Magazin archívum » 2006. április
Hátrányos helyzetű a k+f-tevékenység az iparban
Egyre nagyobb gondot jelent Európa számára, hogy mindinkább lemarad a kutatás-fejlesztés nemzetközi versenyében. Az Egyesült Államok, Japán már elhagyta a vén kontinenst, s ha itt tartós lesz a jelenlegi tendencia, akkor hamarosan Kína és India is előttünk jár majd. Európa egyébként tudja, mit kell tenni, mint ahogy Magyarország is tisztában van a technológiai lemaradás hosszú távú káraival, ám konkrét tettek elvétve találhatók. A tisztánlátás érdekében legutóbb a Tempus Közalapítvány „Innovációban a jövő – fókuszban az európai kutatási kooperáció és karrier” címmel rendezett konferenciát.
A környezet védelme a jövőről
Az egyre szigorodó környezetvédelmi jogszabályok napjaink egyik legsürgetőbb feladatává teszik a hulladékok szakszerű kezelését. Ezzel foglalkozik az idén húszéves fennállását ünneplő francia Séché környezetvédelmi csoport, melynek a veszélyes ipari hulladék kezeléssel és ártalmatlanítással foglalkozó Hungaropec Zrt. is tagja. Papp Keve, a cég amerikai-magyar vezérigazgatója tavaly június óta áll a társaság élén. Céljai között szerepel, hogy komplex hulladékkezelési szolgáltatást nyújtsanak az ügyfeleik számára.
Itthon is a kapcsolt energiatermelésé a jövő
A Magyar Kapcsolt Energia Társaság a közelmúltban rendezte IX. szakmai konferenciáját. A tanácskozáson – egyebek mellett – a résztvevők áttekintették az európai uniós csatlakozás óta eltelt időszakban a kapcsolt energiatermelésre vonatkozó jogharmonizációs törekvéseket, a további elterjesztés hazai és a többi közösségi tagországban megvalósítható ösztönzési rendszerét, a befektetők, a finanszírozó intézmények jövőbeni elvárásait, különös tekintettel a CO2-kereskedelemre.
Sikeres gazdálkodás, elégedett ügyfelek
Hatékony legyen, és ne kerüljön sokba – ideális esetben ez éppúgy törekvése az energiát szolgáltatóknak, mint az azt felhasználóknak. Ebben jó partner az EGI Energiagazdálkodási Rt., mely több mint fél évszázados tapasztalattal a háta mögött korszerű megoldásokat kínál a legszélesebb körben értelmezett energetikai terület minden szereplőjének.
Új technológiákat keresnek
Fennállásának legnagyobb projektjét fejezte be a közelmúltban a Fehér T. és Társa Kazán és Épületgépészeti Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Kft. A fűtéstechnológiával foglalkozó cég a budapesti Szent László Kórházban épített be gázmotorokat, és hajtott végre energetikai korszerűsítést.
Zöldenergiát használ a palackozó
2006. március 2-án 2,26 milliárd forint értékű beruházás eredményeképpen a Coca-Cola Hellenic Bottling Company magyarországi leányvállalata dunaharaszti telephelyén korszerű, trigenerációs, környezetkímélő technológiára épülő erőművet helyezett üzembe. A kapcsolt, hideg-, hő- és villamos energia előállítására egyaránt alkalmas létesítmény hatékonysága kétszerese a hagyományos erőművekének, alkalmazásával csökken a felhasznált földgáz mennyisége, az üvegházhatású gázok kibocsátása. A költségmegtakarítás mértéke így akár 40 százalék is lehet, s a környezet terhelése is lényegesen kisebb.
Biodízel, az agrárium jövője
Újabb, a zöldenergia felhasználását célzó beruházásokat helyezett kilátásba a kiskunhalasi Power-Energy Kft. A cég, amely energetikai projektek tervezése, kivitelezése mellett az energiatermelő technológia működtetését is vállalja, most beruházóként is meg kíván jelenni a piacon.
Újra hódítani készül a távhőszolgáltatás
Szakmai fórumot tart április 27–28-án Szombathelyen a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége. A helyszínválasztás egyik apropója az volt, hogy a vendéglátó városban éppen 30 éve indult meg a távhőszolgáltatás. Garbai László tanszékvezető egyetemi tanárt, a szakmai szövetség főtitkárát a tanácskozás témaköréről és a magyarországi távhőszolgáltatás aktuális helyzetéről, lehetőségeiről kérdeztük.
