Magazin archívum » 2006. március
Egyelőre csak teher a környezetterhelési díj
A 2004-től hatályos környezetterhelési díj, illetve az erről szóló törvény célja támogatásra érdemes, a kivitelezése viszont eddig nem a legjobban sikerült. A díjakat a szolgáltatók áthárítják a fogyasztókra, az összeg egy részét fejlesztésekre lehet használni, ám ma még nem lett jól érezhetően tisztább a hazai környezet, pedig a fő cél ez. Ugyanakkor az eltelt időszak tapasztalatai alapján kifogások, módosítási javaslatok is születtek.
Vezető technológiák a környezetvédelem szolgálatában
A jelentős nemzetközi technológiai háttérrel rendelkező mérnök-fővállalkozó cég, az Inwatech Kft. világszerte vezető szennyvíztisztítási technológiák hazai képviseletével, kiemelkedő szakmai színvonalon ajánl komplex szennyvíz-technológiai megoldásokat ipari és önkormányzati partnereinek. Eszes Zsolt ügyvezető igazgató büszke a fennállásuk öt éve alatt mutatkozó eredményekre, amiről úgy véli, a cég komoly szellemi kapacitású dinamikus menedzsmentjének köszönhetően értek el.
Ahol első a fogyasztó
A 108 éves múltra visszatekintő, tíz éve részvénytársaságként működő Vasivíz ZRt. 230 ezer ember vízellátásáról gondoskodik. A társaság 201 településen 2300 kilométernyi vízhálózatrendszert és 1000 kilométer szennyvízhálózatot üzemeltet.
Idén tovább bővül az otthonteremtés lehetősége
A kormány 2005-ben 276 milliárd forintot költött lakáscélú támogatásra, ami mintegy 60 milliárddal több, mint 2004-ben. Ezen belül a legnagyobb öszszeget a 150 milliárdos kamattámogatás adta, szociálpolitikai célú támogatásra pedig kb. 55, a panelprogram végrehajtására 10 milliárd jutott. Idén a tavalyinál nagyobb összeg áll rendelkezésre, mivel a lakásépítésekhez kapcsolódó előirányzat nyitott, és minden lakáscélú igénylést teljesíteni tud belőle a kormány, foglalta össze a tavalyi év lakáspiaci eredményeit Kolber István regionális fejlesztésekért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter.
Minősítési rendszer építési vállalkozásoknak
Elkészült az a minősítési rendszer, amit az építésminőség színvonalának, ugyanakkor az építési piac versenytisztaságának hathatós emelése érdekében dolgozott ki az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal megbízásából.
Projektorientált minőségbiztosításö
A hagyományos építésfelügyeleti tevékenység gyakorlatilag megszűnt Magyarországon az elmúlt évtizedben. Ennek oka, hogy egy 1990-ben hozott – amúgy jó szándékú és logikus – rendelet ezt a tevékenységet az önkormányzatok mint elsőfokú építési hatóságok feladatkörébe utalta.
Több jogot a kivitelezőknek
Szakmai felmérések szerint a múlt év végére az építőiparban felgyülemlett körbetartozások mértékének legkisebb összege eléri a 150 milliárd forintot, emellett vannak olyan becslések, amelyek ennek legalább négyszeresével is számolnak. Az egyébként is forráshiánnyal küzdő ágazatban mintegy 100 ezer ember munkája, megélhetése került veszélybe. A probléma megszüntetésére – főleg az érdek-képviseleti szervezetek fellépése nyomán – a gazdasági és a pénzügyi tárca megoldási javaslatokat dolgozott ki, gyakorlati lépéseket is tett.
Építési tárca születhet
Elengedhetetlennek tartja egy új kormányzati szervezet: a Fejlesztési és Építésügyi Minisztérium létrehozását a számos szakmai szervezetet tömörítő Építési és Építésügyi Szakmai Testület, amely javaslatához összefoglalta a magyarországi építési tevékenység aktuális helyzetét, valamint megfogalmazta az új szaktárca legfontosabb feladatait.
60 éves múlttal 15 éve Magyarországon
A Villas Hungária Kft. a kilencvenes években kezdte el tevékenységét vízszigetelő bitumenes lemezek gyártásával Zalaegerszegen. A korszerű technológia alkalmazása új lehetőséget adott a pincék, lapostetők, magastetők, hidak víz elleni szigetelésében.
Fókuszban a megrendelő és a munkatárs
Nem pusztán a forgalom megnövelése a cél, hanem a stabil megrendelői kör kialakítása. A papíron kimutatható nagy árbevétel, ha jelentős behajthatatlan követelés marad utána, sokkal rosszabb, mint a kisebb bevételi növekedés, aminek viszont a kifizetése megtörténik. Ezt a helyi viszonyokban aranyigazságnak is nevezhető gondolatot bocsátotta előre dr. Molnár Tamás, a Vilati Szerelő Villamosipari és Automatizálási Kft. ügyvezető igazgatója, amikor arról beszélt, hogy cége növelte bevételét.
