Magazin archívum » 2007. április
A pusztát és a paprikát váltja a wellness
„Nem muzsikál rosszul”, mégis messze a lehetőségei alatt teljesít a hazai idegenforgalmi ágazat. A külföldi vendégek száma az utóbbi években növekszik, de még mindig általánosítható, hogy a legtöbb ország polgárai a térképen sem találják meg Magyarországot. Újabban a belföldi turisták száma is szépen gyarapszik, de a családok többsége – elegendő pénz híján – a hazai tájakat sem tudja fölkeresni. Az idegenforgalmi ágazat idei kilátásai nem túl rózsásak, hiszen a külföldieket a forint erősödése, a magyarokat pedig a megszorító csomag riaszthatja el az utazástól.
A szerkezetek integritásának vizsgálata
A hagyományos anyagvizsgálati módszerek a vizsgált darabok adott tulajdonságainak mérésére, jellemzésére, illetve bizonyos típusú gyártási, szerelési hibák kimutatására, méretük megadására lettek kifejlesztve.
Szolgálja versenyképességünket az új építési stratégia
reagált a kormányzati megszorítások bejelentésére. Az elillanó építési kedvvel máris vállalkozások ezrei mentek tönkre, és ugyanez a sors vár az idén további 7000-8000 építőcégre. A GDP egytizedét adó „építési” ágazat vezetői számára homályos, elmosódó a kép a Nemzeti Fejlesztési Terv „új építési stratégiájáról”. A politikusok által ismételgetett általánosságokon túl kevés a fogódzó, a konkrétum a következő hét évről.
Európában egyedülálló falpanelek Hevesről
Magyarországon, sőt egész Európában úttörő technológiát alkalmaz a Hevesbeton Kft. Az amerikai know-how alapján, az USA-ból vásárolt berendezésekkel készülő szendvics falpanelek forradalmasíthatják a magyar építőipart, különösen a nagyobb, csarnokszerű épületek megvalósítása területén.
A belső harmónia
Legyen szép, divatos, és érje meg az árát. A kívánalom a legtöbb árura vonatkozik, így az ajtókra, ablakokra is. Ennél több követelménynek szándékozik megfelelni a West Door Csoport, amelynek ügyvezetője, Vaski Róbert a cég szerkezetét is igyekezett úgy összeállítani, ahogy azt a nyílászárók megkövetelik.
Gépesítés, határok nélkül
Azoknak, akik a kivitelező építőipar területén jártasak, vagy e terület iránt érdeklődnek, feltűnhetett, hogy folyó projekteken működő toronydarukon eddig ismeretlen név-logo jelent meg. A logo némely elemeiben hasonlóságot mutat a kivitelező építőiparban már több mint 10 éve közreműködő Ács-Gép Építőipari Gépesítő Kft. logójával. Ezzel kapcsolatban is kérdeztük dr. Vonhauser Olivért, az Ács-Gép-cégcsoporthoz tartozó Ács-Gép Generál Zrt. vezérigazgatóját.
Több információra van szükség az energiatakarékossághoz
A Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség állásfoglalása szerint a magyar épületgépész-szakmának évente egy országos konferenciára van szüksége. Ennek miértjéről, hátteréről s a zajló változásokról beszélgettünk Magyar Zoltánnal, a szakmai szövetség alelnökével.
Dinamikus információcsere
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán 2005-ben indult kétciklusú BSc- és MSc-képzés nemcsak a legnagyobb az országban az ilyen irányú képzést nyújtó helyek között, de jelenleg az egyetlen, ahol a teljes palettáról választhatnak a hallgatók. A kar két dékánhelyettesével: dr. Józsa János és dr. Dunai László egyetemi tanárokkal az oktatásban és a kutatásban együttműködő ipari partnerkapcsolatokról beszélgettünk.
A spanyol modell
aradandó értéket alkotni, ami névjegyként szolgál. Ezt a filozófiát vallja a spanyol Sedesa Csoport, amely négy üzletágán keresztül építési vállalkozással, ingatlanbefektetéssel, kockázati és egyéb projektek befektetésével, valamint környezetvédelemmel és az energiaszektorral foglalkozik.
