Magazin archívum » 2005. június
Előbb a belföldi turistákat kell megnyerni
A magyar idegenforgalomnak szinte napról napra kell bizonyítania, hiszen hazánk sok régi és új, ígéretes turisztikai kínálattal szállhat ringbe, ugyanakkor nem kevés olyan területe is van az iparágnak, ahol sürgős szemléletváltásra és ebből eredő tettekre – s persze az ehhez szükséges forrásokra – lenne szükség. Asztalos Zoltán, a Magyar Turizmus Rt. belföldi hálózati igazgatója, Sütő László, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke és Kerekes László, a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke a siker alapvető feltételeiről és arról beszélt, mi az, amin mindenképpen változtatni kell.
Nem csupán esztétikai cél a tájba illő autópálya
Az autópálya egyik legfontosabb és leghasznosabb funkciója, hogy gyorsabb közlekedést tesz lehetővé, ám bármilyen vidéken halad keresztül, e „létesítmény” környezetet befolyásoló, legnagyobb hatását az elválasztás jelenti.
Környezetrendezés, városrehabilitáció
A Harkai Építő Rt. a cégalapítás utáni másfél évtizedben fő feladataként a zöldfelületek létrehozását, felújítását és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítését jelölte meg. Az utóbbi években a piac elvárásainak megfelelve bővítettük tevékenységi körünket, kialakítva a hamar sikeressé vált magasépítési ágazatot.
Hangsúly a minőségi szolgáltatásokon
Az ipari park program folytatásának fontos feltétele, hogy a létesítményeken belül és azokon kívül működő vállalkozások gazdasági kapcsolatai kiépüljenek, megerősödjenek. Ezt a fontos tevékenységet azonban csak akkor tudják ellátni, ha a kormányzati intézkedések elősegítik az ipari parkok ilyen irányú tevékenységét, foglalta össze magazinunk számára egy szakmai konferencián Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, aki ezenkívül az Ipari Park Fejlesztési Tanács elnöke is.
Folyamatos cél az úthálózat bővítése
Magyarországon az országos közúthálózat hossza jelenleg 160 ezer kilométer, ezen belül több mint 30 ezer kilométer az állami tulajdonú országos közlekedési útvonal, 130 ezer pedig önkormányzati tulajdonú, helyi közút.
A közúti biztonság érdekében
Az európai 15-ök országában 375 millió úthasználó, közöttük 200 millió jogosítvánnyal rendelkező vezető használja a 4 millió kilométeres úthálózatot.
Új szemlélet a közlekedéstervezésben
Polányi Pétert, a holland nemzetközi tanácsadó cég, a DHV Közlekedésfejlesztési Irodájának vezetőjét az elmúlt tíz évben gyakran láthattuk szakmai onferenciákon az „emberarcú közlekedés” szószólójaként. Mit takar ez a kifejezés?
E-tanúval könnyebb lezárni a vitát
A csaknem másfél évtizedes múlttal rendelkező Metalelektro Kft. különféle, a vasútbiztonsághoz kapcsolódó műszerek kifejlesztésén, gyártásán, forgalmazásán keresztül vált ismertté a szakmai körökben.
Idén korszerűsödik - jövőre bővül a metró
Az előkészület alatt álló 4-es – Dél-Buda–Rákospalota (DBR) – metróvonal Etele tér és Keleti pályaudvar közötti szakasza 10 állomásával 7,4 kilométer hosszú lesz.
Logisztika: a nemzetközi helyzet fokozódik
Az egyik legfiatalabb, de talán a legdinamikusabban fejlődő hazai gazdasági ágazat a logisztika, amelynek múltja egyelőre sokkal világosabb, mint a jövője. A többi között ez derül ki abból, ahogy Fülöp Zsolt, a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke az ágazat helyzetét látja.
Bővül az exporthitel-biztosítási szolgáltatás
Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap az export állami ösztönzésében a hitelbiztosítás, hiszen – az európai uniós rendelkezések keretében – a kormányok lehetőségei folyamatosan szűkülnek a kivitel közvetlen támogatására. Az Európai Unióban a közvetlen dotációk rendszere az agrárszektorban maradt fenn, ám ez várhatóan e területen is fokozatosan visszaszorul.
Jogász
A fogyasztóvédelem kialakulása már az 1972-es párizsi csúcstalálkozón európai szintű programmá vált. Az azóta eltelt évtizedekben előbb az Európa Tanács, 1992-ban a maastrichti szerződés, 1998-ban pedig az Európai Bizottság rendeletei szabták meg a fogyasztóvédelmi politika kialakulását.
A Podmaniczky Program
Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja kilenc évre (2005–2013) határozza meg a magyar főváros legfontosabb fejlesztési irányait.
Parkolás és közérzet
Provokatív kérdést tett fel a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. a legutóbbi tanulmányához szükséges kérdőívében, és nem is maradt hatástalan a felvetés. Támogatná-e ön az autók kitiltását a Belvárosból? A válaszadók kétötöde igennel felelt.