"Zöldkártyát" kapnak a lakások
Hamarosan Magyarországon is energiatanúsítvány igazolja, milyen energiamutatókkal rendelkezik egy ingatlan. Az európai uniós országok mindegyikében kötelező tanúsítványból a tulajdonosok és a potenciális vevők is megtudhatják, hogy átlagban mennyi energiát fogyaszt egy ház.
Elvárás lesz az energiatakarékosság
Az épületek tervezéséről és az energiatanúsítványáról szóló – várhatóan ez év közepén hatályba lépő – kormányrendelet jelentős változásokat idézhet elő a hazai építőiparban. Az energiatakarékosság előtérbe kerülése, az európai uniós irányelvek teljesítése szemléletváltásra és új technikai, technológiai megoldásokra ösztönözheti a magyar szakembereket.
Közvetlen kapcsolatban a gazdasággal
Ha a gazdaság oldaláról vizsgáljuk a mérnökképzést, az első kérdés, ami felvetődik, hogy olyan mérnököket képeznek-e, amilyenekre a gazdaságnak szüksége van. Dr. Horváth Géza, a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem Mérnöki Karának dékánja szerint igen – de nem annyit.
Térségi vállalkozások fejlesztése
Tizenegy évvel ezelőtt, a PHARE Kísérleti Program Alap pályázata támogatásával jött létre a Miskolci Egyetemen az Innovációs és Technológia Transzfer Centrum (ITTC), mely az oktatási intézményben működő Transzfer Iroda és Műszerközpont, valamint a Magyar Innovációs Szövetség Észak-Magyarországi Regionális Irodája és a Nemzetközi Technológiai Intézet Regionális Képviselete konzorciális együttműködésére épült.
Üzen a gazdaságnak a kutatás
A hazai gazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű elméleti és gyakorlati kutatásokkal foglalkozik a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán belül működő Gazdaságpolitikai Kutatások Központja. Munkatársai dolgozzák ki például azt a modellt, amellyel lehetővé válik a második Nemzeti Fejlesztési Terv várható hatásainak vizsgálata. Dr. Varga Attila igazgató úgy látja: a központ eredményei fontos üzeneteket közvetítenek a döntéshozók és a gazdaság szereplői számára.
Erejüket egyesítik az egyetemek
A Budapesti Corvinus Egyetem 2003 őszén alakult a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem és a volt Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem egyesülésével. A két korábbi egyetem eltérő tudományterületeket művel, a kutatások jelenleg is a legkülönbözőbb témákban folynak. A cél azonban az erők egyesítése, nagy interdiszciplináris projektek létrehozása – tudtuk meg dr. Harnos Zsolt tudományos rektorhelyettestől.
Ha faipari innováció, akkor Sopron!
Ha faiparról, faipari innovációról van szó, akkor Sopron jut mindenkinek az eszébe. Nem véletlenül: a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara, továbbá az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Tudásközpont (Erfaret) összehangolt tevékenysége jóvoltából új távlatok nyílnak a szakma fejlődése előtt.
Jobban irányított kutatás-fejlesztés, még több ráfordítás
A Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontot dr. Váncsa Jenő egykori élelmezésügyi miniszter alapította még 1986-ban mint önálló költségvetési intézményt. A határozatban foglaltak szerint az MBK feladata „a mezőgazdasági biotechnológia és a biotechnika körét érintő kutatási, fejlesztési és oktatási tevékenység” volt.
Minőségi utakon az útépítés
Az elmúlt évek útépítési beruházásai nemcsak az építőket, hanem a minőség-ellenőrzésben és az anyagvizsgálatokban érdekelt laboratóriumokat is ellátták munkával. Az országban jelenleg zajló út-, híd- és közműépítési projektek majd mindegyikében érdekelt Mélyépítő Labor Kft. (ML Kft.) akkreditált, független laboratóriumként vesz részt e nagyberuházásokban.
Nem válik szét a termelés és a kutatás-fejlesztés
Több nagy magyar vegyipari cég alapította 1983-ban a pétfürdői Nitroil Vegyipari Termelő Fejlesztő Közös Vállalatot, melynek szakemberei az egykori Nagynyomású Kísérleti Intézet kőolajipari és petrolkémiai kutató-fejlesztő tevékenysége során felhalmozott szellemi tőkére alapozták működésüket.
