Magazin archívum » 2006. június
A gyógyturizmus mellett az ökoturizmusé a jövő
Bár egyre több átgondolt országnépszerűsítő kiadvány, óriásplakát jelenik meg, a nagyvilág mégis elsősorban Budapesttel és a Balatonnal azonosítja Magyarországot, pedig hazánk megannyi pontja kínál történelmi és természeti értékeket, érdekességeket. Sok vízpart – tavak, folyószakaszok – környékén például egyre több figyelem irányul arra, hogy rossz idő esetén is ki tudjanak kapcsolódni a turisták, az ott üdülők. Az ország egyik, még kellően ki nem használt lehetősége az ökoturizmus.
Szakmai kihívás: nagy mélységű fúrt kutas vízellátás tervezése
A 2006-os év szakmai kihívásai között egy húsipari cég saját vízellátásra történő átállásának műszaki megoldása és egy dombvidéki üdülőterület jóléti és horgászati célú tavának környezetbe illesztését említeném.
Integráció előtt a hazai víziközműpiac
Naponta használjuk a háttérben működő ivóvíz- és csatornahálózatot, s ahol már van, a szennyvíztisztító telepet, azaz a víziközműveket. Használjuk, de évente csupán egyszer, a szolgáltatási díjak megállapításakor foglalkozunk érdemben ezzel a területtel. Pedig jobban oda kellene figyelnünk, hiszen a következő években jelentős átalakuláson megy át, s nagyon nem mindegy, hogy mi történik a háttérben. Zsebbe vágó is lehet, hogy kik, milyen feltételekkel üzemeltetik majd ezeket a rendszereket.
Optimizmus, szakértelemmel vegyítve
Sok az eszkimó, kevés a fóka – szól a közmondás, amelyet akár az egyre szaporodó takarmánygyártó vállalatokra és az évről évre fogyó állattartókra is vonatkoztathatnánk. Mindezek ellenére akad néhány elkötelezett cég, amely a jövőjét az agráriumhoz kötődve látja biztosítottnak. Ilyen a takarmánygyártással foglalkozó Környe-Trade Kft., amelyről dr. Szepesi Csaba fejlesztési és kereskedelmi igazgató beszélt lapunknak.
Sikeres együttműködések a hulladék újrahasznosításában
Mindössze másfél éve kezdte meg működését a hulladék újrahasznosítása területén a Környezetvédelmi Koordinátor Kht. (KörKoor), máris több stratégiai együttműködés és új kezdeményezés fűződik a társaság nevéhez.
Környezettechnológiai innováció
A veszprémi Pannon Egyetem a jövőben még inkább jelentős szerepet kíván betölteni a magyar gazdaság és ezen belül – regionális szerepénél fogva – a Közép-dunántúli Régió társadalmi-gazdasági fejlődése előmozdításában.
Perspektivikus szakirány, piacképes tudás
Egy húsz évvel ezelőtti, az Egyesült Államokban tett tanulmányút nyomán indult el a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolán az ökológiai gazdálkodás képzése – emlékezett vissza a kezdetekre dr. Izsáki Zoltán.
Innováció az élelmiszer-termelésben
A verseny a piacgazdaság alapmotívuma, a termék-előállítókat a verseny kényszeríti a folyamatos innovációra és fejlesztésre. Az élelmiszer-termelésben erre igazán sikeres megoldások a nagy élelmiszer-ipari nemzetközi vállalkozásoknál találhatók, akik tőkeerejükkel, jó szervezettségükkel, a tudomány eredményeit begyűjtve és önálló kutatásra támaszkodva nagy mennyiségű, viszonylag jó minőségű áruval tudnak megjelenni a piacon. Ez tartósan fennálló fenyegetettség hazánk számára.
Optimumok és gyakorlati alkalmazások
[br]NKFP-2004-4/014. sz. program[br] A relatíve kevés mezőgazdasági területtel, de fejlett iparral és infrastruktúrával rendelkező országokban már a korábbi évtizedekben nagy erővel indultak meg azok az ökonómiai és társadalomtudományi kutatások, amelyek az erőforrások racionális felhasználására, helyettesíthetőségük gazdaságossági szempontjainak előtérbe állítására irányultak.
Mezőgazdasági és vidékfejlesztési felnőttképzés
Az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban tartott értekezlete döntő fontosságú az Európai Unió politikai és cselekvési iránya szempontjából. Következtetései igazolják, hogy Európa vitathatatlanul átlépett a tudás korába, és vállalnia kell mindazt, ami ezzel jár a kulturális, gazdasági és társadalmi életben. Rohamosan változnak a minták a tanulás, az élet és a munka területén. Ez részben azt is jelenti, hogy az egyéneknek alkalmazkodniuk kell a változáshoz, új ismeretekkel bővíteni szükséges a korábban megszerzett tudást.
Tudásközpontok a Szent István Egyetemen
A hazai k+f-finanszírozás egyik legnívósabb támogatási formája a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal nevében a Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda által meghirdetett Pázmány Péter Program Regionális Egyetemi Tudásközpontok (RET) pályázat.
Térségünk logisztikai központja lesz-e Magyarország?
