társaságoknak ahhoz, hogy a létesítmény üzemeltetése ne váljon veszteségessé. Erről, valamint az e témában szervezett konferencia legfontosabb mon­dani­valóiról beszélgettünk Bercsi Gáborral, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnökével.
– Melyek lesznek a fő témái a március 9-étől 11-éig megtartandó siófoki konferenciájuknak?
– Az első napot és a második nap délelőttjét arra szánjuk, hogy megvitassuk, milyen helyzet alakult ki a kö­telező áramátvételi rendszer (KÁT) kö­rül? Jelenleg ugyanis ez az ágazatunkat leg­inkább foglalkoztató kérdéskör. Mivel olyan változásokra kell felkészül­nünk, amelyek várhatóan nem lesznek majd kedvezőek a kogenerációs, avagy kapcsolt (áramot és hőt egyszerre előállító) erőművek számára. A rendezvényen igyekszünk valamennyi ol­dalnak – a termelőktől a szakhatóságon, a Magyar Energia Hivatalon ke­resztül a minisztérium képviselőinek – teret adni, hogy minden érintett részletesen kifejthesse a rendszer műkö­désével kapcsolatos álláspontját, és be­­mutathassa a jövőt illető elképze­léseit.
A szakmai találkozó további ré­szeiben a kapcsolt erőművek eddigi működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatokat osztjuk majd meg egymással. Megbeszéljük, hogy az eddigiek során milyen módszerek, eljárások, berendezések váltak be leg­inkább, és melyek azok, amelyek ke­vésbé felelnek meg az igényeknek. Emellett terítékre kerül az is, hogy mi­ként lehet gazda­ságosan, illetve takarékosan hasznosítani a biomassza fű­tőanyagokat – például a faaprítékot, a pelletet, illetve az egyéb növényi rostokat – a kogenerá­ciós erőművekben. Ugyan­ak­kor ki­te­kin­­­tünk majd a külföldi piacokon zajló fo­lyamatokra is. Ezenkívül mű­szaki kérdések is napirendre kerülnek. Be­mu­tat­juk egyebek mellett az új hazai és kül­földi technológiai fejlesz­téseket, az újon­nan piacra került berendezéseket. A rendezvény harmadik fő eleme a szén-dioxid-kibocsátással kap­cso­­latos kérdések megvitatása lesz. A levegőszennyezés csökkentésének az ügye ugyanis egyre fontosabb. Ám eközben mind nagyobb a bizonytalanság a 2013-ban kezdődő harmadik szén-di­oxid-kvóta kereskedelmi periódusban alkalmazandó szabályok körül. Szá­mos kérdésre ma még nincs világos válasz, holott az erőművek számára alapvető fontosságú az új előírások mihamarabbi megismerése. – Említette, hogy jelenleg az úgynevezett KÁT rendszer körüli gondok megoldása lenne a legfontosabb. Mi a probléma gyökere?
– A jelenlegi áramátvételi rendszerben a hazai villamosenergia-ellátó hálózat irányítójának, a Mavir Zrt.-nek kötelező átvennie a kapcsolt erőművekben megtermelt áramot. Méghozzá a piaci át­lagárnál magasabban. Ez mó­dot ad ar­ra, hogy az ilyen erőművekben előállított távhőt viszonylag kedvező áron értékesítsék a felhasználóknak a termelők. Abban az esetben azon­ban, amennyiben ez a kötelező átvé­teli rendszer megszűnik, számos termelőegység alacsonyabb áron lesz kénytelen értékesíteni az áramot, ami ahhoz vezethet, hogy az erőmű gazdaságos működése érdekében drágábban kell adnia a távhőt. A most hatályban lévő úgynevezett villamosenergia-törvény szerint pedig 2010 de­cemberétől csak azok a létesítmények maradnak a kö­telező átvételi rendszerben, amelyek tavaly ősszel kérelmezték az energia hivataltól az átvétel 2015 vé­géig tör­ténő meghosszabbítását, és a be­ad­vá­nyukat elfogadta a szakhatóság. A ké­­relmek elbírálása az év végéig megtörtént. Az igényléseknek hozzávetőleg az egyharmadát elfogadta a hivatal, a fennmaradó kétharmadot elutasította. Decemberben azonban történt egy törvénymódosítás. Így most újból be­nyújthatják kérelmeiket a rendszerből kieső erőműtársaságok. A szakhatóság­­nak március végéig kell választ ad­nia a kérelmekre, akkor derül ki, hogy végül mennyi termelőegység esik ki a kedvezményes áramátvételi rendszerből. A legtöbb kapcsolt blokk üzemeltetője számára létkérdés, hogy to­vábbra is viszonylag magas áron tudja eladni az áramot. Valamilyen módon biztosítani kell ezeknek az erőműveknek a jövőjét, mivel ezek a blokkok látják el számos település lakosságát megfizethető árú távhővel. Így az ilyen termelőegységek bezárása beláthatatlan következményekkel járna.
– Milyen mértékű lenne a távhőár emelkedése, ha megszűnne a jelenlegi áramfel­vásárlási kötelezettség?
– A díjemelkedés nagyságára kü­lönböző számítások készültek. Mi­ni­má­lisan 15-20 százalék körüli áremelés becsülhető, de az emelés mértéke egyes esetekben akár az 50 százalékot is elérheti.
– Szinte minden városban más-más alapokon nyugszik a távhőszolgáltatás. Milyen településeket érintene leginkább hátrányosan a kötelező áramfelvásárlás megszüntetése?
– Az ország valamennyi szegletében találhatók olyan blokkok, amelyeknek kérdésessé válhatna a jövője. Így bajba kerülhetne a győri, a tatabányai, a miskolci, a kazincbarcikai hő­erőmű, de a tiszaújvárosi, az ózdi vagy a debreceni fűtőerőmű is.