Magazin archívum » 2006. augusztus-szeptember
Szerepcserés évek a kiskereskedelemben
Nem volt olyan kiskereskedelmi ágazat, amelynél ne hozott volna változást Magyarország európai uniós tagsága. Az „eltűnő” határok, a felszámolt vámok szinte mágnesként vonzották az új termékeket, a piacot meghódítani igyekvő forgalmazókat, ám az átalakulás nem mindenhol ment végbe ugyanolyan sebességgel. A közeljövőt tekintve: míg a műszakicikk-kereskedelemben aligha számíthatunk, addig a telítettnek látszó élelmiszer-kereskedelemben biztosan megjelennek új szereplők. Általában elmondható: a hazai kereskedelemben részt vevők – forgalmazók és gyártatók körében – „tömeges”, látványos átalakulásával nem kell számolni, ám azzal igen, hogy az ágazatban még évekig nem lesz nyugalom.
Friss magyar termékek versenyképes áron
Minőségi magyar termékeket versenyképes áron kínálva kívánja felvenni a versenyt a multinacionális üzletláncokkal a mezőkövesdi székhelyű Ker Coop Zrt., amihez megfelelő alapot nyújt az az élelmiszer-ipari háttér, Húsüzem, cukrászati és péküzem, amellyel a társaság legfőbb tulajdonosa, a Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ rendelkezik.
Egyre nehezebb lesz vállalkozni
Az idén éppen két évtizedes szekszárdi székhelyű „Dejó” Élelmiszergyártó, Kereskedelmi és Ügynöki Kft. a nevében hordja azt a termékét, ami a mindennapokban „Dejóként” került a köztudatba és számos édes péksüteménybe. Az immár három üzemmel működő vállalkozás kezdettől magyar magánszemélyek tulajdonában van, a termékkínálatot és a gyártáshoz szükséges berendezéseket is saját szellemi és anyagi tőkeerőből hozták létre.
Idén talán megszületik a koncepció
Az elmúlt mintegy másfél évtizedben – pártállástól függetlenül – több kormány is megpróbálta rövid úton megalkotni a magyarországi energiapolitikai koncepciót. A jelenlegi testület komoly lépést tett előre, amikor lehetővé tette, hogy a hazai energiapolitika egyes részterületeiről külön-külön szakmai javaslatok készüljenek, amelyeket a közelmúltban társadalmi vitán el is fogadtak. Egy ezekből készült összefoglaló anyag az ország energiapolitikájaként kerülhet majd – várhatóan ősszel – a kabinet elé.
Elláthatnánk Nyugat-Európát energetikusokkal
Több nemzetközi energetikai szervezet felmérése szerint világszerte valamelyest csökkent az atomenergia-ellenesség, ami – nem csupán Magyarországon, hanem a környező országokban is – újabb fejezetet nyithat az effajta energiaforrás előtt. A világ egyre nagyobb energiaigényének kielégítésére ugyanis ez az egyik lehetőség. Emellett persze várható a megújuló energiaforrások előretörése, amelyen belül főleg a vízenergiát kellene a „helyére tenni” Magyarországon, vélekedik Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, akit az új energiafajták kihívásáról, lehetőségeiről kérdeztünk.
Zöldbizonyítványt kaphat az energiarendszer
A közvélekedéssel ellentétben hazánk nemhogy elmaradásban van, hanem már most túlteljesítette az Európai Unió 2010-re előirányzott zöldenergia-hasznosítási előírásait. Ez azonban, bármilyen furcsa is, nem mindig jár előnyökkel, mivel az itthoni támogatási rendszer tartalmaz olyan elemeket is, amelyeken mindenképpen változtatni kéne, említette – egyebek mellett – a GtM-nek adott interjúban Tóth Tamás, a Magyar Energia Hivatal közgazdasági és környezetvédelmi osztályának közgazdasági elemzője.
Földgáz helyett biomassza
Számos, a zöldenergia hasznosításával kapcsolatos beruházáson dolgozik a kiskunhalasi Power-Energy Kft. A cég érdeklődése a gázmotoros erőművek telepítése és működtetése mellett most a biomassza és a biogáz felhasználása felé fordult. A cég legújabb projektjei segíthetnek abban, hogy megváltoztassa a közvélekedést a biomassza mai fogalmáról, hiszen újabb erőművek hagyományos biomasszával, azaz fával és hulladékkal az alapanyaghiány miatt már nem működtethetőek. A megoldás lehetőségeiről Gelencsér Gábor ügyvezetővel beszélgettünk.