Szakértői becslések szerint a logisztikai és szállítási tevékenység ma a bruttó nemzeti termék (GDP) mintegy hat százalékát adja, s ez az arány csaknem a duplájára, 10-11 százalékra emelhető. Ám e cél megvalósításához a kidolgozott programok, illetve az európai uniós és a kormányzati források nem elegendőek, az üzleti szféra és a helyi önkormányzatok befektetéseire is szükség van.
Tizenöt év hátrányt kell behozni
Becslések szerint összesen mintegy 8200 milliárd forintot igényelne a magyarországi közlekedési infrastruktúra korszerűsítése, bővítése. A második Nemzeti Fejlesztési Tervben kell rögzíteni azokat a beruházásokat, amelyek megvalósításához az Európai Unió anyagilag is hozzájárul: főleg a vasúti és a városi tömegközlekedés fejlesztését támogatná. Fő cél az országon belüli települések megközelíthetőségének javítása, a közösségi közlekedés vonzóbbá tétele, hogy az autósokat át lehessen csábítani a közutakról a tömegközlekedési járművekre. Mindehhez megfelelő intermodális – többféle közlekedési eszközt és kiegészítő szolgáltatást magában foglaló – csomópontokat kell kialakítani, egyúttal korszerűsíteni kell a járműparkot is, mondta elöljáróban a GtM-nek adott interjúban Horváth Zsolt Csaba, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára.
Balaton - másképp
A Balatoni Hajózási Részvénytársaság ebben az évben a 160. hajózási idényét kezdi meg. Az utóbbi évek tendenciáit folytatva folyamatos fejlesztés-, beruházás- és szolgáltatásbővítés jellemzi leginkább a cég működését. Erről, valamint az idei szezonnal kapcsolatos várakozásaikról dr. Horváth Gyula vezérigazgatót kérdeztük.
Hogy erőteljesebb legyen a fuvarozói érdekképviselet
A fuvarozói szakma egészét is képviselve írta alá Wáberer György a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnökeként azt a nyílt levelet, amelyet a gazdasági élet meghatározó érdek-képviseleti, érdekvédelmi szervezetei, kamarái, szakmai szövetségei az országgyűlési választások másnapján jelentettek meg.
Különórák különleges kamionsofőröknek
A különleges fuvarfeladatokat kizárólag korszerű és speciális szállítójárművekkel, naprakész ismeretekkel rendelkező sofőrökkel lehet versenyképesen és biztonságosan végrehajtani. A közúti fuvarozásban nagy figyelmet kell fordítani a veszélyes áruk szállítására, amelyek forgalma az Európai Unió bővítését követően a hazai közutakon is rohamosan növekszik. Az ehhez kapcsolódó feltételrendszerről is kérdeztük Erdei Pétert, a Közúti Közlekedési Akadémia ügyvezető igazgatóját.
Nagy versenyképességi tartalék az EU-bővítés
A verseny alapfeltétele minden egészséges gazdaság fejlődésének, tágabb értelemben minden nagyobb gazdasági térség, így az Európai Unió fejlődésének is. A verseny érvényesülése a fogyasztók alapvető érdeke, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a termékeket és szolgáltatásokat a számukra lehető legjobb áron, a legjobb feltételekkel vásárolhassák meg. Az európai uniós versenyképesség és növekedés jelenlegi helyzetéről "Lisszabontól Budapestig – együtt a versenyképesebb Európáért" címmel rendezett május elején nagyszabású, nemzetközi konferenciát a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.
Lendületet adhatnak a kkv-k az ipari parkoknak
Az idei Industria kiállítás és vásár keretében az ipari parkok jelenéről és jövőjéről kezdeményezett nyilvános kerekasztal-beszélgetést a Gazdasági Tükörkép Magazin. Az eseményen e szakmai terület jeles képviselői fejtették ki álláspontjukat, fogalmazták meg a bővítés, az ipari parkokba költözés előnyeit s azt, hogy mivel lehet ösztönözni a betelepülést. A jelen lévő szakemberek abban lényegében egyetértettek, hogy az ipari parkok eredményességét nagymértékben meghatározza, hogy a kis- és középvállalkozásokat mennyire sikerül ?tagnak? megnyerni.
Ipari park a Balaton-felvidéken
Zalahaláp a Dunántúlon, a Tapolcai-medence északi részén, a különleges Haláp tanúhegy lábánál fekszik, a Balatontól 12 km-re. A falu jól megközelíthető Tapolca, Pápa, Ajka, Devecser, Győr és a Balaton felől. A 84-es út 10 km-re, a 8-as út 17 km-re, a Sármelléki repülőtér 45 km-re, az M7-es autópálya 75 km-re, Bucsu határátkelő 95 km-re található a településtől.
Növekedési pályán a Szolnoki Ipari Park
Az 1999-ben alapított Szolnoki Ipari Park az elmúlt két évben jelentősen fejlődött. Az alap-infrastruktúra kiépítésével egy időben több betelepülő vállalkozás is megjelent, akik részére a 124 hektár nagyságú fejlesztési területből mintegy 32 ha területet értékesítettünk. Az elért eredmények megalapozták a Szolnoki Ipari Park növekedési pályára állításának lehetőségét.
