Magazin archívum » 2007. június
Minőségi mérce a felsőoktatásban
A globális gazdasági versenyben való helytállás, a tudományos-technológiai fejlesztés követelményei eddig soha nem látott módon felértékelték a tudás, a készségek, az emberi erőforrások szellembeli minőségét, amely a versenyképességnek is meghatározó eleme. A magyar felsőoktatás reformja és az európai uniós pénzek e cél érdekében való „becsatornázása” a közeljövő kiemelt feladata, s ehhez nemcsak a tartalmi kereteket adja meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv idevonatkozó része, hanem a pályázatokhoz szükséges feltételrendszert is. A cél egyértelmű: a felsőoktatási kínálat sokszínű maradjon, ugyanakkor a színvonal folyamatos emelésével a megszerzett tudás minősége éppúgy hangsúlyos legyen, mint az aktuális gazdasági-társadalmi igényeknek való mennyiségi megfelelés.
Igazi universitas Gödöllőn
A felsőoktatási intézményeket nem érte váratlanul a reform. A szervezeti felépítés, a képzési szerkezet modernizálása és a piacorientált kutatási tevékenység sok helyen, így a gödöllői Szent István Egyetemen (SZIE) is már évekkel ezelőtt, az ún. bolognai folyamat elemeinek magyarországi bevezetésekor elkezdődött.
Tudományos élet - gazdaságba ágyazva
Szakmai és gazdasági tervek s célok ötvöződnek a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Főiskolai Kara frissen megválasztott dékánjának programjában. A Debreceni Egyetemhez tartozó, de nyíregyházi központtal működő intézmény új vezetője, dr. Kalapos István 1979-ben szerezte meg orvosi diplomáját summa cum laude minősítéssel, de mint hallgató már több éven át dolgozott a Tudományos Diákkör tagjaként a DOTE Élettani Intézetében.
Merész átalakítások a pedagógusképzésben
A Wargha István Pedagógiai Főiskola jogelődjét még 1970-ben alapították. Először a Nyíregyházi Tanárképző tagozataként működött, majd 1979–86 között óvóképző intézet lett. 1986-ban a Debreceni Tanítóképző Főiskolához került, 1990-től önálló főiskolaként jegyzik. Az intézmény 1996-ban vette fel Wargha István nevét, 1999-től a Debreceni Egyetemi Szövetség tagja.
Békéscsabai főiskola: arccal a gazdaság felé
Elkészült és a szakminisztérium elfogadta a Tessedik Sámuel Főiskola tervét, amely 2007–2013 közötti időszakra rögzíti a három városban – Békéscsaba, Gyula, Szarvas – működő felsőoktatási intézmény továbbfejlesztésének forgatókönyvét – mondta el lapunknak dr. Puskás János, a békési megyeszékhelyen működő Gazdasági Főiskolai Kar dékánja, a Tessedik Sámuel Főiskola hamarosan kinevezésre kerülő rektora.
Egészségturisztika a fürdőváros főiskoláján
A gyulai főiskolai képzés a megszűnés szélére sodródott azzal, hogy a Debreceni Egyetem a diplomás ápolóképzést Nyíregyházára helyezte át az 1990-es évek második felében. Kritikus időszak következett, amelyből az intézmény a kiutat az akkor frissen érkezett dr. Köteles Lajos igazgatóval találta meg. Mára a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Fakultásaként működő felsőoktatási intézmény a hasonló képzési profilú iskolák sorában legkiválóbbak közé tornászta fel magát.
Gazdasági képzés, üzleti alapon
A reformok időszakát éljük. Az átszervezések a felsőoktatási intézményrendszert sem hagyták érintetlenül, a módosítások során jelentősen megváltozott az egyetemek belső működése. A cél, hogy az oktatási intézmények a piaci viszonyokhoz alkalmazkodva, a gazdaság igényeit kiszolgálva olyan szakembereket képezzenek, akikre a piacnak szüksége van, ezzel növelve a képzés hatékonyságát, és a kormány reményei szerint hosszú távon jelentősen csökkentve a diplomás munkanélküliek számát.
A környezetvédelem biztos alapja Salgótarjánban
Az Észak-magyarországi Régióban salgótarjáni székhellyel működik az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ. A régiónak szüksége volt egy olyan szervezetre, amely szakmailag tudja koordinálni a környezetvédelem fejlődőképes jövőjét.
