Magazin archívum » 2006. november
Tanácsra váró tanácsadó mérnökök
A versenyképesség fenntartása és az ezen alapuló gazdasági növekedés elősegítése a tanácsadó mérnökök segítségével – többek között e téma is szerepelt azon a világkonferencián, amelyet az ősz elején tartottak Budapesten. A hazai tanácsadó és tervezőmérnökök, vagyis e szakma jelenéről és jövőjéről beszélgettünk a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetségének (TMSZ) három vezetőjével.
Környezetvédelmi célú beruházások
A folyóvizek általában nagy mennyiségű hordalékanyagot szállítanak, melyek a folyamat végén a legkülönbözőbb helyeken halmozódnak fel. A természet nem veszi figyelembe a számunkra oly fontos gazdasági, kereskedelmi, turisztikai szempontokat. Azt, hogy egyes vízi utak folyamatosan hajózhatóak legyenek, hogy a kikötőkben állandó vízmélység biztosítása szükséges, vagy hogy egy adott vízparti terület hasznosítása szempontjából a nagy mennyiségű iszapos hordalék felhalmozódása sem kifejezetten kedvező.
Javuló vízminőség a Balatonon
Az egymáshoz kapcsolódó vízrendszerek révén általunk is termelt szerves és szervetlen anyagok nagy mennyiségben vannak jelen folyóinkban, tavainkban. Ez országszerte tetten érhető, még akkor is, ha a szennyezés forrása többnyire a nagyvárosok, ipari központok közvetlen környezetében található. Az anyagok egy része a vízminőségre és természetesen vízfogyasztásunk által ránk is veszélyes lehet. Eltávolításuk folyamatos és állandó feladat.
A minőség mozgathatja meg a mai magyar lakáspiacot
Milyen most a lakáspiac helyzete, mit hoz e területen a jövő? Főleg ezt vitatták meg ingatlanpiaci szakemberek az idei őszi Lakásvásár kiállításon, amelynek a SYMA Sport- és Rendezvényközpont adott otthont. Az ingatlanpiac meghatározó területeit képviselő Gerő András, az Otthon Centrum Rt. vezérigazgató-helyettese, Harmati László, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója és Farkas József, az OTP Ingatlan Zrt. termelési igazgatója értékelte a hazai helyzetet. Negyedikként Horváth Sándor, az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs (ÉMI) Kht. vezérigazgató-helyettese kapcsolódott be a beszélgetésbe.
A "haspártiság" miatt maradhat a forgalom
Ha a jelenlegi helyzet állandósul, tovább ronthatja a hazai élelmiszergyártók és -kereskedők – európai uniós mércével amúgy sem túl jó – versenyképességét a konvergenciaprogram, így summázhatók a Szakma Napja és a Lánchíd Klub Tapolcán megrendezett konferenciáján elhangzottak.
A minőségi élelmiszer a jövő jó falatja
Soha nem látott szakmai összefogásra készülnek az élelmiszer-termékpálya szereplői a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó tudományos műhelyekkel az ágazat versenyképességének javítására és mindenekelőtt a fogyasztók javára.
Tízmilliárd forintos befektetés a dunaharaszti üzemben
2006. október 5., Dunaharaszti – tartósítószer- és szénsavmentes termékeket előállító töltősorral bővítette kapacitását a Coca-Cola Beverages Magyarország Kft. A gyümölcsleveket és jeges teákat gyártó töltősor üzembe állítása 4,2 milliárd forintba került. A szénsavmentes termékek iránti egyre bővülő kereslet miatt elindult egy újabb hatmilliárdos töltősor telepítésének előkészítése is a dunaharaszti üzemben. A Coca-Cola Hellenic Bottling Company palackozó-cégcsoport (CCHBC) összesen több mint 10 milliárd forintos befektetése révén a magyar leányvállalat képes lesz kielégíteni a folyamatosan növekvő hazai és a külföldi igényeket is.
Elismert magyar termékek
A magyar ásványvízpiacra jellemző, hogy a fogyasztói preferenciák kialakításában a legfontosabb szempont az ár. Ezt követi a márka ismertsége, és csak ezután következik a választás szempontjai között az íz vagy az ásványianyag-összetétel.
Egymással ellentétes piaci hatások várhatók
Az elmúlt hónapok gazdaságot érintő kormányzati intézkedései nem hagyták érintetlenül a kereskedelmi ágazatokat sem. Bár az élelmiszer- és iparcikk-kereskedelem jellemzően úgynevezett követő ágazat, ahol a hatások csak később, néhány hónap múlva érezhetők igazán, az e területen működő társaságoknak is fel kell készülniük azokra.
Csúcstechnológiára hangolva
Az egyetem és a vállalkozások közötti kapcsolatok kiszélesítése és a kutatás-fejlesztési együttműködés elmélyítése céljából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az informatika és a távközlés területén meghatározó informatikai és távközlési vállalatokkal közösen 1998-ban létrehozta az Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központot (ETIK).
A gazdaság elégedett a békéscsabai főiskolával
Óraadóként dolgozott a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Karán, Békéscsabán dr. Puskás János egyetemi docens, mielőtt a felsőoktatási intézmény főigazgatójának nevezték ki, néhány hónapja irányítja a gazdasági főiskolai kart: – Békés megyeinek érzem magam, innen származom, Békéscsabán jártam középiskolába, és jól ismertem korábbról is a békéscsabai főiskolán folyó színvonalas képzést, valamint a nemkülönben színvonalas oktatói gárdát.