Közel kerülnek egymáshoz a kabinettagok
Tavaly novemberben dőlt el, hogy megépülhet a budapesti kormányzati negyed. A kabinet szerint a kormányzati hivatalok egy helyre költöztetése nem elvisz az adófizetők pénzéből, hanem inkább megtakarítást jelent. Nemcsak olcsóbb, hanem ésszerűbb megoldás is. A városrendezésre vonatkozó nemzetközi tervpályázat idén februárban jelent meg, a döntést június közepéig ismertetni kell.
Nincs még egy ilyen ház!
Zsohár Árpád szereti az egyedi épületeket, azt, amire azt mondják, nincs belőle még egy. Ilyen egyedülálló az a multifunkcionális létesítmény is, aminek május 24-re tervezi az ünnepélyes megnyitóját a Pendola Kft. innovatív ügyvezetője.
Multinacionális cégek hatása a kutatás-fejlesztésre
A modern gazdaságok fejlődési üteme a tudás hasznosulásának gyorsaságától nagymértékben függ. Kiemelkedő jelentőségűek a high-tech iparágak. Idesorolható a közúti járműgyártás is, melynek széles beszállítói láncában a Magyarországon sebességváltóiról és kormányműveiről ismert ZF előkelő helyet foglal el.
Hatékony, tudományos alapú támogatás
Az Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ (IMKKK) 2005 februárjában kezdte meg működését a Miskolci Egyetemen. Létesítésének célja, hogy az egyetem és elsősorban a Gazdaságtudományi Kar kutatási erőforrásainak, kompetenciáinak hatékony, céltudatos felhasználásával segítse a partner vállalatokat, a régió kis- és középvállalkozásait az innovációs és k+f-tevékenységük gazdasági, piaci eredményességének növelésében.
Az innovációt a stabil gazdasági környezet is élteti
A magyar nemzeti össztermékből jelenleg 0,9 százalék jut kutatásra, fejlesztésre, innovációra. A kormány ezt az arányt 2013-ra szeretné megduplázni, a forrásokból kiemelt szerepet szán a hazai vállalkozásoknak – talán ez a legfontosabb törekvése most elkészült innovációs stratégiájának. „Ez a cél csak akkor teljesíthető, ha kiszámítható lesz ezen a téren a kormányzatok politikája, ha változik a képzési rendszer” – hangsúlyozta a többi között magazinunknak Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség általános elnökhelyettese, aki egyébként az Ericsson Magyarország Kft. vezérigazgató-helyettese.
Virulens a magyar biotechnológia
A kutatás-fejlesztésben szinte nincs olyan terület, ahol ne mutatkozna meg a magyar szellemi tudás. Ilyen a biotechnológia is, ahol szintén nem vagyunk híján az ötleteknek. A legnagyobb gondot viszont – más iparágakhoz hasonlóan – itt is a finanszírozás okozza. Ezekről nyilatkozott lapunknak ifj. Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke.
Biotechnológiai alkalmazások
„Csúcstechnológiák a Debreceni Egyetem vonzáskörzetében: genomikai, nano- és biotechnológiai alkalmazások” a címe a Debreceni Egyetemen 2004-ben létrehozott Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont-projektnek (GND RET), mely egyike az országban elsőként megalakult regionális egyetemi tudásközpontoknak. A GND RET bázisa a Debreceni Egyetem, mely évi 2,5-3 milliárd forint k+f-bevételével a térség legjelentősebb kutatóegyetemei közé tartozik.
Mikor lesz nyereséges a tudásközpont?
Félidejében az immár kétéves Szentágothai János Tudásközpont, amelyet nyolc konzorciumi tag hozott létre. A két egyetem: Semmelweis Egyetem és Pázmány Péter Katolikus Egyetem ITK, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete, a Richter Gedeon Rt. és 4 kkv (KPS Biotechnológiai Kft., Analogic Kft., MorphoLogic Kft., 3DHISTECH Kft.) részvételével létrejött központ fordulóponthoz érkezett, erről beszélt lapunknak dr. Tóth Miklós igazgatóhelyettes, az MTA doktora.
Deutériummegvonással a rák ellen
A HYD Kutató-Fejlesztő Kft. 1992-ben alakult, hogy egy új, szabadalmaztatott eljárás, a deutérium depléció (deutériummegvonás) alapján gyógyszert és fogyasztói termékeket fejlesszen, elsődlegesen a daganatos betegségek gyógyítása és megelőzése céljából.
