Magazin archívum » 2007. március
Nem használják ki a maximális keretösszeget
Ritkán fejeződik be mostanság egy munkahelyi felvételi elbeszélgetés azzal, hogy a felek csak a havibérről egyeznek meg, a munkavállalók többsége szereti, ha reménybeli állásában az alapösszegen kívül egyéb juttatásokkal kényeztetik. Persze a foglalkoztatók maguk is igyekeznek jól teljesítő alkalmazottaik kedvében járni, s – a jogszabályi kereteken belül maradva – minél több „ajándékkal” kedveskedni. A két igény találkozása lényegében a cafeteriarendszer.
Szelektálásban vezetnek a nagyvárosokban élők
A lakosság több mint kétharmada úgy látja, hogy a szelektív hulladékgyűjtés rendszere fejlődött a lakóhelyén, a megkérdezettek 46 százaléka – saját bevallása szerint – külön gyűjti a háztartásában keletkező hulladékokat. A magasabb iskolázottság magával vonja a szelektív hulladékgyűjtésben való részvételi hajlandóságot, ugyanakkor az emberek többsége nem akar nagy távolságot megtenni a gyűjtőszigetig, derül ki az ÖKO-Pannon Kht. országos reprezentatív közvélemény-kutatásából.
Átalakulás előtt a kármentesítési iparág
Világszínvonalú biotechnológiai módszereivel nemzetközi üzleti sikerekre is számíthat a hazai környezetvédelmi, kármentesítő ipar, ha túljut a piaci szükséglet diktálta koncentráción.
Szigorú határozatok, határidőre a környezetvédelemért
A Balatonfűzfő–Királyszentistván–Papkeszi területeken több mint 70 évig működő Nitrokémia vállalat tevékenysége jelentős környezetkárosodást okozott. A károsodott területek rehabilitációját a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozatai alapján, a Felügyelőség folyamatos ellenőrzése és irányítása mellett a környezetvédelmi tekintetben jogutód Nitrokémia Zrt. végzi.
Rablóból lett a legjobb pandúr
Magyarország valamikori egyik legnagyobb vegyipari vállalata, a balatonfűzfői Nitrokémia utódjánál, a Nitrokémia Zrt.-nél mára teljesen megszüntették a termelést. A cég a környezetvédelem, a rekultiváció felé orientálódott: a környezetterhelő, szennyező nagyiparból környezetvédelmi tanácsadóvá és szolgáltatóvá váltak.
Egy euro körüli mélyponton a kvótaár
Nagy az esély arra, hogy a közeljövőben egy euro alá csökkenjék a szén-dioxid kvótaára, melynek kereskedelme az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerében (ETS) folyik. A túlkínálatot az enyhe téllel is magyarázzák.
Közvetlen termelési tényezővé válik az energia és a környezet
A Növekedés határai című könyv 1972-es megjelenése óta foglalkozik a tudomány a fenntartható fejlődés és az energia kapcsolatával. Arra hívja fel a figyelmet, hogy valószínűleg az energia lesz az a tényező, amelyik megállítja a világ utóbbi száz évben megszokott anyagi növekedését. Vagy a forrásoldalon, mert elfogynak a könnyen kitermelhető fosszilis energiahordozók, vagy a kibocsátási oldalon, mert az energiafelhasználás klímaváltozást okoz.
Építkezési hajrá a kikötőnél
A leglátványosabb szakaszához érkezett a mohácsi határkikötő építése. A 8,5 millió eurós beruházás generálkivitelezője, a Szeviép Szerkezet és Vízépítő Zrt. és alvállalkozói már a kikötő épületeinek szakipari munkáit végzik. Bár kisebb nehézségek a vízszint változásától függően adódhatnak a partfal kialakítása során, a júliusi határidőre befejeződik a projekt.
Európa jövőjének kulcsa - a k+f-együttműködés
Az Európai Unió 2007–2013 közötti időszakra szóló 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogramjában (KFK) 50 521 millió euro áll rendelkezésre. A Közösség történetében eddig ez az erre a célra fordított legnagyobb összeg, mondta Zoran Stancic, az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóságának főigazgató-helyettese a KFK legutóbbi, budapesti konferenciáján, amelyet „A jövő kérdéseire ma keressük a választ” címmel szervezett a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal.
Jászberény Beszállítói Tudásközpontot is kap
Hamarosan megkezdődik Jászberényben annak a tudásközpontnak a kialakítása, melynek „alapkövét” tavaly tették le az érintettek. Az új létesítmény, a Beszállítói Tudásközpont létrehozását a kormányzati és európai uniós támogatások mellett a térség multinacionális cégei is komoly összeggel segítik, amibe a működtetés is beleértendő.
Hálózati biztonság felsőfokon
Az internet jövőjének tervezésekor elsődleges feladat a világháló legsebezhetőbb pontjának, a hálózati szintű védelem hiányának pótlása. Erre kínál high-tech megoldást a Navayo Technologies Zrt. Az újdonságot jelentő MVCN-technológiáról kérdeztük Zelenák Jánost, a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó magyar IT-cég vezetőjét.
Ahol a tudásra építenek
Túlmutat egy cég gazdálkodásán és a nyereség megszerzésén az, amit Wilhelm Péter, a Pro Patria Electronics Zrt. (PPE) elnöke vall. A Svédországból idetelepült üzletember ugyanis egyszerre dolgozik saját cége profitján, és azon, hogy Magyarország is profitáljon abból, amit a Jászberényi Beszállítói Tudásközpont lehetőségeinek kibontakoztatása nyújthat.