Az alapkutatástól a megvalósult termékig
A Szentágothai János Tudásközpont a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatának támogatásával jött létre 2004-ben. Azonban a konzorciumot alkotó négy nagy partner (Richter Gedeon Rt., Semmelweis Egyetem, MTA KOKI, PPKE ITK) már ezt megelőzően is együttműködött az egyetemi és az ipari szféra egymáshoz való közelítésén. Dr. Tóth Miklós, a tudásközpont operatív igazgatója többek között arról tájékoztatott, hogy a közösen végzett kutatás-fejlesztési, technológiai-innovációs és oktatási-képzési tevékenységük során kereskedelmileg is hasznosítható eredmények elérésére törekednek.
Egy lépéssel a versenytársak előtt
Folyamatosan megújul és alkalmazkodik a változó igényekhez a Miskolci Egyetem Marketing Intézete, bővül, korszerűsödik az oktatási kínálatuk. A Gazdaságtudományi Kar több mint egy évtizedes múlttal rendelkező, tanszékből intézetté alakult szervezet igazgatója, dr. Piskóti István egyetemi docens szerint mindig kezdeményezni kell, legalább egy lépéssel a versenytársak előtt kell járni, azaz a felsőoktatást érintő – egyre inkább piaci jellegű – kihívásokra időben kell megtalálni a helyes választ.
Távolinak tűnik még a magyar euro
Manapság a szakemberek is inkább találgatják, hogy az eredetileg tervezett 2010-hez képest hány évvel lesz később Magyarországon hivatalos fizetőeszköz az euro, ehhez ugyanis meg kell teremteni a pénzügyi, gazdasági stabilitást, mintegy harmadára csökkenteni a jelenlegi államháztartási hiányt. Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa ugyan jóváhagyta a magyar kormány konvergenciaprogramját, ám azt következetesen végre is kell hajtani, ezt a folyamatot az EU illetékesei félévenként szigorúan vizsgálják, értékelik. A konvergenciaprogram végrehajtásának feltételeiről, a megvalósítási lehetőségekről és a buktatókról kérdeztük Bod Péter Ákos közgazdász egyetemi tanárt, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét.
Becsatornázzák Békéscsabát
Alapjaiban változtatja meg Békéscsabán a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötöttség szintjét az EU Kohéziós Alapjához benyújtandó pályázat, hiszen a jelenleg hatvan százalékot sem elérő szintről ez az arány majdnem száz százalékra emelkedik – mondta el lapunknak Baji Lajos, a Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztési programjának volt megbízottja, akitől a napokban vette át a projekt irányítását Hankó Miklós alpolgármester.
Alapvető gazdasági ismeretek oktatása a középiskolában
A Magyar Nemzeti Bank az Öngondoskodás Alapítványnyal és az OTP Fáy András Alapítvánnyal közös konferenciát szervezett a magyarországi pénzügyi kultúra terjesztéséről, elsősorban a fiatalok ez irányú ismereteinek fejlesztéséről, az erre legalkalmasabb módszerekről. A cél, hogy elérjék: a diákok a középiskolai oktatás keretében kapjanak olyan alapvető gazdasági ismereteket, amelyek segítik eligazodásukat a pénz világában, megfelelő muníciót adva számukra a felnőttkor kezdetén.
Jogász
Az élelmiszeripar a magyar nemzetgazdaság ma is egyik igen jelentős ágazata annak ellenére, hogy az iparon belüli súlya – más, gyorsan fejlődő ágazatok előretörése folytán – az elmúlt 8-10 év során fokozatosan csökkent. Az élelmiszeripar stratégiai fontossága napjainkban nem vitatható, hiszen a 2000 milliárd forintot meghaladó termelési értéket és a bruttó hazai termék több mint 3,5%-át előállító, az összes foglalkoztatott mintegy 4%-ának munkát adó ágazat a mezőgazdaság legfontosabb gazdasági partnere. Az élelmiszeripar előzőekben ismertetett jelentősége elengedhetetlenné tette, hogy az előállítás feltételeit szabályozó jogi normarendszer mindig magas színvonalú legyen.
Értékbővítés az Észak-magyarországi Régióban
A 2007-től 2013-ig tartó európai uniós programozási időszakra készített észak-magyarországi regionális fejlesztési terv átfogja Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék gazdaságfejlesztési elképzeléseit, az újrafogalmazott idegenforgalmi célok konkrétabb megjelölését és a lakókörnyezetek élhetőbb arculatának kialakítását, vagyis a térségben a következő hét esztendőre szóló fejlesztési elképzelések egészét.
Európa olvasztókemencéje
Az alumíniumhulladékok gyors és gazdaságos újrahasznosítását biztosító új gyártási technológia alapján tavaly óta a kohászati csúcstechnológiát alkalmazó Alu-Block Kft. telepe referenciaüzemként működik a Heves megyei Apcon. Az alacsony fémtartalmú hulladékból is értékes nyersanyagot előállítani képes technológia vonzza a környezetvédelemmel és hulladék-újrahasznosítással foglalkozó szakembereket.