Szakértők a szerkezetépítésben
A magyar építőipari ágazatra jellemző áldatlan állapotok talán mindenki számára ismertek. A foglalkoztatási szabálytalanságok, a minőségi és garanciaproblémák mára állandó témái a hazai médiumoknak.
Előtérbe kerül a regionális innovációs politika
Az innováció napjainkban már nemcsak a gazdaságfejlesztéssel vagy területfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, de a politikusok körében is kezd egyre gyakrabban használt kifejezéssé válni. Európa-szerte a legfejlettebb térségekben az innováció, a folyamatos megújulási készség, az innovációs kapacitások bõvítése, illetve egy megfelelõ innovációs miliõ megteremtése képezi a termelékenység és a regionális versenyképesség növelésének alapját. Különösen felértékelõdött a fogalom a globalizációs folyamatok és az erõsödõ verseny hatására, hiszen ma az igazi tartós vállalati versenyelõnyök a vállalkozások innovációs készségében gyökerezõ technológiai váltástól függnek.
A tudás pótolja a tőkét
Sokat változott az egyetemek által igényelhetõ kutatási támogatások pályázati rendszere, mégis a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara egyre több sikeres pályázatot tudhat magáénak. Dr. Tóth Magdolna dékán, egyetemi tanár nem sopánkodik azon, hogy az utóbbi idõben új helyzet állt elõ, munkatársaival együtt világos célok kijelölésével igyekszik növelni a korábban önálló egyetemként mûködõ kar bevételeit.
Geodéziai és térinformatikai fejlesztések
Nemcsak az egyetemek, hanem a főiskolai karok életében is fontos, hogy részt vegyenek a különböző kutatásokban. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kara több évre visszatekintő kutatási múlttal rendelkezik – tájékoztatott dr. Szepes András főigazgató-helyettes.
Közvetlen hatással a régió fejlődésére
Az Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ (ImKKK) tavaly februárban kezdte meg működését a Miskolci Egyetemen azzal a céllal, hogy a felsőoktatási intézmény, illetve annak Gazdaságtudományi Kara kutatási erőforrásainak hatékony felhasználásával segítse a régió kis- és középvállalkozásainak innovációs, kutatás-fejlesztési tevékenységét, gazdasági, piaci eredményességük növelését.
Egyetemi labor piaci körülmények között
Az egyetemi oktatás átalakítása az élet kényszerítő feladata. Hat évvel ezelőtt Magyarország is aláírta a Bolognai Nyilatkozatot, amelynek legfontosabb célkitűzése az összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése, illetve olyan kreditrendszer kialakítása, amely az oktatói és a hallgató mobilitást segíti.
Negyedszázada a mechatronika útján
A Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Karán folyó képzési programok kialakításában figyelembe veszik az ipar fejlődési tendenciáit annak érdekében, hogy a legkorszerűbb ismereteken alapuló képzést adhassák a hallgatóiknak – dr. Bencsik Attila, a Gépészeti és Rendszertechnikai Intézet igazgatója méltán elismert szintű műszaki képzésükből elsősorban két szakmai területet: az autótechnikát és a mechatronikát, ezen belül is a robottechnikát említi.
A kérdést a termelés teszi fel
Elmélet és gyakorlat szimbiózisa – ezt a következtetést vonhatja le a látogató, ha megismerkedik a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karának innovációs tevékenységével.
Tudományos műhelyként is működik a főiskola
A csaknem ötvenéves múltra visszatekintő szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola egykoron a tanárképzés egyik fellegvárának számított. Immár öt éve, hogy a Nyugat-dunántúli Régió meghatározó felsőoktatási intézményében nem csak pedagógusokat képeznek. A Bölcsészettudományi, Természettudományi, valamint a Testnevelési és Művészeti Karból álló főiskolán a tudományos munkára, a kutatásra és a fejlesztésre egyaránt nagy figyelmet fordítanak.
Piacképes biomolekulákat kutatnak
A magyar felsőoktatásban hosszú ideig elenyésző mértékben volt jelen a gazdasági, üzleti szféra, de a megváltozott gazdasági-társadalmi környezet következtében az elmúlt években egyre erőteljesebbé vált ez a jelenlét. Intézményünknél is komoly küldetés és a legfontosabb stratégiai tervek között szerepel a gazdasági élethez kötő kapcsolatrendszer bővítése – szögezi le dr. Balogh Árpád rektor.
A kutatómunkától az üzem átadásáig
Az elmúlt évtizedben mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy életmódunk jelentősen függ az energiától. Az egyre növekvő ütemű fejlődés csak akkor tartható fenn, ha energiahordozóinkat körültekintően, a legnagyobb hatékonyság mellett, a legkisebb környezetterhelést okozva használjuk fel.