Csökkenő méret, növekvő színvonal
A gödöllői Szent István Egyetem új intézményfejlesztési tervét (IFT) tavaly év végén egyhangú szavazással hagyta jóvá a szenátus. A tervezet a 2007–2011 közötti időszakra vonatkozóan foglalja össze az egyetem képzési, kutatási és infrastrukturális elképzeléseit.
Leginkább előretekintenek
A Békés megyei Csorvás idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. A település többféle értelemben is az életrevalóság példája, hiszen az Árpád-korban alapították, kétszer teljesen elpusztult, de mindig volt folytatás. Szilágyi Menyhért polgármester azt szeretné, ha legalább olyan sikeres volna az elkövetkezendő százötven évben a 2005. július 1-je óta városi címmel rendelkező Csorvás, mint volt a megelőző másfél évszázadban.
Összhang, összefogás a fejlődés záloga
A Közép-magyarországi Régió az ország legfejlettebbnek minősített része, ezért – a többi térséghez viszonyítva – kevesebb pénz kap az Európai Uniótól. A következő három évben nagyon gyorsan és nagyon hatékonyan kell pályázniuk ahhoz, hogy a lehetséges ezermilliárd forint fejlesztési keret teljes egésze idekerüljön. Szabó Imre, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke szerint a kevesebb pénz ellenére a jövőben is megmarad a régió helyzeti előnye, ami alapvetően a kiváló logisztikai, közlekedési és turisztikai lehetőségeknek köszönhető. A tőkevonzó képesség megtartásához – egyebek mellett – kellő számú jól képzett szakemberre is szükség van.
Multifunkcionális művelődési ház épül
Abony Pest megye szélén, az Alföld közepén helyezkedik el. Közlekedési szempontból kedvező a fekvése, hiszen fontos országos és nemzetközi tranzitútvonal mellett van, illetve a jövőben a település 10 kilométeres körzetében épül meg az M8–M4 gyorsforgalmi utak csomópontja, ideális lehetőséget biztosítva egy ipari park létesítésére. Főútvonalon és vasúti fővonalon is könnyű a megközelíthetősége, elérhetősége. A város mikrotérségi központ.
Közösségi városrehabilitáció
Budapest VIII. kerületében immár bő egy éve folyik az a városrehabilitációs program, amely a helyiek bevonásával újítja meg Józsefváros Magdolna negyedét. A kezdeményezés sikeres, és a modell irányítói szerint akkor érnek el visszafordíthatatlan eredményt, ha 2007–2013 között európai uniós támogatással folytathatják a munkát.
Vezető szerep, közös célok
Több kisebb és néhány nagy fejlesztésre készülnek Pomázon. Vicsi László, a fideszes pomázi polgármester városa vezető szerepét hangsúlyozza ugyan, de a mikrorégió négy településével (Budakalász, Pilisszentkereszt, Csobánka, Pomáz) közösen kíván cselekedni.
Várossá fejlődő nagyközség
Maglód megközelíthető a 31-es és a 4-es számú fő közlekedési útról, de gyorsan elérhető egy Keleti pályaudvarról induló vonattal is, emellett abban a különleges helyzetben van, hogy két csatlakozási ponton is kapcsolódik majd az épülő M0-ás körgyűrűhöz. A település vezetői mindkét helyre ipari terület kialakítását tervezik.
Az új városközpont is a fejlesztési terv része
A Közép-magyarországi Régióban a főváros viszonylagos közelsége miatt jó geopolitikai adottságokkal rendelkező települések hol több, hol kevesebb sikerrel igyekeznek kihasználni földrajzi elhelyezkedésük előnyeit. Az éremnek azonban többnyire két oldala van.
Egységes koncepció, egyező akarat
A Budapest környéki települések közül a – reményei szerint – hamarosan városi rangra emelkedő Biatorbágy két falu, Bia és Torbágy 1966-os összevonásával jött létre. A főváros nyugati agglomerációjához tartozó nagyközség – Pest és Fejér megye határán – a legfejlettebb települések egyike a térségben.
A nanotechnológia itthon is húzóágazat lehet
Szakmai körökben idén is nagy az érdeklődés az új Syma Rendezvénycsarnokban március 20–23. között megrendezésre kerülő MagyarRegula 2007 nemzetközi ipari automatizálási szakkiállítás iránt. A hagyományok szerint izgalmas szimpóziumokra is sor kerül a Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület szervezésében. Az első napon Hatékony kommunikáció az iparban címmel rendeznek konferenciát, a második nap a Siemensé, március 22-én pedig egy új, elképesztő távlatokkal kecsegtető területről: a nanotechnológiáról esik szó. A GtM e dinamikusan fejlődő ágazat három hazai szaktekintélyét szólaltatta meg.
Golyós malom, vasúti sín, nanotechnológia
Új ipari forradalomként emlegeti sok tudós a nanotechnológiát. Erre, valamint a magas színvonalú kutatóbázisára alapozva hozta létre a Debreceni Egyetem és több együttműködő partnere a Genomnanotech Regionális Egyetemi Tudásközpont projekt egyik programját.
Vásárra viszik a "regulát"
Az ipari automatizálásról szóló vásárnak, a MagyarRegula 2007-nek számtalan követelményt kell teljesítenie. Másra kíváncsi a hétköznapi és a szakmai látogató, a vevő, mást szeretne elérni a kiállító, vagyis az eladó. A kérdésekre Baradits Györgytől kértünk választ. A szakember bennfentes e területen, hiszen cégvezetőként gyárt, kereskedik, külföldi cégeket képvisel Magyarországon, sokáig tanította is az ipari automatizálást, most az Európai Unió szakmai szabványainak jobb megismerésében segít.
