Magazin archívum » 2006. május
Klasztervilág Magyarországon
Egyelőre mutatóban találhatók Magyarországon a gazdaság újfajta szerveződését jelentő klaszterek, amelyek nemcsak egy-egy régió, hanem a teljes nemzetgazdaság fejlődését szolgálhatják. A vállalatok közötti hatékony együttműködés elősegítését segítő források megteremtésére a gazdasági tárca idén is lehetőséget teremt, amelyre e hónap végéig lehet pályázni.
Programozott szennyvízelvezetés
Magyarországon 2015-re a lakosság 87 százalékának kell biztosítani a csatornaszolgáltatást, írja elő az Európai Unió szakmai és anyagi támogatásával megvalósuló Nemzeti Szennyvízelvezetési Program, amelyre a kormány 1000 milliárd forintot irányzott elő. A többi között e témakörrel is foglalkozott a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége a közelmúltban megrendezett IV. Szennyvíz, szennyvíziszap szakmai konferencián, ahol a leghatékonyabb megoldásokról, illetve a hazai tendenciákról esett szó.
Bővül a díjazott szennyvíztisztító
Tizenhét településen 55 ezer ember számára nyújt víziközmű-szolgáltatást a 110 főt foglalkoztató, Dél-Alföldi Regionális Minőségi Díjjal kitüntetett Makó-Térségi Víziközmű Kft. A két éve integrált ISO-minősítést szerző, a második éves auditon a közelmúltban sikeresen átesett társaság korszerű szennyvíztisztító telepet működtet Makón, amelyre 2010-ig uniós források segítségével további öt települést is rákapcsolnak.
Enyhítheti a károkat a megelőzés
Az éghajlatváltozást nem lehet megakadályozni, a következményeire föl kell és lehet készülni. Lépni „muszáj”, hiszen a légkörbe már „be van programozva”, hogy évtizedeken belül gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, ugyanakkor a globális felmelegedést – melynek egyik kiváltója a világméretű iparosodás – lehet lassítani. A 2003-ban indult magyar Vahava-program – amelynek záróanyaga hamarosan elkészül, és könyv formájában is megjelenik – a hazai tennivalókat összegezte.
Csökkenthető az árvízveszély
A magyarországi árvizek elleni védelem újragondolását és kivitelezését sürgeti a WWF Magyarország, amely a vésztározók helyett tartósan a mélytárolók kialakítását, „működtetését” tartja hosszú távon is jó megoldásnak. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet adatai szerint, ha az illetékesek nem változtatnak a jelenlegi rendszeren, akkor évről évre nemcsak több milliárd forintot kell fordítani a védekezésre, hanem a folyók mentén lakók tízezreit is visszatérő veszély fenyegeti.
Duplázható a "tiszta" energiatermelésünk
Az egyik legrégebb óta hasznosított energiaforrás, a folyóvíz fontossága az elmúlt időszakban növekedett. A szakemberek szerint a vízierőművek „tiszta” energiát termelnek, vagyis nem szennyezik a környezetet. A zöldszervezetek viszont úgy vélik, hogy a nagy tározókban felgyülemlett iszapban leülepedett nehézfémek, egyéb káros anyagok miatt igenis veszélyt jelentenek a természetre.
Húzóágazat lehet a biotechnológia
A biotechnológia lehet a magyar gazdaság egyik húzóágazata, hazánknak rendkívüli esélyei vannak arra, hogy ennek olyan régiós központjává váljon, ahol a cégek fejlesztéseiket, kísérleteiket és a gyártást is megvalósíthatják, mondta ifj. Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke, akit az új „iparág” lényegéről, jövőjéről kérdeztünk.
Kell egy csapat
A magyarországi kutatás-fejlesztésben növelni kell a gazdasági szféra részvételét, sokat hallani manapság erről, mivel az ötletek legnagyobb része sohasem valósul meg megfelelő eszközök és ipari háttér hiányában.
Nanotechnológiai kutatások Magyarországon
A legújabb kor technikai alapú civilizációjában a nanotechnológia minden bizonnyal a középkor végét jelentő ipari forradalommal egyenértékű változásokat hozott életünkbe, még akkor is, ha ezt észre sem vettük.
Zöldebb jövő az Európai Unióban?
Jelenünk és jövőnk életminősége érdekében környezetünk védelme kulcsfontosságú. Az Európai Unióban a környezetvédelem olyan speciális terület a közösségi jogban, amely a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy a közösséginél szigorúbb jogszabályokat alkossanak és alkalmazzanak. Hogyan illeszkedik Magyarország az EU környezetvédelmi stratégiájához a különböző területeken? – erről is kérdezte a Gazdasági Tükörkép Magazin Tátrai Miklóst, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárát.
Jogász
A környezetvédelem ügye az egyik leghangsúlyosabb kérdés az Európai Unión belül. Egyben talán az a terület is, ahol mind a jogszabályi háttérben, mind a gyakorlatban van mit behoznia a magyar államnak az uniós normákhoz, gyakorlathoz képest. Ennek érdekében állandó az ún. jogszabályi környezet változása is. A 2006. év elején többek között az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős a növény- és állatfajok közzététele, a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok, a környezetvédelmi termékdíj, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény módosult a KvVM rendelete alapján, illetve a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet is.
A kkv-k fejlődését kell segíteni
Látványosan átalakult a magyar ipar a rendszerváltozás óta eltelt másfél évtizedben. Nemcsak a nehézipar jellege szűnt meg, hanem piacorientáltabb lett, sőt az egyes ágazatok termelékenysége és minősége is javult. A változást jelzi az is, hogy az ipar – a korábbi évekhez képest – manapság kisebb arányban részesedik a GDP-ből. Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója szerint a változás befejezettnek tekinthető. Szerinte attól sem kell tartani, hogy a már betelepült cégek látványosan kivonulnak hazánkból, ám az aggasztó, hogy a húzóágazatok növekedési üteme lelassult.
Erősíti az utánpótlást a kutatás-fejlesztés
Magyarországnak nem kell attól megijednie, hogy a tőke egy része tőlünk keletebbre vándorol, emelte ki magazinunknak adott interjújában Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) főtitkára. Hangsúlyozta, hogy a mindenkori kormányzat felelőssége olyan gazdaság-, ezen belül iparpolitikát kialakítani, amely biztosítja a fejlődést, az utánpótlást. Ez is záloga a termelési kapacitás növelésének, valamint megfelelő keretet adhat a kutatás-fejlesztés bővítésének. Fontos cél a kis- és középvállalkozások erősítése, e körben várható a foglalkoztatottság jelentősebb bővülése. A keleti piacok felé való nyitás eredményes lehet, de nem jelent csodaszert.
