Idén márciusban még úgy nyilatkozott az egyik legnagyobb múltú hazai gyógyszercéget, a Chinoint felvásárló francia Sanofi, hogy magyarországi gyáraiban nem lesz tömeges elbocsátás. Néhány napja bejelentették, hogy akár 150 kutatás-fejlesztésben érintett szakembertől is megválhatnak. A magyar Sanofinál összesen közel 2500-an dolgoznak; Újpesten, Nagytétényben, Veresegyházán és Csanyikvölgyben.

 

Míg Magyarországon eddig a teljes innovációs folyamattal foglalkoztak, az átszervezés után csak a kutatás-fejlesztés későbbi fázisai maradnak meg. (A gyógyszeriparban a kutatás-fejlesztés általában 12-15 éves folyamat, egy-egy új gyógyszer kifejlesztése akár 1-1,5 milliárd dollárba is kerülhet. Ám a legtöbb molekula el sem jut a kipróbálásig.) A magyar Sanofi a jövőben a fejlesztés olyan fázisaival foglalkozik, amelyek kevesebb kockázattal járnak és az eredmények hamarabb érnek el a betegekhez. A gyártó szerint az átszervezésnek nincs köze ahhoz, hogy az év közepétől súlyos válságadókkal sújtották Magyarországon a gyógyszergyárakat. A cég azt kommunikálja, hogy jelenlegi lépése egy hosszabb és korábban indult folyamat része, amelynek hátterében az egész gyógyszeripart érintő változások állnak.

 

A magyarországi árbevételének évről-évre több mint 20 százalékát kutatás-fejlesztésre költő vállalat számos beruházást hajtott végre az elmúlt időszakban: a Miskolc melletti Csanyikvölgyben előretöltött fecskendőket gyártó üzemet hoztak létre, Veresegyházon tablettagyártó-üzemet adtak át, Nagytétényben bővítették a Kelet-európai és szovjet utódállamokat vakcinával és egyéb készítményekkel ellátó logisztikai bázist. Újpesten, a vállalat központi telephelyén a tavaly júniusban felmentett vezérigazgató, Frédéric Ollier vezetése alatt átadtak egy új K+F központot, és a klinikai tesztelésekhez szükséges hatóanyaggyártás egyik központja is Újpestre került. A vezérigazgató ugyanakkor már 2010 júniusában felhívta arra a figyelmet, hogy egy olyan nemzetközi vállalatcsoporton belül, mint a Sanofi, az egyes országok egymással versenyeznek a projektekért. Magyarország csak akkor lehet versenyképes, ha támogató, ösztönző környezetet teremt a beruházásoknak és innovációnak. Nos, az új kormány által a gyógyszeriparra kivetett extraadók nem kedveztek az innovációnak.

 

A Sanofi lépését alátámasztja az az Európai Bizottság által közzétett összegzés, amelyből az derül ki, hogy a vezető uniós cégek növelték ugyan innovációs beruházásaikat, de nem zárkóztak fel globális versenytársaikhoz. Az uniós országok csúcsvállalatai esetében a K+F beruházások növekedésének mértéke 2010-ben 6,1 százalék volt, ami előrelépés a 2009-es 2,6 százalékos csökkenéshez képest. A világranglistán azonban az uniós vállalatok továbbra is lemaradnak legfontosabb - amerikai, illetve ázsiai - versenytársaikhoz képest. Az egyesült államokbeli vállalatok tavalyi kutatás-fejlesztési beruházásaik 10 százalékkal növekedtek a 2009. évi 5,1 százalékos visszaesés után. A kínai cégek esetében ugyanakkor 2010-ben 29,5 százalékos, a dél-koreaiak esetében pedig 20,5 százalékos K+F bővülés volt tapasztalható.

 

A kutatás-fejlesztés terén a világ ötven vezető vállalkozása között tizenöt az Európai Unióban, tizennyolc az Egyesült Államokban, tizenhárom Japánban működik, és mindössze négy található a világ más pontján. Az élre két gyógyszergyártó cég került: az első hely a svájci Roche cégé 2010-ben (7,2 milliárd euró K+F-fel), a második pedig az amerikai Pfizer lett (7 milliárd euróval). A listán a Sanofi tizennegyedik 4,4 milliárd eurós ráfordítással.