Magazin archívum » 2007. december
Kéz a kézben a köz- és a magánszféra
Az infrastruktúra, a közszolgáltatások fejlesztésének szükségletei világszerte meghaladják azt az arányt, amit az államok a költségvetéseikből finanszírozni képesek. Ahhoz, hogy javuljon a helyzet, ahol csak lehet, a magánszektort is bevonják a fejlesztésekbe, a tőkéjükre éppúgy szükség van, mint a szakértelmükre. A köz- és magánszféra együttműködésén (angolul Public-Private Partnership) alapuló PPP-projektek jelentős része – a Világbank adatai szerint csaknem fele – zátonyra fut, leginkább azért, mert a magánszférának nem teljesülnek a profitelvárásai. Ilyenkor persze az államnak – vagyis az adófizetőknek – kell a saját zsebébe nyúlnia, pedig a szövetkezéssel éppen ezt akarta elkerülni.
A PPP-szakértő
A Nega 97 ZRt. árbevételének 60-80 százaléka a köz- és a magánszféra partnerségével megvalósuló (PPP) fejlesztések során végzett mérnök-tanácsadói tevékenységből származik – kezdte cégének bemutatását Nyul Antal vezérigazgató.
Alternatív energiakutatás
A Szegedi Tudományegyetemen hosszú múltra tekintenek vissza az energiatémában folytatott kutatások. Lapunkat a 2005-ben létrehozott Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (SZTE KNRET) két kutatásvezetője tájékoztatta az alternatív energiaforrások terén elért eddigi eredményekről, illetve a kutatások jövőjéről.
A növényi energiáé a jövő
Az Európai Unió előírása, hogy 2050-ig a jelenlegi szint felére kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást; ez Magyarországot is arra kötelezi, hogy minden területen lépjen a fosszilis energiahordozók kiváltása érdekében.
Középpontban a környezettudomány és a vízgazdálkodás
Nyolcvan évvel ezelőtt indult újra az ország első mezőgazdasági tanintézetében, a Szarvasi Magyar Királyi Tessedik Sámuel Középfokú Gazdasági Tanintézetben az oktatás. Október közepén a környezettudományt és a vízgazdálkodást a középpontba helyező háromnapos nemzetközi konferenciával erre emlékeztek a Békés megyei városban – tudtuk meg Takácsné dr. Hájos Máriától, a szarvasi központú Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kara dékánjától.
Európai példákat vesz át a magyar modell
Manapság a világon mintegy 600 millióan vannak a 60 év felettiek, becslések szerint számuk 2050-ig eléri a kétmilliárdot. A társadalmak fokozódó elöregedése s ennek következtében az egészségügyi és nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás növekedése minden kontinensnél jobban érinti Európát. Központi kérdés, hogyan lehetne javítani az egészségügyi rendszereket, hogy az életkilátások javulásával növekedjen az egészségesen eltöltött évek száma.
Mesteri fokon oktatnak
A modern társadalmak elöregedő társadalmak, és ennek komoly társadalmi, gazdasági következményei vannak. Erre reagálnia kell a képzésnek is – szögezi le dr. Fábián Gergely, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának tudományos dékánhelyettese. A nyíregyházi intézményben ezt komolyan gondolják: szakirányú továbbképzést indítottak a rehabilitáció szakterületén. Az egészségügy átalakításánál ugyanis fontos szempont a rehabilitáció, amely hozzátartozik az idősek ellátásához, egészségügyi problémáinak kezeléséhez.
Sikeres bemutatkozás a Printexpón
Kétévenként találkoznak a hazai papír- és nyomdaipar legjelentősebb rendezvényén, a Printexpón a szakma azon képviselői, akiknek csaknem három évtizede fontos, hogy az érdeklődők elé tárják hagyományos és legújabb termékeiket, szolgáltatásaikat. Az előző évekhez hasonlóan idén is sikeresen szerepelt a nagy múlttal rendelkező, immár 225 éve Dipa néven számon tartott Diósgyőri Papírgyár Zrt.
Jogász
A 2007. évi LXI. törvény módosította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt, mely tartalmazza az elektronikus cégeljárással kapcsolatos cégjogi változásokat is. A módosítás célja a gazdaság élénkítése a cégeljárás egyszerűbbé, olcsóbbá és gyorsabbá tételével.
