A miniszter szerint a tavaly elindult aktív agrárdiplomácia eredménye, hogy bővült a magyar export, eközben az elmúlt másfél év eredménye, hogy olyan egyszerű és jól átlátható szabályrendszert teremtettek, amely segíti a kis- és középvállalkozások piacra jutását.

Hangsúlyozta, hogy paradigmaváltás kell: agrárpolitika helyett integrált vidékpolitika, és hozzátette: a kormány és a tárca is elkötelezett a vidék megújulása mellett, amihez négy területen - az agrárgazdaságban, a vidékfejlesztésben, az élelmiszergazdaságban és a környezetvédelemben - van szükség haladéktalan lépésekre.

A miniszter szerint a mostaninál több, biztonságosabb és nagyobb feldolgozottságú termékre van szükség a hazai agráriumban. Elegendő terület és pénz híján azonban nem kelhetünk versenyre az ipari méretű monokultúrás termeléssel, ugyanakkor komoly lehetőség az a több százmillió potenciális fogyasztó, akik természettudatosan élnek, vásárolnak.

Fazekas Sándor kitért arra is: számos pályázati lehetőség már az év elején megnyílik, miközben újabbakat terveznek, amelyekre azonban még meg kell találni a forrásokat.

V. Német Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a program lényeges pilléreként szólt a jogszabályi környezet megújításáról, "életszerűvé tételéről", de megemlítette azt is: "adópolitikai eszközökről nem szabad letennünk ezután sem". Mint mondta, a pálinkáknál már sikerült eltolni a piacot a hungarikumok felé, de cél az is, hogy a lekvárok, szörpök is hazai alapanyagból készüljenek. A kiemelt jogalkotási eladatok között sorolta a termőföld hazai kézben tartását, a zsebszerződések érvényre jutásának megakadályozását, a családi, kis- és őstermelők szabályozásának újragondolását, valamint a tisztességes piaci magatartás, illetve a hazai termelői és feldolgozói pozíciók erősítését.

(MTI)