Jövőre is az EU-s régióké a főszerep
Az Európai Unióban a tavalyi az eddigi legjobb esztendő volt a régiók és a regionális költségvetés végrehajtása szempontjából. Az Európai Bizottság adatai szerint a tagállamok szektorális felzárkóztatását szolgáló strukturális és kohéziós támogatások összességükben meghaladták a 33 milliárd eurót. Ebből Magyarországnak 401,27 millió euro jutott. Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős bizottsági tag szerint EU-s szinten csaknem 100 százalékban sikerült lekötni az e célra elkülönített összeget. A következő években a felzárkóztatás fokozása a cél, az EU elsősorban a gazdasági modernizációs politikát igyekszik segíteni.
Jogász
Nagy szerephez jutnak az új hidak
Kedvező helyzetben van a magyar lakosság egyharmadát magában foglaló, Budapest és Pest megye együttesét alkotó Közép-magyarországi Régió, hiszen továbbra is meghatározó szerepet játszik nemcsak az ország, hanem az egész kelet-közép-európai térség további fejlődésében, jelenleg is a nemzeti jövedelem több mint 40 százalékát adja, s a következő években az eddiginél is erőteljesebb fejlődésnek indulhat. Mindez pozíciói megszilárdulását, az itt lakók életminőségének javulását hozhatja magával. Mire alapozható ez a bizakodás? A többi között erre a kérdésre is kértük a választ Szabó Imrétől, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) elnökétől, aki egyben a Pest Megyei Közgyűlés elnöke.
Tőkeemeléssel történő fejlesztések
A kormány által 2005 decemberében jóváhagyott középtávú üzleti terv és stratégiai elképzelés szabályozza az országos hálózattal rendelkező Regionális Fejlesztési Holding feladatát. A cégcsoporthoz tartozó Központi Regionális Fejlesztési Zrt. elsősorban a Pest megyében működő kis- és középvállalatok fejlesztésében nyújt segítséget. Arról beszélgetünk Sallai Lajos vezérigazgatóval, hogyan történik mindez a valóságban.
Szellemi erőforrások a kkv-k segítésére
A közép-magyarországi régióban több regionális innovációért tevékenykedő szervezet működik, melyek a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati felhívására 2005-ben versenybe szálltak egy országos hálózatban saját területük „képviseletéért”.
Garantált a térség fejlődése
A Közép-magyarországi Régió fejlesztésében meghatározó szerepet játszó Magyar Fejlesztési Bank Rt. képviseleti hálózati igazgatója, Taál László szerint kiemelkedő természeti és gazdasági adottságainak köszönhetően a térség fejlődése garantált, de ez nem jelenti azt, hogy a fejlesztések már természetes velejárói a térség feladatainak.
A kooperációs előnyök hatékony kihasználása
Gazdasági versenyképesség, innováció, regionalitás; Európa és hazánk fejlődésének minden területén, minden szintjén integráltan jelenik meg e három törekvés. Magyarországon az innovációmenedzsment regionális szintjét a Regionális Innovációs Ügynökségek jelentik. Tevékenységük fő célja a versenyképesebb gazdaság kialakításának támogatása.
A főváros nyugati kapuja
Budaörsöt, a Budai-hegység nyugati vonulatának lábánál fekvő, 25 ezres lélekszámú várost az ország legfejlettebb települései között tartják számon. A KSH felmérése szerint, mely 17 ismérv alapján pontozta a városok gazdasági teljesítményét, infrastruktúrával való ellátottságát és a lakosság anyagi helyzetét, Budaörs minden szempontból élenjár.
Haszonjármű-technológia - konkurenciával
Az a felismerés, hogy hazánk többek között földrajzi fekvése miatt az európai logisztikai ágazat egyik központja lehet, nem új keletű. Ennek ellenére a logisztikai központok és a szállítmányozási ipart kiszolgáló egyéb tevékenységekre szakosodott vállalkozások száma jellemzően csak az utóbbi 4-5 évben kezdett látványosan emelkedni hazánkban.
Megbízhatóság mindenekelőtt
Az NVS Hungary Kft. a TNT Express leányvállalataként 1993-ban alakult. Fő tevékenységünk az éjszakai szállítás. Vecsési telephelyünkön 2700 nm raktárterület áll rendelkezésünkre. Az elmúlt évben 18 munkatársunkkal 8 millió euro árbevételt értünk el.
Gépeik nem jelentenek káros terhelést a környező épületekre
A mélyépítés fontos eszköze a szádlemez. A foghíjas telkek lehatárolásánál, mélygarázsok dúcolásánál egyedi megoldást kínál a szádlemezből készült szádfal.
