 A Mátrai Erőmű
A koppenhágai csúcson a nemzetközi megállapodás elmaradását kedvezőtlennek ítéli Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke, mert az valószínűleg visszaveti az együttes megvalósítási projekteket, ami már középtávon is a szén-dioxid (CO2) allokációs egységek drágulásához vezethet, és nehezíti az Európai Közösség fosszilis erőműveinek működését.
A tagállamok azonban nem mondhatnak le, és nem is fognak lemondani arról a piaci lehetőségről, amelyet a karbonszegény gazdaság kiépítése jelent. Ez ugyanis technológiafejlesztési előnnyel jár a közösség tagállamai számára, és új munkahelyeket teremt a megújuló energiaforrások hasznosítása révén.
Fontos azonban minden ország esetében a technikai és környezeti adottságok felmérése és kihasználása, szükség esetén invesztíciók az államok részéről, mert a célt egy adott ország csak akkor éri el, ha ténylegesen a saját határain belül hoz létre új munkahelyeket, nem Kínában (szélerőművek) vagy Oroszországban (gáz), ahol az európai törekvéseket ma még elutasítják.
A Mátrai Erőmű elkötelezett az alacsony karbontartalmú gazdaság kiépítésében. Az energetikai hatásfok növelésével és a szén megújuló energiaforrással történő helyettesítésével 20 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását az utóbbi öt évben (1. ábra).
 1. ábra. – A Mátrai Erőmű CO2-emissziója 2020-ra 36 százalékkal csökken a 2005. évi bázishoz képest
 2. ábra. – A Mátrai Erőmű zöldáram-termelési értéklánca (A lakosságot 2900 millió forint többletdíj terhelte, de 6786 millió forint többletbevétele keletkezett a biomassza értékesítéséből)
 3. ábra. – Államitámogatás-igények kis- és nagyerőművekben történő biomassza-hasznosítás esetén
Az erőmű 2009-ben 602 548 megawattóra villamos energiát állított elő energiaültetvényekből (fás szárú energianövény, energiafű) és mezőgazdasági melléktermékekből (szőlővessző, gyümölcsfanyesedék, törköly, fűrészpor, ártéri hulladék, gombakomposzt stb.), és ezzel 751 000 tonnával csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást, azaz ennyivel kevesebb CO2-kvótát kellett megvásárolnia a nemzetközi tőzsdéken.
Az erőmű a megújuló termelésének csak egy részét – 389 268 megawattórát – értékesített a kötelező átvételi rendszerben 24,13 Ft/kWh átlagáron, ami lényegesen elmarad más (például szél: 28,13 Ft/kWh) megújuló energiák áraitól. A fennmaradó részt piaci áron értékesítették, így a Mátrai Erőmű megújuló energiájának ára 22,01 Ft/kWh-ra alakult.
 A Mátrai Erőmű saját energiaültetvénye
Biomassza-beszerzésre és -feldolgozásra az erőmű 6 786 320 E Ft-ot fizetett ki, amivel a kötelező átvételből származó többletbevételeket a magyar mezőgazdaságba juttatta vissza. Az átlagos magyar kereseteket (200 000 Ft/fő/hó) figyelembe véve, az erőmű közel kétezer munkahelyet tart fenn a mezőgazdasági szegmensben (2. ábra).
A biomassza termelése és magas hatásfokú erőművekben történő hasznosítása kiemelten fontos a nemzetgazdaság számára, mert itthon teremt munkahelyeket, a beruházások egy-két éven belül bevételeket termelnek, és nemzetgazdasági szinten szubvenció- (támogatás-) mentesek), szemben a kiserőművekkel, ahol kb. 10 Ft/kWh szubvenciónak az erőmű egész élettartama alatt fenn kell maradnia.
Természetesen számos olyan potenciális regionális lehetőség van, ahol
a kiserőművi hasznosítás hőhasznosítással kombináltan gazdaságos lehet, de Magyarország a hosszú távú nemzetközi kötelezettségei teljesítése érdekében nem támaszkodhat kizárólagosan a kiserőművi projektekre (3. ábra).
A Mátrai Erőmű ezért most azon dolgozik, hogy berendezéseit alkalmassá tegye akár 20 százalék biomassza tüzelésére, és stabil pozíciót teremtsen annak érdekében, hogy a Mátra–Bükk térségében – hosszú távú szerződésekre alapozva – 30 000 hektáron be tudja indítani a biomassza-termelést, és ezzel 3-5 ezer új, stabil munkahelyet teremtsen az erőmű térségében.
3271 Visonta, Erőmű u. 1.
Tel.: (37) 334-000 • Fax: (37) 334-016
E-mail: matra@mert.hu
Honlap: www.mert.hu
|