Az államháztartás helyzete nem túl rózsás - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) augusztus havi gyorsjelentéséből. A költségvetés hiánya a nyolcadik hó végére 1.544,6 milliárd forintra kerekedett, ami a módosított előirányzat 130,4%-át jelenti. Így hát a mindig éhes büdzsének most is szüksége van a bevételekre. Ezért nem csodálható, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az utolsó negyedévben - a rá feladatul kirótt 40 milliárd forintnyi áfa bevétel elérése érdekében - nagyarányú ellenőrzésekbe kezd. Milyen irányokat vehet az év végi ellenőrzési hajrá? Erre a kérdésre keressük a válaszokat, körbejárva az adóellenőrzés lehetőségeit.

"Békeidőben" nincs abban semmi különös, ha a NAV ellenőrzéseket végez, hiszen csupán teszi a dolgát. Vagyis az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) alapján, az évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv szerint végzi munkáját és az un. célzott kiválasztási rendszer keretében - a benyújtott bevallások, adatszolgáltatások, a korábban végzett ellenőrzési tapasztalatok - keres magának "játszótársakat". Azonban negyven milliárd beszedése három hónap alatt nem tűnik játéknak még egy erre szakosodott szervezet számára sem. Különösen a napjainkra kialakult helyzetben, amikor az ÁSZ 2010. évi költségvetés végrehajtásáról szóló augusztusban elkészült jelentése szerint az adóhátralék állomány 1.989,3 Mrd. forint volt. Ennek 75,4%-a a nem működő adózók köréből származott, 43,8%-a pedig az áfá-hoz köthető. A számvevők megállapítása szerint az adóhatóság a rendelkezésére álló valamennyi lehetőséget felhasználta, hogy a hátralékok növekedésének gátat szabjon, ám a növekedés ütemét csak mérsékelni tudta.

Ebben a helyzetben kulcskérdés, hogy - közel változatlan eszközrendszer mellett - mi lesz az adóhatóság kezében az a csodaszer, amellyel az államháztartást bevételhez juttathatja az elkövetkező hónapokban. A nem működő vállalkozások által felhalmozott tartozások jelentős részére minden bizonnyal fedezethiány miatt keresztet lehet vetni, de az is erősen kétséges, hogy a behajtható részből sikerül-e milliárdokat érvényesíteni december 31-éig.

Megoldásként kínálkozhat a feketekereskedelem visszaszorításából származó bevétel növekedés. Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese úgy nyilatkozott, hogy a feketekereskedelmet vizsgálva a "legfertőzöttebb" ágazatok között van a használt gépjárművek piaca, a hústermékek, a gabonafélék és cukor, a távol-keleti termékek és a számítástechnikai cikkek kereskedelme. Ezt a területet vizsgálva 170 milliárd forint értékben derítettek fel eseteket a jelenleg ezermilliárdosra becsült áfahátralékból. Arról már nem szóltak a hírek, hogy a felderített 170 milliárd forintból mennyi pénz folyt, illetve fog az év végéig befolyni. Így nem lehet tudni, mennyit hozhat az államháztartás konyhájára. De nem kerekedne el a szemünk a csodálkozástól, ha az említett területekre a közeljövőben az átlagosnál nagyobb figyelem irányulna, és a jelentősebb bevétellel kecsegtető helyszíneken gyakori vendég lenne a NAV, amely az utóbbi időben beválni látszó árulefoglalással ösztönözte a fizetési hajlandóságot.

Minden bizonnyal aktivizálódnak az adóhatóság végrehajtással foglalkozó részlegei is. Az érintett cégek megkapják a tartozásuk soron kívüli rendezésére szóló felszólításokat, beindulnak a végrehajtási eljárások, sőt, a 2009. február 1-jét követően esedékessé vált éven túli tartozások esetében sor kerülhet az adószámok (közösségi adószámok) felfüggesztésére is. Ott, ahol található némi felszabadítható forrás, eredményt is hozhatnak ezek a lépések, de ahol a fizetést nem csak a szándék hiánya gátolja, ott bizony a pénzhiány kérdésessé teheti az adóhatósági akciók gyors sikerét.

A költségvetés áfa bevételének alakulása az adott évi áfa befizetések és kiutalások egyenlegéből adódik. A múlt évben - az ÁSZ hivatkozott jelentése szerint - a kiutalások növekedése meghaladta a befizetésekét. Ez a körülmény is indokolhatja az elévülési időn belül a bevallások utólagos vizsgálatait. Nincs kétségünk afelől, hogy e területen lenne keresnivaló. Azonban arra bizonyos pesszimizmussal gondolunk, hogyan lehet az év végéig csengő-bongó forintokra váltani milliárdos nagyságrendben az ez irányú ellenőrzési buzgalmat. Ha a jelenlegi jogszabályi határidők közül csak az észrevételezési (15 nap) és fellebbezési (30 nap) határidőket vesszük alapul, máris eltelt a rendelkezésre álló idő fele. Arról se feledkezzünk el, hogy egy átlagosan megalapozott vizsgálatnak is van időigénye, erre minimálisan 30 napot biztosít az eljárási törvény, de a bevallás utólagos ellenőrzését például 90 napon belül kell az adóhatóságnak befejeznie.

Úgy tűnik, a költségvetési hiány csökkentésére nyitva álló lehetőségek közül jelentősebb eredmény az áfa kiutalásokkal kapcsolatosan várható. Itt ugyanis az idő múlása a költségvetés malmára hajtja a vizet. Az Art. szerint az ötszázezer forint feletti áfa igényléseket az esedékességüktől számított 45 napon belül ki kell ugyan utalni és alapesetben ennyi idő állna rendelkezésre az ellenőrzés lefolytatására is. De a kiutalás előtti ellenőrzés határidejébe a kapcsolódó ellenőrzésekhez szükséges időtartam nem számít be és a határidő akár 90 nappal meg is hosszabbítható. Ezért aztán az október 20-ától esedékes áfa igénylések esetén a cégeknek nem árt óvatosan kalkulálniuk az adó visszatérítésének időpontját abban az esetben, ha a kiutalás előtt ellenőrzés indult. Némi vigaszt jelenthet, hogy az adóhatóság késedelmi kamatfizetési kötelezettsége független az ellenőrzési határidőktől. Azaz, ha a vizsgálat eredményeként legalább 50%-ban jogosnak bizonyult az igénylés, a NAV-tól a késedelem időtartamára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamat követelhető. S bár ezt a nyilvántartott adótartozás erejéig vissza lehet tartani, érvényesítése esetén mégiscsak csökken a tartozás összege. Ne legyünk telhetetlenek, nehéz időkben ezt a kicsit is meg kell becsülni.