Három országot érintő régió
A fosszilis energiatartalékok (kőolaj, szén, földgáz) kimerülőben vannak, miközben az energiaigény növekszik. Egyre sürgetőbb feladatként jelentkezik az üvegházhatást okozó, a globális klímaváltozást előidéző gázok kibocsátásának csökkentése. Az alternatív lehetőségek közül az utóbbi évtizedben a megújuló energiaforrások kutatása, alkalmazása került a tudományos és a gyakorlati élet homlokterébe.
A zöldebb üzemanyagoké a jövő
A MOL-csoport évtizedekre visszanyúló, üzleti értéket teremtő, környezettudatos üzemanyag-fejlesztést valósít meg, amely alkalmazkodva az energiatakarékossági, környezetvédelmi és piaci elvárásokhoz, napjainkban az egyre „zöldebb” üzemanyagok bevezetésére koncentrál. Az előremutató projektek eredményeként a MOL által forgalmazott üzemanyagokban folyamatosan csökkent a környezetre ártalmas anyagok koncentrációja, és jelentősen megnőtt a megújuló forrásból származó komponensek aránya.
Biodízel, a lehetőségek kapujában
A gazdaság több szegmensére is kihatással lesz, hogy a korábbinál jobb lehetőségekhez jutottak a vállalkozók a biodízel gyártásának terén, bár még közel sincs minden rendben az iparághoz kapcsolódó jogszabályokkal. Az év végétől várhatóan már belefog a termelésbe a Sarkadi Ipari Park területén levő BIO-Ma Zrt. is.
Erősíteni kell a Kelet kapuja szerepet
A magyarországi logisztikai központok fejlesztése alapvetően az üzleti szféra feladata. Az államnak a gazdaság versenyképességének növelése, a munkahelyteremtő és GDP-növelő hatása végett áll érdekében a logisztikai központok létesítésének ösztönzése – nyilatkozta magazinunknak Cservenyák Ildikó, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke, a Logisztikai Egyeztető Fórum soros elnöke szerint napjainkban az üzleti fejlődés egyik kulcselemének számító logisztika itthoni részesedése a GDP-ből mintegy hat százalék, ami rövid időn belül megduplázódhat, s ezzel elérhetjük az európai uniós átlagot.
Az elmélet és a gyakorlat ötvözése
A Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének munkatársai magas szinten képzett szakemberek, hivatásukként élik meg az oktatási és kutatási tevékenységet. Kutatói munkájuk során aktívan szerepet vállalnak a szakmai életben, elméleti és gyakorlati téren egyaránt.
Vámolás, vámos nélkül
Az elsősorban szállítmányozással foglalkozó Pannon Air Cargo történetében nem okoz változást sem az anyacégnél, a Malév Zrt.-nél történt tulajdonosváltás, sem az uniós tagságból következő piaci átrendeződés: a társaság továbbra is őrzi nyereségességét. A ferihegyi cég 2006-ban is terven felül teljesített, és Cserfalvi György ügyvezető igazgató az idei évre is ugyanezt várja.
A mindenre kiterjesztett árukövető megoldásoké a jövő
A globális kereskedelem térnyerése következményeként ma már elengedhetetlen, hogy minden egyes termék pontos megjelölést kapjon. Egy-egy címke megléte növeli az áru eladhatóságát, a jelölés hiánya viszont kétségeket ébreszt a vevőben. Ezt a helyzetet sajnos hamisítók kihasználják, ezért a megelőzéshez a legkorszerűbb eszközt kell alkalmazni. Míg manapság az egyik legfontosabb azonosító a vonalkód, addig a jövő a rádiófrekvenciás, illetve a műholdas szállítmánykövetésé. A korszerű alkalmazásokról (is) beszélgettünk Lakatos Péterrel, a Magyar Logisztikai Egyesület alelnökével.
Vonzóbbá kell tenni a tömegközlekedést
Magyarország gazdasági átalakulása az 1990-es években jelentős problémákhoz vezetett a városi közlekedésben: hirtelen megnőtt, sőt azóta is folyamatosan nő a gépjárműállomány, az autóval közlekedők miatt egyre zsúfoltabbak az utak. Különösen igaz ez Budapestre, amelynek bizonyos részeiben szinte elviselhetetlen mértékűvé váltak a forgalmi dugók, a levegő- és a zajszennyezés.
Több utast, kevesebb autót szeretne a főváros
Egységesebb szabályozás készül
Az Európai Unióban a – maastrichti megállapodás szerint – tagállamok államháztartásának hiánya nem haladhatja meg az ország GDP-jének három százalékát. E mérték eléréséhez Magyarország esetében a „fűnyíróelv” szerinti költségcsökkentések helyett a közszolgáltatások strukturális reformjára van szükség, amely nálunk is felveti a magánszektorral való feladatmegosztás újragondolását, illetve erősítését.