Kétmilliárdos fejlesztési program
Jól halad a hódmezővásárhelyi székhelyű Hódút Kft. négyéves fejlesztési ciklusa, amely alatt nemcsak aszfaltkeverőtelep-hálózatát bővíti és korszerűsíti, de munkagépállományát is frissíti, modernizálja. A milliárdos nagyságrendű beruházás eredményeképpen a fő profilként elsősorban útépítéssel foglalkozó cég nagyobb országos lefedettséget és jelentősebb termelési kapacitást érhet el.
Versenypolitika itthon és az EU-ban
Magyarország versenypolitikája a piacgazdaság felé való átmenet folyamatában alakult ki, alapvető jogi és intézményi rendszere pedig ismert európai modelleket követ. Az európai uniós versenyjog magyarországi érvényesüléséről és ebben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerepéről magazinunk Belényi Andreaa főtitkárt kérdezte.
Jogász
Az internet fejlődése napjainkra olyan magas szintre jutott, hogy már szinte mindenki számára hozzáférhetővé válik. Az internet megkönnyíti életünket, segítségével intézhetjük hivatalos ügyeinket, bevásárolhatunk hétvégére, színházjegyet, repülőjegyet rendelhetünk.
Az információs társadalom a jövő záloga
Információs társadalmak épülnek a világ fejlett és kevésbé fejlett országaiban, ám míg egyes régiók e téren a fejlődés motorjai, vannak, akik „csak” alkalmazzák a másutt kitalált eljárásokat. Európa azt szeretné, ha minden tekintetben az élvonalban lenne. Az ebbéli törekvésekről, az információs társadalom térségünkbeli helyzetéről, hazánk fejlődési lehetőségeiről kérdeztük Bakonyi Pétert, az MTA SZTAKI igazgatóhelyettesét, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnökét, valamint Pintér Róbertet, a budapesti Műegyetem kutatóját.
A közigazgatási iratkezelési szoftverek tanúsítása
A terméktanúsítás koncepciója az Európai Unión belül már 1985-ben megfogalmazódott, az alapvető követelményeket előíró EK-direktívák tartalmazzák az alkalmazási területet és az elvárt biztonsági szinteket. A megállapított követelményi szinteket kielégítő termékek szabadon értékesíthetők az Európai Unión belül.
Pólusprogrammal bővül a régiófejlesztés
A Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék alkotta Közép-Dunántúli Régió Regionális Fejlesztési Tanácsa (KDRRFT) céltámogatás keretében a májusi ülésén több mint 1,2 milliárd forint támogatás szétosztásáról döntött, elsősorban a szennyvízhálózat, a helyi egészségügy és a szociális terület fejlesztéseire, derült ki többek között Agócs István tájékoztatásából. A térség fejlesztési tanácsának 2006-ban összesen mintegy 3,5 milliárd forint pályázati forrás áll a rendelkezésére, emellett számos, a régió gazdaság-, közlekedés- és idegenforgalmi fejlesztéseit érintő európai uniós projektet támogat. A közeljövő terveiről is beszélgettünk a KDRRFT elnökével.
Székesfehérvár is húzóerő a pólusprogramban
A kormány döntése értelmében a pólusprogram részese Székesfehérvár. Amely nemcsak a nagyvárosnak, hanem a vonzáskörzetében lévő településeknek is több szempontból fontos. A program részleteiről és várható hatásairól Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere nyilatkozott lapunknak.
Hőkamerával történő termovíziós vizsgálatok Székesfehérvárott
A Székesfehérvári Épületfenntartó és Hőszolgáltató Zrt. 53 éves fennállása óta Székesfehérvár város lakossága széles rétegét érintő szolgáltatásokat nyújt. A hő- és a melegvíz-ellátás mellett a cég ingatlankezeléssel és -fejlesztéssel is foglalkozik. A társaság múltjáról és jelenlegi tevékenységéről Ferencz Zoltánt, a Széphő Zrt. 2006. május 9-én megválasztott vezérigazgatóját kérdeztük.
Informatikai fejlesztők
Az e-Base Kft. 2004 elején alakult Tolna megyei székhellyel, mely a megyén belül áthelyezésre került 2005 közepén, és nyitottunk 2 új telephelyet, Dunaújvárosban és Budapesten.
Töretlen fejlődés
Cégünk az 1992. évben alakult, 1995 óta – mivel 1 fő alapító tag kivált a kft.-ből – családi vállalkozásként működik. Fő tevékenységünk az építőipari tervezés, kivitelezés, magasépítés.
A világgal kell versenyezni
A gazdaságélénkítés szándékával hét fejlesztési pólust jelölt ki decemberben a parlament, a benne érintett nyolc város – Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém – tudásalapú gazdaságfejlesztési tervek kidolgozásán munkálkodik. Az Országgyűlés döntését követően megalakult Koordinációs Bizottság elnöke Eredics Imre, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere lett. A győri fejlesztési pólus az Autopolis elnevezést kapta.