Szerteágazó kezdeményezések a Nyugat-Dunántúlon
A Nyugat-dunántúli Régió három megyéje, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala változatos földrajzi, gazdasági, településszerkezeti adottságokkal rendelkezik. A Kis-Alföld kivételével a törpe- és az aprófalvak kiugróan magas száma jellemzi őket, a három megye összlélekszáma 1,3 millió, háromnegyedük ezernél kevesebb lakosú helységben él.
Karnyújtásnyira öt ország fővárosa
Már csak huszonöt hektárnyi terület vár gazdára a 2000 óta működő Nagykanizsai Ipari Parkban, a többi már elkelt, köszönhetően rendkívüli infrastrukturális (és közlekedési) adottságainak, hiszen az M7-es autópálya szinte a „telkek alatt” halad, amelyről rálátni az új épületekre, az itt megtelepült vállalkozásokra.
A város jövője a tét
A Claudius Ipari és Innovációs Park Kft. immár tíz éve biztosít kedvező feltételeket a korszerű termelési és szolgáltatási profilok szombathelyi kiépüléséhez, fejlődéséhez. A kft.-nél a következő hónapokban nagy változások történnek.
Munkába áll a víztorony
A Bük és Térsége Vízmű Kft.-t tíz vasi önkormányzat alapította azzal a céllal, hogy területükön az ivóvíz-szolgáltatási, szennyvíz-elvezetési és -tisztítási feladatokat ellássa. Mint minden kezdet, az indulás évei is nehezek voltak, de mára a vízmű komoly eredményeket mutathat fel.
Ház a magyar minőségért
Harmincegy termék, termékcsalád és szolgáltatás nyerte el a Magyar Minőség Háza 2007. évi díját, az elismeréseket a cégek képviselőinek november elején a Magyar Minőség Hét nyitóünnepségén adták át. Biopálinka-gyártó és autópálya-építő, de könyvkiadó és szálloda is szép sikert ért el.
Minőségi védelem az internetkalózok ellen
Interneten keresztül már telefonálhatunk, zenét hallgathatunk, filmeket nézhetünk. Egy korszerű mobiltelefonnal képet lehet készíteni és továbbítani, hangfelvételre is alkalmas, sőt némelyikkel internetezhetünk, ez a fiatalok körében evidencia. Bizonyos helyeken laptopunkat csatlakozókábel nélkül is rá tudjuk kötni a világhálóra.
Adatfüggőség
Az információtechnológia gyors fejlődése egyre nagyobb mennyiségű adat rögzítését, tárolását, feldolgozását és továbbítását teszi lehetővé. S ahogy ez lenni szokott, a lehetőség gyorsan igénnyé vált.
Mérhető-e a szoftverek minősége, biztonsága
A CERTOP Termék- és Rendszertanúsító Ház Magyarország egyik vezető független tanúsítószervezeteként számos nemzetközi és nemzeti szabványnak való megfelelést igazolt az erre felkészült cégek, gazdasági társulások részére. Ezen tevékenységek között szerepel a minőségirányítási rendszerek MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szerinti tanúsítása a hazai és a nemzetközi piacon működő társaságok számára, az iratkezelési szoftverek megfelelőségének tanúsítása a 24/2006. (IV. 29.) BM–IHM–NKÖM együttes rendelet alapján a szoftverfejlesztő szervezetek termékeire vonatkozóan.
Elégedetten élni
Az újságíró megérkezik az interjúra, felteszi az első szokványos kérdést, aztán elkezdődik a beszélgetés, és jöhetnek az új kérdések, mert egészen másról van szó, mint amire számított. Morvay Zoltán, a Mélyépítő Labor Kft. ügyvezetője, amikor arra kérem, hogy meséljen a problémáikról, így válaszol:
Nehéz megérteni
Az akkreditálás területén számos változás történt Magyarországon, nyilatkozta lapunknak 2004 júliusában dr. Ring Rózsa, a Nemzeti Akkreditáló Testület ügyvezető igazgatója, akit ezúttal azért kerestünk fel, mert arra voltunk kíváncsiak, hogy a 2005. augusztus 4-én hatályba lépett új akkreditálási törvény segítette a NAT és az általa akkreditált szervezetek nemzetközi elismertségét.
Halált okozhatnak a hamisított termékek
Számítások szerint több százmillió euro kárt okoznak évente az Európai Unióban a termékhamisítók, Magyarországon az ebből eredő veszteség több tízmilliárd forintra rúg. A hamisítás egyre szervezettebb és professzionálisabb: mind több országra, illetve árutípusra kiterjedően zajlik.
