Magazin archívum » 2006. január
Nagyobb a verseny, nagyobb a bankok kockázata
Az európai uniós csatlakozást követően megnőtt a kis- és középvállalkozások hiteligénye, amit a bankok igyekeznek kielégíteni. Felhasználható forrás bőven van, a hitelkérelmek elbírálása is rugalmasabb, mint néhány évvel ezelőtt, hiszen az újabb ügyfelek megnyeréséért, a meglévők megtartásáért már-már egymásra licitálnak a bankok. Ám éppen az egyre kiélezettebb piaci verseny miatt a kihelyezés kockázata is nagyobb.
Felemás mezőgazdaságunk gépi háttere
Az elmúlt másfél évtized, különösen az európai uniós csatlakozás óta minden korábbinál élesebb piaci vetélkedést hozott a mezőgazdaságban. Az ágazatban annak van esélye hosszú távon talpon maradni, aki folyamatosan korszerűsíti gépi eszközállományát, él a termelést segítő innovációs kínálattal. A magyar mezőgazdaság gépesítettségéről, annak jelenlegi és a jövőben várható helyzetéről kérdeztük Fenyvesi Lászlót, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézete főigazgatóját.
Felemás mezőgazdaságunk gépi háttere
Az elmúlt másfél évtized, különösen az európai uniós csatlakozás óta minden korábbinál élesebb piaci vetélkedést hozott a mezőgazdaságban. Az ágazatban annak van esélye hosszú távon talpon maradni, aki folyamatosan korszerűsíti gépi eszközállományát, él a termelést segítő innovációs kínálattal. A magyar mezőgazdaság gépesítettségéről, annak jelenlegi és a jövőben várható helyzetéről kérdeztük Fenyvesi Lászlót, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézete főigazgatóját.
Idén a hatékonyabb forrásfelhasználás a cél
A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT-I) keretében – ami a 2004 és 2006 közötti időszakot öleli föl – összességében naponta mintegy 1,5 milliárd forint fejlesztési forrás kerülhet a magyar gazdaságba. Ez magában foglalja a 793 milliárd forint értékű európai uniós támogatáson kívül a 293 milliárdos magyar állami forrást és a 300 milliárd forintos magánbefektetést is.
Viták közepette javulhat az Európai Unió
Hazánk immár másfél éves európai uniós tagsága alkalmat ad az eltelt időszak öszszegzésére, illetve hogy az idei és a következő évek várakozásairól kérdezzünk egy gyakorló uniós politikust: Baráth Etele tárca nélküli minisztert és egy elméleti gazdasági szakembert: Csaba László közgazdászprofesszort.
Jogász
Az „Ipari Park” cím elnyerését, a pályázati rendszer működésének feltételeit a 19/1997. (V. 14.) IKIM-rendelet szabályozza. Az ipari parkok fogalmát a következőképpen határozhatjuk meg: mesterségesen létrehozott ipari koncentráció, mely elősegíti az azt alkotó vállalkozások közötti transzfer kialakulását, egyben hozzájárul környezete gazdasági, társadalmi fejlődéséhez is.
Közös érdekünk a helyi érdek
A Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet lakosság, vállalkozók, önkormányzatok és egyéb szervezetek felé vállalt „klasszikus” szerepkörén kívül a pellérdi, a szentlőrinci, a sellyei és a vajszlói kirendeltségek újjáépítésével, felújításával, valamint a vállalkozások gazdálkodását, finanszírozását elősegítő pénzügyi, informatikai, pályázatfigyelő szolgáltatások nyújtásával bővült.
Agrárfinanszírozás felsőfokon
A 2005-ös esztendőt 19 milliárd forintos mérlegfőösszeggel záró Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet hitelezési portfóliójában több mint egy évtizede kap jelentős szerepet a mezőgazdasági tevékenység finanszírozása. Az átlagosnál magasabb kockázattal jellemezhető hitelkihelyezések biztonságát az 1,9 milliárdos saját tőke mellett az ügyfelek alapos ismerete garantálja.