Újabb üzleti megoldások a régió távközlési piacán
A hazai távközlési piacon folyó egyre élesebb versenyben a vezetékes telefonszolgáltatóknak is helyt kell állniuk, hogy előfizetőiket megtarthassák, sőt újabb ügyfeleket nyerjenek meg maguknak. E piaci versenyből a Dél-alföldi Régióban működő Emitel Zrt. sem maradhat ki, folyamatosan bővíti, korszerűsíti valamennyi előfizetőjének nyújtott szolgáltatásait. A telefontársaság újabban az üzleti életben tevékenykedőknek dolgozott ki az egyéni igényeket messzemenően figyelembe vevő, ezért – számításaik szerint – minden tekintetben vonzó ajánlatcsomagokat. Ezekről is kérdeztük Pataki Andreát, az Emitel Zrt. marketing és értékesítési igazgatóját.
Rajta áll, melyik utat választja Európa
Kontinensünk jövője függ tőle, képes-e az Európai Unió meghatározó szereplővé válni a biotechnológia területén folyó világméretű, egyre nagyobb sebességre kapcsoló versenyben. Elsősorban a tengerentúlon s Kínában járnak elöl e területen. Az Európai Bizottság 2007 előtt aktualizálni akarja a Közösség biotechnológiai stratégiáját. Mindenképpen cél a környezet és az emberi élet védelme azokkal a lehetséges veszélyekkel szemben, amelyekről a biotechnológiai laboratóriumokban a mikroorganizmusokkal végzett kísérletek nyomán sem tudnak még sokat a kutatók. A biotechnológia jelentőségéről, a génmódosítás ismert és ismeretlen veszélyeiről kérdezte a GtM Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány igazgatóhelyettesét, aki biológusként évek óta foglalkozik a génkezelt növények kérdéskörével.
Jogász
A 2001. évi CX. törvény a villamos energiáról, illetve az annak végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) kormányrendelet a megújuló energiaforrások jogi szabályozását is ellátja. A törvény eredetileg a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű villamosenergia-ellátása céljából született, abban az időszakban, amikor már a villamosenergia-piacon a versenyfeltételek megteremtése és az Európai Közösség szabályaihoz való közelítés is szempont volt.
Kedvezményes parkolás a Bazilikánál
A Bazilika garázsról lehet, hogy kevesen hallottak még, pedig már másfél éve működik, és érdemes róla szót ejteni, mert egyedülálló nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is.
Kész a program a főváros további fejlesztésére
Budapest ma is sok problémával küzd, de ezek már London vagy Párizs gondjaihoz mérhetők – állítja Demszky Gábor, főpolgármester, aki szerint a 2002-es önkormányzati választási ígéreteiket szinte mind kipipálhatják, ezt támasztják alá az összesített adatok. Mindehhez a mostani kormánytól sok segítséget kapott a városvezetés, amelynek készek a további fejlesztési terveik. A főpolgármester jelenleg a legnagyobb kudarcnak azt tartja, hogy a kétszintű önkormányzati rendszer megbénítja fővárost.
Hiányzik a főváros átfogó fejlesztési terve
Ma már szűk az önkormányzati törvény szabta mozgástér Budapestnek, ezért nem lehet a fővárosról egységes egészként gondolkodni – állítja Petykó Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kamara hiányolja az akár évtizedekre érvényes stratégiai tervezést, ez is az indokok közé tartozik, hogy az egykori Közmunkatanács felélesztését célzó alapítvány kezdeményezői közé álltak. Az elnök szerint a vállalkozók csak minimális segítséget kapnak a Városházától, abba pedig szinte nincs beleszólásuk, hogy ott mire költik adóforintjaikat.
Budapest provinciális maradt
A magyar fővároson egyelőre nem hagyott mély nyomot a 21. század – állítja Bálint Imre, a Budapesti Építészkamara elnöke. Megítélése szerint a közvélemény nem elég nyitott a modern, progresszív alkotásokra, a főváros – kitűnő adottságai ellenére is – provinciális képet mutat. A fejlesztéseket nehezíti a szétszabdalt közigazgatási rendszer, s – ehhez is kapcsolódóan – szükség lenne a közérdek fogalmát pontosan rögzíteni, hogy az azt szolgáló nagyberuházások ne csigatempóban haladjanak.
A gáz olcsóbb és zöldebb
Óbuda-Békásmegyer csatlakozott a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Rt. fűtéskorszerűsítési támogatásához, az immár hat kerületet érintő akció tovább bővül. A budapesti gázszolgáltató a társasházak elöregedett alap- és felszállóvezetékeinek felújítását is támogatja.
