A debreceni repülőtér üzemeltetési jogát a debreceni önkormányzat közgyűlésének döntése értelmében a Xanga cégcsoporthoz tartozó Airport Debreceni Holding Vagyonkezelő Kft. kapta. A megállapodás szerint a cég 75 évig üzemeltetheti a repülőteret úgy, hogy a teljes ingatlan- és eszközvagyon az önkormányzaté marad. Herdon Istvánt, a Xanga Investment & Development Group igazgatóját arról kérdeztük, hogyan tudják majd növelni a forgalmat és eredményessé tenni a reptér működését?

- Már eddig is jelen voltak a debreceni repülőtéren vállalkozásaikkal. Mióta és milyen beruházások fűződnek a cégükhöz?

- Cégcsoportunk, a XID (XANGA INVESTMENT & DEVELOPMENT) ipari infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozik több mint 10 éve. A debreceni repülőtér fejlesztéséről már öt éve gondolkodunk. Meglévő partnereink, valamint a nálunk jelentkező lehetséges potenciális partnerek igényei tették világossá, hogy egyes iparágak esetében nélkülözhetetlen a repülőtéri szolgáltatás. Manapság az alapanyag-ellátás, a gyártó cégek 24 órás kiszolgálása megköveteli a nemzetközi repülőtér által nyújtott szolgáltatásokat.

- A híradásokban megjelent a repülőtér tavalyi 280 milliós vesztesége. Önök érintettek-e ebben?

Herdon IstvánHerdon István
- A repülőtérnek évről évre nagyjából ekkora a vesztesége, ez nyilvános adat. A veszteség keletkezésekor mi még nem voltunk jelen, de most zajlik az átadás átvétel, így előre láthatóan október 1-jétől leszünk közvetlenül érdekeltek az üzemeltetésben.

Naiv feltételezés, hogy a jelenlegi veszteséget egy új tulajdonos a költségek csökkentésével jelentősen befolyásolhatja. Egy nemzetközi repülőtér üzemi rendjét, az ott feladatokat ellátó személyzet létszámát és a költségeket jogszabály előírásai rögzítik. Ez olyan fix költségeket jelent, amiben nincs mozgástér. Olyan forgalmat és szolgáltatási bevételt kell produkálni, ami ezeket a költségeket kompenzálhatja.

- Milyen irányokban és mit szállítanának azok a gépek, amelyek a debreceni repülőteret vennék igénybe?

- Megerősítjük a nyári charter üzletágat, és be szeretnénk indítani egy menetrendszerinti járatot valamelyik nyugat-európai gyűjtőrepülőtér (HUB) irányába. A városban jelenleg is számos olyan cég van, amelyek légi áruszállítást vesznek igénybe, de mivel itt eddig nem volt ilyen szolgáltatás, ezért nem a helyi repteret használják. Ezen kívül az ipari parkba betelepülő cégeknél elvárás, hogy működő szolgáltató repülőtér legyen a városban. Tehát elkerülhetetlen, hogy az áruszállításra szolgáltatást szervezzünk, amelynek ráadásul versenyképesnek kell lennie.

- Milyen támogatásra számítanak a várostól?

- Tekintettel a jelenlegi gazdasági helyzetre, nem számíthatunk anyagi támogatásra a város részéről. Szakmai segítségre és a város lobbytevékenységére viszont igen is számítunk annak érdekében, hogy minél több vállalkozást meggyőzzünk arról, hogy számára Debrecen a legmegfelelőbb helyszín!

- Milyen gépek szállhatnak le itt, és mekkora kapacitásra tervezik a repteret?

- A Debreceni Nemzetközi Repülőtér jelenlegi infrastruktúrája alkalmas a nemzetközi légi személy- és áruforgalomban leggyakrabban használt gépek (Boing 737, Airbus 320) fogadására és kiszolgálására. De sikerrel szolgált ki a repülőtér ILJUSIN-86 típusú személyszállító repülőgépet közel 350 utassal, vagy Boeing 767-est 230 utassal.

 


Legfontosabbak a XANGA cégcsoportról

A XANGA Investment & Development Group 100%-ig magyar tulajdonban lévő, kockázati tőkebefektetői cégcsoport. Fő tevékenységük ipari infrastruktúra fejlesztése, új - nagy kapacitású közmű infrastruktúrával ellátott - ipari területek kialakítása, valamint a kialakított ipari területeken magas színvonalú technológiai transzfer fogadására alkalmas üzemek létesítése. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség 2009-ben "Az Év Ipari Parkja - Industrial Park of the Year" címet a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Parknak ítélte oda.