A Dél-Dunántúl vezető környezetgazdálkodási cége
A Biokom Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. az elmúlt évek fejlesztési és beruházási politikájának eredményeképpen a hulladékgazdálkodás területén a Dél-dunántúli Régió szinte egyetlen korszerű vállalkozásává vált, de országos szinten is kiemelkedő a hasonló profilú cégek közül.
A baranyai kamara az életminőség javulását várja
Az életminőség javulását, Baranya és a Dél-dunántúli Régió gazdaságának fellendülését várja a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a Pólus-programtól.
Múlt évi előkészület a jövő évre
A Dél-dunántúli Régió 2005-ben komoly eredményeket ért el a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó projektek előkészítésében, a kulturális, turisztikai kínálat bővítésében, a megyék közötti együttműködésben. Kékes Ferenc, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke mégis úgy látja, hogy bár a fejlődés iránya jó, a 2005-ös sikerek nagy része kevésbé látványos, így mindaz, ami az elmúlt egy évben megvalósult, valószínűleg elmarad az emberek várakozásától. A többi között erről is beszélt a Gazdasági Tükörkép Magazinnak.
Szemléletváltás az állattartásban
Miközben egyre többet hallunk az élelmiszer-biztonságról, előtérbe került az állategészség és az állatjólét fogalma is. Erről beszélgetünk Ábrahám Sándornéval, a Novimed Kft. ügyvezető igazgatójával.
Új, átfogó élelmiszerbiztonság-irányítási rendszer
A BVQI, a Bureau Veritas független tanúsítótestülete a világon legszélesebb körben elismert ilyen jellegű szervezet: szolgáltatásait több mint 40 testület akkreditálta, és mintegy 100 országban működik BVQI-képviselet. A budapesti iroda a kelet-európai régió központja, ahol az eddigi, jól ismert szabványok (ISO 9001, ISO 14001, iparági szabványok) tanúsítása mellett új szolgáltatás a 2005 szeptemberében közzétett ISO 22000 élelmiszerbiztonság-irányítási rendszer szerinti tanúsítás.
"A korrektség a mi garanciánk"
A V&T Logisztikai Kft.-t 2002-ben alakítottuk azzal a céllal, hogy komplex logisztikai szolgáltatási képességek kialakításával egyenletes minőségű, megbízható szolgáltatást nyújtsunk megbízóinknak korrekt árakon.
A frottír, amely lágyan simogatja a bőrt
Európa vezető frottírforgyártója, a Vossen az ausztriai Dél-Burgenland tartományból szállítja frottírtermékeit a világ számos országába. A vállalati export piaci részesedése meghaladja a 75 százalékot, amely folyamatosan emelkedik.
Kedvezményeket kaphatnak a befektetők
Stratégiai elképzelések már vannak arra vonatkozóan, hogy a hamarosan megtelő Nagykanizsai Ipari Park területét bővítsék. Eközben továbbra is jelentős kedvezményekkel kecsegtetik a befektetőket.
Több pénz kellene kutatás-fejlesztésre
Törvényi erővel kellene szabályozni az ipari parkok működését, de ennél is fontosabb, hogy jóval több pénzt biztosítsanak a kutatás-fejlesztésre, mert ennek hiányában az ipari parkokban működő vállalkozások lemaradnak a nemzetközi versenyben – tájékoztatta lapunkat Székely Péter, a Magyar Tudományos-Technológiai és Ipari Parkok Szövetségének (Mattip) elnöke.
Kkv-k és kutatóbázisok helyszíne legyen az ipari park
A Magyarországra települt multinacionális cégek igen eltérő gazdaságstratégiai céllal választották letelepedésük színhelyéül hazánkat. Éppen ezért nincs is általános recept, azonban abban valamennyi betelepült cég törekvése azonos, hogy akkor marad a jelenlegi helyén, ha versenyképességét, piacait legalább meg tudja őrizni, jobb esetben fejleszteni – hangsúlyozta a Gazdasági Tükörkép Magazinnak adott interjúban Kóka János, akit az ipari parkok jelenéről és jövőjéről kérdeztünk. A gazdasági és közlekedési miniszter szerint a letelepedett vállalatok „elégedettek eddigi befektetéseikkel, bíznak a magyar gazdaságban, bíznak a kormányokban, és elégedettek az itteni munkaerő tudásával, szakmai színvonalával”.