Tanulópályán az oktatási intézményrendszer
Idén ősztől az általános iskolákban összesen mintegy 100 ezer elsős, a középiskolákban pedig 123 ezer diák kezdte meg tanulmányait. A csaknem 2,2 millió tanuló – ebből a felnőttoktatásban mintegy 400 ezer résztvevővel együtt – naponta szerezhet közvetlen tapasztalatot a hazai iskolai képzésről, amely a felszínen azt mutatja, hogy jól teljesít az oktatásügy, azonban aki mélyebbre néz, az a sokasodó gondokat is látja.
Távoktatás: közel a siker
Az idén a Gábor Dénes Főiskola adhatott otthont a Minőség az oktatásban című konferenciának, amelyet a Magyar Minőség Társaság által meghirdetett Magyar Minőség Hét alatt tartanak. Az oktatási tárca által támogatott egynapos tanácskozáson 150 fő vett részt, közülük 80-an képviselték a felsőoktatást. Dr. Zárda Sarolta, a főiskola rektora nemcsak azt értékelhette nagy elismerésként, hogy intézménye a rendezvény szervezője lehetett.
Nemcsak a hallgató tanul
A hazai felsőoktatás szerkezeti és tartalmi átalakításának egyfajta mérföldköve volt az a „Minőségi oktatás hatékony vezetéssel, európai dimenzióban” címet viselő konferencia, amelyet november 5–6. között tartottak a szervező, a Nyíregyházi Főiskola campusában.
Minőségkultúra-váltás a felsőoktatásban
A Pannon Egyetem az elmúlt két évben hat másik felsőoktatási intézménnyel – a Miskolci Egyetemmel, a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, az Eszterházy Károly Főiskolával, a Szolnoki Főiskolával és a Berzsenyi Dániel Főiskolával – közös konzorciumban, a HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0129/1.0 a felsőoktatási intézmények minőségkultúra-váltásának pilotprogramja című projekt keretében veszprémi és keszthelyi karain és öszszes képzési helyein jelentős minőségügyi fejlesztéseket hajtott végre, melyek közvetlenül érintették a Bölcsészettudományi Kar és a Mérnöki Kar oktatóit és hallgatóit, de közvetve hatással bírtak és bírnak a Pannon Egyetem mintegy tízezer hallgatójának és ötszáz oktatójának mindennapi munkájára és munkakörülményeire.
Együttműködés a régió járműipari vállalataival
A Széchenyi István Egyetem több pályázati forrásból olyan komplex laboratóriumi infrastruktúrát hozott létre, amely hatékonyan tudja kiszolgálni a térségben működő kis- és középvállalkozásokat, valamint az eredeti járműgyártókat. Az akkreditált laboratóriumokban végzett vizsgálatok eredményei a kutatásban és a gyártási folyamatok minőség-ellenőrzésében egyaránt fontos szerepet töltenek be.
A legnyugatibb magyar közgazdaság-tudományi kar
A Nyugat-magyarországi Egyetemen 12 éve folyik közgazdászképzés, 2000 óta a Közgazdaságtudományi Karán. A legnyugatibb jelzőt nem elsősorban földrajzi értelemben, hanem intellektuálisan, a követendő célokat és az értékeket illetően értelmezzük.
A jövő közlekedése
Miközben európai uniós célkitűzés, hogy 2010-ig a súlyos sérülések és a halálos közlekedési balesetek a felére csökkenjenek, Magyarországon ezek száma 2000 óta lényegében folyamatosan nő.
Az ötlettől a termékig
Nagy lehetőségek előtt áll a Semmelweis Innovációs Központ Kft., amely az innovációs piac valamennyi szereplőjét tömöríteni képes Semmelweis Innovációs Klaszter egyik leglényegesebb eleme. A cég ügyvezető igazgatója, az őssejtkutatással is foglalkozó dr. Lacza Zsombor lapunknak egy több szempontból előnyös konstrukciót vázolt fel.
Szellemi központ szerepkör Dunaújvárosban
A Dunaújvárosi Főiskola önállóvá válása (2000) óta meghatározó szerepet játszik a térség felsőoktatásában. A DF az ország legújabb logisztikai központjában a város és a régió szellemi innovációs centruma. Tudatos oktatási és látványos infrastrukturális fejlesztéseinek hatására hallgatóbarát európai campusában angol nyelven külföldi diákok is tanulnak. Az utóbbi évtizedben hétszeresére emelkedett hallgatói létszám (jelenleg 5500 fő) igazolja, hogy az alapismeretekre épülő speciális területek oktatása, a gyakorlati szemléletű képzés értékes a hallgatók és a munkaerőpiac számára egyaránt.
