Magazin archívum » 2004. november
Több külföldi és régiós kiállító az ENERGexpón
Számos részletre kiterjedő összefoglaló készült a II. ENERGexpo nemzetközi energetikai szakkiállítás és konferencia megrendezésének tapasztalatairól. A gyorsértékelés szerint a kiállító cégek többsége éppúgy megtalálta számítását, mint a közönség, hiszen az ENERGexpo fontosságát majdnem négyesre, a szakkiállítással való elégedettséget pedig négyesnél jobbra osztályozták. A megkérdezettek 80 százaléka jövőre is felkeresi az ENERGexpót.
Gázmotoros fűtőművek
Az elmúlt néhány évben ugrásszerűen megnőtt hazánkban a gázmotorok száma, ma már több mint 200 ilyen berendezés üzemel. A gázmotorok többségét a távhőellátó rendszerekbe építették be, a távhőszolgáltatók számára ugyanis jelenleg ez az egyetlen érdemi lehetőség a távhődíjak csökkentésére.
Az élmezőnybe kerülhet a biomassza
A megújuló energiák tudatos felhasználása az idei bővülés előtti Európai Unió országaiban több évtizedes múltra tekint vissza. A decentralizált energiafelhasználásnak ma már sok országban komoly hagyományai vannak: nemcsak a napenergia házi felhasználása és a kis kapacitású vízerőművek használata gyakori, hanem a mezőgazdasági és erdészeti hulladékok hasznosítása is széles körben elterjedt. Magyarországon ebben a tekintetben csupán próbálkozásokról beszélhetünk.
Dél-dunántúli alakzatok biomasszából
Jelentős gazdasági következményekkel kecsegtető dél-dunántúli kutató-fejlesztő konzorcium alakult ki ismételten a Pécsi Tudományegyetem kezdeményezésével, amely szeptemberben a 2004. évi Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok keretében kiemelten magas (348 millió forint) támogatási összeget nyert el környezetvédelmi témakörben.
Változó felhőzet a magyar élelmiszeripar egén
Az európai uniós csatlakozás óta felgyorsult a magyar tulajdonú élelmiszer-feldolgozók belső piacvesztése, egyre többen kerülnek hátrányba a nemzetközi versenyben. Ám a szakértők szerint azok a cégek, amelyek a következő egy-két évben helytállnak, tartósan a piacon maradhatnak.
Amihez még a kocáknak is joguk van
A sajtó meglehetősen gyakran röppent fel kételyeket élelmiszereink fogyaszthatóságának veszélyeiről.
A sertéstermelés és vágókapacitás összhangja
A vágósertés-termelés és a vágókapacitás összhangjának kérdése több szempontból érdekes. A sertéstermelés hazánkban nem egyenletes megoszlású, vannak úgynevezett erős sertéstermelő régiók, ahol a fő takarmány-alapanyag, a kukorica termesztése szolgál a tevékenység alapjául.
Az óltól, a szántóföldtől az asztalig
A jövő év januárjától lép életbe az Európai Unióban az élelmiszer-biztonságot átfogóan szabályozó 178/2002-es számú törvény. Az új jogszabály – a többi között – részletesen előírja, hogy minden élelmiszer eredete nyomon követhető legyen.
Jogász
Számtalan jogszabály foglalkozik a nukleáris biztonsággal. A magyar alaptörvény az 1996. évi CXVI. törvény az atomener- giáról. Ezenkívül sok nemzetközi egyezmény is létrejött e tárgyban, melyek között a legfontosabb az 1997. évi I. törvénnyel kihirdetett Nemzetközi Atomenergia Egyezmény keretében Bécsben 1994. szeptember 20-án létrejött egyezmény. Ez utóbbi szabja meg a kereteit a nemzeti szabályozásnak, hogy a nemzetközi közösség számára az atomenergia biztonságosan és környezetkímélő módon legyen alkalmazható.
Kitörési pontok keresése északon
Az Észak-magyarországi Régió geopolitikai, gazdasági, földrajzi, kulturális sokarcúságával az egyik legizgalmasabb területe hazánknak, és egyben a lezajlott társadalmi átalakulásból fakadó gondokkal leginkább terhelt vidéke.
