Az ipari parkok jövője

Magyarország a képzett munkaerő és a bérszínvonal szempontjából versenyképesebb a környező országoknál - állítja Fekete Roland. Az Ipari- Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesületének (IPE) elnöke szerint ez - sok egyéb mellett - az ipari parkok számára komoly versenyelőnyt jelenthet. Az ipari parkokban ma 3700 cég tevékenykedik, s a szektor jelentős fejlődés elé nézhet.

- Meghatározó feladatként jelölte meg, hogy a következő időszakban az ipari parkokban lendületet kapjon a tőkebevonás.

- Az üzemeltetők, a betelepült és a betelepülni szándékozó vállalkozók számára egyaránt elsőrendű kérdés, hogy számára milyen versenyelőnyt jelent az ipari parki cím. Az IPE ennek kidolgozásában szeretne szerepet vállalni a kormányzati egyeztetés fórumain. Már csak azért is, mert az ipari, innovációs, tudományos és technológiai parkokra vonatkozó jogszabályoknak kell megteremteniük a versenyelőnyt a piaci szereplők számára. Tennünk kell például a könnyített adminisztratív ügyintézés érdekében, de elengedhetetlen az engedélyek gyorsabb kiadása is. Emellett biztosítanunk kell a szektor számára, hogy tagjai előnyt élvezzenek a pályázatokon. Erre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaztunk és fogalmazunk meg. Igyekszünk aktivizálni a parkokat a folyamatos adatszolgáltatás és kapcsolattartás érdekében, ez kulcsfontosságú. Ezzel érhető el ugyanis, hogy a belföldi vagy külföldi befektetők érdeklődését kiszolgálhassuk naprakész információval. Magyarország a képzett munkaerő és a bérszínvonal szempontjából versenyképesebb a környező országoknál, ezt is láttatni kell a betelepülni szándékozó vállalkozásokkal.

- Miként javítható a cégek és az akadémiai intézetek, egyetemek közötti kapcsolat?

- Alapvetően az IPE szerepe ebben mediátori, és szerencsére rendkívül hatékony. Elsősorban szervezési kérdés, hogy a kiváló magyar egyetemeken kutató tudósok és az erre alapozó, innovatív és fenntartható, piacképes termékek előállításával és felhasználásával foglalkozó belföldi vagy külföldi vállalkozások megtalálják a számításukat. Az innovációs rendszer létrehozásának fő terepei az ipari- és innovációs parkok lehetnek, amit európai példák is alátámasztanak. Az egyetemi bázisok mellett létrejött parkok hatékonyan szolgálhatják ezt az ügyet inkubátorházak üzemeltetésével, a kutatások eredményeit termékké formáló termelési egységek betelepítésével és azok raktározási és logisztikai igényeinek kiszolgálásával.

- Milyen lehetőséget hordoz magában az a tény, hogy 3700 cég dolgozik ipari parkokban?

- Az IPE az itt tevékenykedő vállalkozások véleményét, problémáit, céljait gyűjti és fogalmazza meg, illetve mindezt képviseli a magyar érdekképviseleti és nemzetközi fórumokon. Összesen 3700 cég 207 ipari parkba tömörülve, 11,5 ezer hektáron 210 ezer munkavállalót foglalkoztat. Nincs olyan település az országban, amelynek minimum 30 kilométeres körzetében ne lenne ilyen létesítmény. Az itt működő vállalkozások árbevétele 2009-ben 10 000 milliárd forint volt, ebből az export 6 000 milliárdot tett ki.

- Hogyan látja az ipari parkok jövőjét?

- A fejlődés lesz a meghatározó. A potenciált kiválóan mutatja, hogy a parkok beépítettsége mindössze 56 százalékos, így csak a meglévő ipari parkokban az elkövetkező tíz évben hozzávetőlegesen 250 ezer új munkahely teremtésére lenne lehetőség. Reméljük, hogy hosszú hónapok után valami megmozdult. Megszületett egy kimondottan ipari parkokszámára kiírt pályázat, s a kormányzat egyeztetésre hívta az ipari parki témában érintettek képviselőit, köztük az IPE-t.

- Milyen eredménnyel lenne elégedett IPE elnökként?

- Szeretném, ha sikerülne további munkahelyeket teremtenünk, gazdasági értelemben érvényesülne az innovatív, magyar know-how, és a vállalkozások egyre színvonalasabb kiszolgálásban részesülnének. Amennyiben az uniós források és a magántőke szektorba irányítása hatékonyan működik majd, az az IPE-t is és elnökként engem is elégedettséggel tölthet el. Az egyesület minden erejével ezen dolgozik. Remélem, hogy a hálózatépítési munkánk, a klaszterek létesítése is eredményes lesz.