Magazin archívum » 2004. március
Tisza-program európai uniós támogatással
Az európai uniós csatlakozás előestéjén egyre több mezőgazdasági vállalkozó kénytelen szembesülni azzal, hogy az eddiginél kiélezettebb piaci versenyben nem vagy alig lesz versenyképes. Emiatt több ezer ember szorulhat ki az árutermelésből, ha ragaszkodik például ahhoz, hogy néhány hektáros földjén gabonát termeszszen.
Minden palackpárti a környezetet félti
A háztartási hulladék csökkentése az egész társadalom feladata, nem lehet egy-egy célcsoportot – például csak az ipart, a kereskedelmet, a fogyasztót – kiemelni, és előírni számára, hogy ezen a téren mit, illetve mit ne tegyen. Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács főtitkára – számos szakemberrel egyetértésben – olyan komplex ösztönző, támogató, felvilágosító rendszer kialakítását szorgalmazza, amely valamennyi ezzel összefüggő feladatot minden tekintetben egységesen kezel.
Nemcsak versenyképes, zöldebb is a földgáz
A fosszilis energiahordozók közül közismerten a földgáz az, amelyik egységnyi energia előállítása mellett a legkevesebb szén-dioxidot juttatja a levegőbe. A Föld atmoszférájának megelőző védelmével foglalkozó Enquet-bizottság kimutatása szerint egy kilowattóra villamos energia előállításakor, ha barnaszenet égetnek el, 40 dekagramm szén-dioxid keletkezik, kétszer annyi, mint amennyi a földgáz elégetése során. A kőszén esetében ez a szám 33, a nehéz- vagy könnyű fűtőolajnál pedig 28–26 dekagramm.
Hasznosítható nyershulladék
Várhatóan ez év közepén fejeződik be az a kutatás-fejlesztési (k+f) munkasorozat, melynek eredményeként a jövőben hasznosítható lesz itthon a bőrgyártási nyershulladék. Ehhez az a komposztálási technológia szükséges, amelyet csaknem három évig tartó kísérletezés után az a szakértői csoport ért el, melynek munkáját a Környezetvédelem a Bőrgyártásért Kht. (KB Kht.) koordinálta. A környezetvédelem szempontjából is fontos kutatás eredményeiről Tarr György ügyvezető igazgatója tartott összefoglaló tá- jékoztatót a Gazdasági Tükörkép Magazinnak.
Egyenlőre drága a megújuló energiaforrás
Eltér a szakemberek becslése arról, hogy mikor merülnek ki a Föld fosszilis energiahordozó-tartalékai. Van, aki 50, más 100 évet jósol, de egyben megegyeznek: eljön az idő, amikor felhozzák az utolsó csille szenet, kitermelik az utolsó csepp kőolajat, és elégetik az utolsó köbméter földgázt is. Mégsem csak ezért létkérdés a megújuló energia alkalmazása.
Akik tudják, honnan fúj a szél
A levegőből akar megélni egy hazai vállalkozás, vagyis pontosabban a levegő mozgásából. Az Eurowind Hungary-cégcsoport szélerőművekkel foglalkozik; azok telepítésével, gyártásával, üzemeltetésével. A Vlaszák Lajos fejlesztési igazgatóval készült beszélgetésből kiderül, hogy ő a szó igazi és átvitt értelmében tudja, honnan fúj a szél.
Maradjon húzóágazat a lakásépítés
Az elmúlt egy évben láthatóan megnőttek a gondok a piaci és a szociális alapú lakásépítések területén. Ahhoz, hogy a válságjelenségek ne vegyék kedvét az építőiparban dolgozó vállalkozásoknak, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségére (MLOSZ) is hárulnak érdekvédelmi és érdek-képviseleti feladatok. Varjasné Székely Éva, az alig fél évtizede működő MLOSZ elnöke a szervezetben folyó munkáról, az építőipari szakma aktuális gondjairól is beszélt a Gazdasági Tükörkép Magazinnak.
A sertésminősítés tíz éve Magyarországon
Az 1990-es évek elején a hasított sertés exportértékesítése alkalmával egyre nagyobb mértékben jelentkeztek a kereskedők azzal a feltétellel, hogy meghatározott súlyon kívül a karkasz feleljen meg az európai minősítés valamelyik minőségi osztályának. Az EU-val megkötött társulási megállapodás alapján ugyancsak ebben az időszakban kezdődött meg az EU-jogharmonizációval a felkészülés a csatlakozásra. A sertéságazat ún. puha szabályozású ágazat az Európai Unióban, és a piacszabályozásban alkalmazott magántárolási rendszeren kívül csak a sertéskarkasz minősítése jelent követelményt.
PCM: Projekt Ciklus Menedzsment
Már az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk hivatalos bejelentése után nem sokkal lázban égtek a különféle vállalkozások, önkormányzatok s a civil szféra intézményei, hogy hozzájuthassanak az előcsatlakozási alapok által nyújtott közösségi támogatásokhoz. Ám hamar kiderült, hogy nem elég a hagyományos módon előadni a fejlesztési terveket, hanem azokat egy jól bejáratott pályázati követelményrendszer szerint kell megfogalmazni. A Gazdasági Tükörkép Magazin felkérésére a sikeres pályázatíráshoz nélkülözhetetlen projekttervezés és -irányítás módszertani kérdéseiről készített rövid összefoglalót Szakály Dezső, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense.
Kisváros a Kemenesalján
Celldömölkön több mint egy évszázada a vasút adta a legtöbb munkát az embereknek. Ma a Vas megyei kisvárosban a könnyűipari vállalkozások telepedtek le, a jövőbeli kitörési lehetőséget pedig a tervezett termálfürdőtől várják. Fehér László polgármesterrel beszélgettünk a város gazdasági helyzetéről.
Kevesebb pénzből nagyobb eredményeket
Hogyan érkezhetne több külföldi turista Magyarországra? Mi kell ahhoz, hogy a belföldi utazó is jól érezze magát itthon? ezek a kérdések foglalkoztatják manapság a turizmus szakembereit. Mindezekkel kapcsolatban komoly változások szemtanúi lehetünk majd. Az egyik leglátványosabb újdonságot a nagyközönség március 18–21. között az Utazás 2004 kiállításon fedezheti fel, ahol a korábbi szokással ellentétben nem több kis helyen, hanem egy központi pavilonban mutatkozik be az ország mint turisztikai látványosság.
Jelentős uniós, csekély hazai források
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 650 millió forintot szán – négy témában – a hazai turisztikai ágazat versenyképességének és infrastruktúrájának javítására, továbbá az esélyegyenlőséget szolgáló pályázatok megvalósítására. Az igényelhető öszszeg nem nagy, viszont az uniós társfinanszírozás keretén belül hét témakörben ennek majdnem a tízszeresét, 6466,7 milliárd forintot lehet elnyerni a turisztikai vonzerő, a szolgáltatások és a vendégek fogadásához szükséges szálláshelyek fejlesztésére.
