Magazin archívum » 2004. április
Mindennapi szemetünk
Évente több százezer tonna kommunális, ipari, veszélyes és egyéb hulladék keletkezik Magyarországon. Ebből sokat – gyakran nem is eldugott helyeken – illegálisan tesznek le. Másfajta gondot jelentenek a törvényesen működő hulladéktárolók, hiszen ezek közül jó néhány megtelik hamarosan. A hulladékgazdálkodás, -feldolgozás, -újrahasznosítás napjaink egyik legfontosabb feladata, megoldásában meghatározó szerep jut az önkormányza- toknak, a szakmai és a civil szervezeteknek.
Hulladékgazdálkodás és rekultiváció a Dél-Dunántúlon
Befejezéséhez közeledik az a nagyszabású ipari és alapkutatási program, amely 2000-ben indult a Széchenyi-pályázat keretében.
Alternatív növénytermesztés és agroerdészet
A Magyar Biomassza Társaság országos hatáskörű tudományos szakmai szervezet, az MTESZ tagszervezete. 1991-ben alakult, és célként egy globális kutató- fejlesztő-ismeretterjesztő tevékenységet jelölt meg a biomassza-termesztés és -hasznosítás, a megújuló energiák, a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem területén.
Fából vaskarika
A biomassza fogalma nálunk – ellentétben Európával – sajnos tűzifát jelent. Folyamatosan biomasszáról beszélünk, és folyamatosan fára gondolunk. Az Unió előírása, mely a kyotói egyezmény szellemében szabályozza a tagországok energiatermelé- sében a megújuló forrásokból előállított energia részarányát, nem az erdőik elégetésére kötelezi a tagállamokat. Még akkor sem, ha idehaza hajlamosak vagyunk ezt így értelmezni annak érdekében, hogy minél kevesebb körültekintéssel és minél kisebb ráfordítással tudjunk megfelelni a közösség elvárásainak. Miközben magunk alatt vágjuk a fát…
Erdőirtás helyett energiafű
Csaknem másfél évtizedes technológiai és többoldalú felhasználhatósági tapasztalatot szerzett a Szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Közhasznú Társaság az ipari célokra alkalmas fűfélék nemesítésében, termesztésében és hasznosításában.
Az előre hozott lakásvásárlások segítették tavaly az építőipart
Felemás képet mutat a tavalyi adatok alapján a magyarországi építőipar eredményessége, s ez érvényes az idei várakozásokra is. 2003-ban ugyan rekordmennyiségű volt az újonnan átvett lakások száma, de ez főleg annak köszönhető, hogy sok megrendelő előbbre hozta vásárlását. Míg a múlt évben az új autópálya-beruházások maradtak el, addig idén várhatóan növekszik az ilyen megrendelések száma, ugyanakkor valószínűleg alábbhagy a lakás- és az irodaház-építési lendület. Így jellemezhető a magyarországi építőipar mostani állapota, amelyről Tolnay Tibor, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének elnöke adott rövid összegzést a Gazdasági Tükörkép Magazinnak.
Milliárdokat ér az innováció
A Parlament épületében adták át a XII. Magyar Innovációs Nagydíjat, négy minisztérium, valamint a Szabadalmi Hivatal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Iparkamara és az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány díjait.
Innovációs díjat kapott a HTCM
Kilenc évvel ezelőtt alapította Látrányi Péter a Magyar Forgácsolástechnikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t (HTCM Ltd.). A szerszámkereskedéssel indult egyszemélyes vállalkozás mára ötven szakembert foglalkoztató nemzetközi társaság lett.
Nem elégedtek meg egy díjjal
Csak átgondolt, folyamatos fejlesztéssel valósítható meg, hogy egy minőségi díjjal is elismert termelőcég mindenkor megfeleljen kulcsfontosságú és stratégiai partnereinek, összegzi véleményét Mihalicz Antal, az autóipar számára visszapillantó tükröket és hátsólámpákat gyártó Sapu Bt. ügyvezető igazgatója.