Megerősített cél a sikeres verseny a világpiacon
Az Európai Unió a közösségi iparpolitikát napjainkban versenyképességi politikaként határozza meg, a tagállamok szintjén az iparpolitikát a közösségi kereskedelem- és a verseny-, valamint a támogatáspolitikai elvek adta lehetőségek és korlátok adják. Az iparfejlődés befolyásolása továbbra is a tagállamok kormányainak a feladata. Az EU iparpolitikája az elmúlt évtizedekben komoly átalakuláson ment át, az előzményekről és főleg a ma érvényes vállalkozáspolitikáról, annak magyar viszonyokra való átültetéséről kérdezte a Gazdasági Tükörkép Magazin Csernenszky Lászlót, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium üzleti környezetfejlesztési főosztály osztályvezetőjét.
Jogász
Aki külföldi munkavállalót kíván alkalmazni, alaposan kénytelen utánajárni nemcsak a foglalkoztatás, hanem a munkavállalás jogi hátterének is, hogy később ebből se neki, se a munkavállalónak ne legyen gondja a hatóságokkal.
A pólusprogramok új színt hozhatnak a fővárosba
Budapest nehéz költségvetési esztendő előtt áll, a főváros átvizsgálja és hasznosítja vagyonportfólióját, hogy ne növekedjen a város hitelállománya, és ne kelljen még többet elvonni az intézmények működési kiadásaiból. A korábban eldöntött beruházások – így az új metró vagy a csepeli szennyvíztisztító építése – folytatódnak, legfeljebb a finanszírozási konstrukció változhat. Az Európai Unió által támogatott pólusprogramokat illetően Budapest a csúcstechnológiai ipar fejlesztésére koncentrál.
A közösség megtartó ereje
Aki emlékszik a kilencvenes évek közepének Pesterzsébetére, kellemesen meglepődik, ha idelátogat. Köztéri szobrok és gondozott park közepén csobogó szökőkút látványa fogadja a felújított Városháza előtt. Szabados Ákos polgármester azonnal elárulja, miben látja sikerük titkát. Például abban, hogy a városfejlesztést igyekeztek a napi politikai harcok alól kivonni. Így indulhatott el a rendszerváltást követően egy húsz évet átfogó stratégiai program, ami minden ciklusban kiegészül egy négyéves gazdasági tervvel.
Zöldövezet a Belvárosban
Aki itt él, élvezheti a Belváros nyújtotta jó tömegközlekedést, a közelben lévő szórakozási és kulturális lehetőségeket, valamint azt, hogy karnyújtásnyira van az iskola és a munkahely. Mégis, a lakásába belépve a zöldövezeti negyedekre jellemző csend fogadja, és ha kipillant az ablakán, tekintete a szomszédos ház tűzfala helyett a park fáin csivitelő madarakra téved.
Teher vagy haszon?
Bár nem sok mindenben tér el a Csepeli Polgármesteri Hivatal és vagyonkezelő szervezete, a Csevak Kft. működése más kerület hivatalainak és vagyonkezelőinek viszonyaitól, mégis úgy tűnik, az üzemeltetés területén új szelek fújdogálnak a Duna két partja közötti kerületben.
Növekvő igények, folyamatos korszerűsítés
A külföldi vendégkör csökkenését tapasztalták tavaly a balatoni hajókon, az utasforgalom mégis nőtt, a belföldi vendégeknek köszönhetően. Várható-e idén további növekedés? – tettük fel a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatójának, dr. Horváth Gyulának a kérdést, aki egyúttal beszámolt fejlesztéseikről, beruházásaikról is.
Turizmusfejlesztés uniós támogatással
A ROP-ban 2013-ig összesen 324 milliárd forint közvetlen forrás áll rendelkezésre turizmusfejlesztésre. A turizmusfejlesztési célok részleteiben egyes régiónként vannak eltérések, de a legfontosabb fejlesztési irányvonalak – a turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés előmozdítása, a turisztikai fogadóképesség javítása, valamint a turisztikai termékfejlesztés – megegyeznek.