Jogász
Rengeteg változás történt a közlekedés, illetve a közúti áruszállítás témakörében a közelmúltban az Európai Unióban, és tavasszal Magyarországon is. A régi 2135/98-as EK-rendeletet és annak elődjét, az 561/2006-os Európai Parlament és Tanács EK-rendelete 2006. március 15-én váltotta fel.
Ipari parkok szolgáltatások nélkül
Tavaly csupán tizenegyen vehették át az Ipari Park címet, ez a mennyiség kevesebb az előző évinél, viszont több, mint a két korábbi évben. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, kissé módosított feltételekkel, idén is meghirdeti pályázatát. A szaktárca véleménye szerint az ipari parkok többsége – hasonlóan más vállalkozásokhoz – nem ismerte fel az együttműködés szükségességét, annak előnyeit, így többségük a kívánatosnál és a lehetségesnél jóval kevesebb regionális, országos és nemzetközi kapcsolatot alakított ki. Azt is megtudtuk, hogy a GKM szerint nincs szükség önálló ipari parki törvényre.
Ipari park a zalahalápi tanúhegy lábánál
Zalahaláp a Dunántúlon, a Balaton-felvidéken, a Tapolcai-medence északi részén, a különleges Haláp-tanúhegy lábánál fekszik, a Balatontól 12 km-re. A falu jól megközelíthető Tapolca, Pápa, Ajka, Devecser, Győr és a Balaton felől. Repülőtér 45 km-re, autópálya 75 km-re, határátkelő 95 km-re található a településtől.
Az ösztönzés eszközei
Az ipari befektetők sok szempontot vesznek figyelembe, amikor telephelyet keresnek egy adott régióban. Indokolhatóan előszeretettel választják az ipari parkokat (IP), főleg ha termelőegységet telepítenek. A 90-es évek második felében gombamód szaporodtak az IP-k, sőt az autópálya-építésekkel újabb kistérségek, egész régiók váltak érdekeltté. Az utóbbi években azonban mintha csökkenne az érdeklődés.
Ipari parkok vizsgálata környezetvédelmi szempontok szerint
Magyarország infrastrukturális fejlesztésével a gazdasági életben egyre nagyobb szerepet kapnak az ipari és kereskedelmi hálózatok. Ezen multinacionális cégek számára hazánk a régió egyik kulcspozíciójú logisztikai központja.
Újdonság az ingatlanpiacon
2002-es alapítása óta a CPB Hungária Kft. elismert ingatlan-tanácsadó cég lett Magyarországon. Kiemelt kategóriájú irodák, magas hozamú befektetési ingatlanok széles választékát kínálják ügyfeleiknek Budapesten. Jelenlegi megbízásuk, a Koppány utca, a Gubacsi út és a Mester utca által határolt közel 20 hektáros területen megvalósuló üzleti park a környék fejlődésére is kedvezően hat, mivel jelentős infrastruktúra-fejlesztéssel jár.
Komplex lehetőségek parkja
Újabb betelepülési hullám várható Szolnokon a GIMA Ipari Parkban, ahová már eddig is 32 cég költözött be. A városban ugyan van már a déli részen is egy hasonló funkcióval rendelkező terület, a lehetőségek azonban még korántsem merültek ki.
Ipari park a közlekedési és vasúti csomópontban
A kiskun elszántság, nyitottság és innováció meghozza gyümölcsét a több mint hatvanhektáros ipari parkkal kapcsolatban Kiskunfélegyházán és környékén – állítja Ficsór József kiskunfélegyházi polgármester, aki szerint a kistérség egyértelműen alkalmas arra, hogy egy harmonikusan együttműködő alföldi vidékfejlesztési térséggé váljon. Az önkormányzat tulajdonában álló egykori kiskunfélegyházi laktanyára nemrégiben nyerte el a város az Ipari Park címet a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól.
Szoftver készíti a hatástanulmányt
A nagy fővárosi útfelújítások és közlekedési fejlesztések következményei az eddigieknél is erőteljesebben mutatnak rá, hogy megoldást kell találni a közlekedés anomáliáira. Amennyire bonyolultnak tűnik, hogy a forgalmi változások hatásait megjósoljuk, Kóczy T. László dékán szerint annyira közel van a megoldás, hogy előre lehessen látni az egyes forgalmi változások konkrét következményeit.