Fő cél a jól működő kkv-k térnyerése
Az Európai Unió támogatáspolitikája az egyik alapvető célként – a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése érdekében – a fejlődésben elmaradt területek felzárkóztatását és strukturális átalakítását jelöli meg. E cél elérését az EU főleg a Strukturális Alapok rendszerén, a magyar kormány pedig a GVOP-n keresztül segíti elő.
A pályázatfigyelés és a probléma
A pályázati lehetőségek feltérképezésében tevékenykedő leendő pályázó elsődleges forrása a pályázati kiírás, ám ennek értelmezéséhez nem elegendő a Kitöltési Útmutató átolvasása. Az első feladat a pályázati cél értelmezése és annak vizsgálata, hogy projektötletünk illeszkedik-e a kiírásban megfogalmazott célrendszerhez. Az operatív programhoz való illeszkedés kulcsa a probléma.
Jogász
Budapesten már-már az európai nagyvárosokéval vetekedő négyzetméterárak mellett a Belvárosban rengeteg felújításra szoruló, háborús sérülésekkel is „büszkélkedő” régi társasház van, melyek lakói a felújításhoz szükséges költségeket nem tudják maguk előteremteni. Ilyen esetekben gyakorta a tetőtér eladásához nyúlnak. Nem kevés építőipari vállalkozás is megpróbálja megszerezni a tetőtereket, mivel a ház felújításáért cserébe mintegy barterüzletben jut hozzá a területhez, melyet lakásokká alakítva aztán értékesíteni tud.
Egyre több kis- és középvállalkozás telepedett ipari parkba
Elkészült a magyarországi ipari parkok tavalyi főbb gazdasági mutatóinak összesítése, s az előzetes adatokból az derül ki, hogy több mint fele arányban fejlődés, kisebb mértékben visszaesés állapítható meg.
Együttműködésben
Az önkormányzatok feladatainak jelentős része a települések együttműködésével, a térségi társulások továbbfejlesztésével oldható meg az elvárható szinten. Bár a települési társulások az 1990-es évek közepétől egyre több területen alakultak meg, működésük a területfejlesztési törvény életbelépésével, 1997-től lett igazán általánosan jellemző.
Igazi lökést ad a kezdő társaságoknak
A kilencvenes évek közepén az országban az elsők között kezdődött a Pécsi Ipari Park szervezése elsősorban azzal a céllal, hogy az elbocsátott bányászoknak munkalehetőségeket teremtsenek. Bár a hivatalos alakulás csak 1997-re datálható, ez a munka olyan jól sikerült, hogy ha az idei pályázataival eredményesen szerepel a társaság, akkor kilecven százalékban betelepül a 100 hektáros terület – tudtuk meg Kékes Pétertől, a Pécsi Ipari Park Gazdaságfejlesztő Rt. vezérigazgatójától.
A régió legfejlettebb ipari parkja
Mind az új letelepedők számát, mind az értékesített területeket tekintve működésének legsikeresebb évét zárta 2003-ban a Győri Nemzetközi Ipari Park Kft. A tavalyi év folyamán tizenegy új cég telepedett le itt, ezzel számuk ötvenre nőtt, a foglalkoztatottak létszáma pedig elérte a hétezer főt.
Nagyvállalkozásokra vár Barcs, a Dráva déli fővárosa
Könnyű a határ menti városoknak, a bevásárlóturizmus megoldja a foglalkoztatási gondjaikat, és az idegenforgalom is besegít, ha kevés a pénzük – hangzik el gyakran a kívülállók részéről. Pedig a probléma sokkal összetettebb, Barcs ipartelepítési törekvései jól érzékeltetik a hátrányos helyzetű határ menti régiók minden sajátosságát.
Bővülhet az ipari park Jászfényszarun
Teljes infrastruktúrával rendelkező területet kínál a vállalkozóknak a Jászfényszarui Ipari Centrum Kft. A Budapesttől és Szolnoktól egyaránt 70, az M3-as autópályától pedig mindössze 15 kilométerre, a 32-es főút tőszomszédságában levő 50 hektáros területen működik a koreai tulajdonú Samsung Electronics Magyar Rt., az osztrák Hirsch Porozell Kft. és több hazai cég, így a Jászfény Kft. és az Almus Pater Rt. is.
