Magazin archívum » 2008. április
Vizeinkhez várjuk vendégeinket
Magyarország a világ 33. legvonzóbb turisztikai célpontja, ezzel megelőztük például a csodálatos tengerparttal rendelkező Horvátországot, a történelmi emlékekben dúskáló Izraelt, Egyiptomot vagy éppen az egzotikus Thaiföldet. A hazai turizmus irányítói szerint a kulturális és történeti sokféleség, illetve az ország kedvező fekvése a magyarázat a kitüntető érdeklődésre. Itthon az idei turisztikai év központi témája a víz, ebben is jók az adottságaink.
Magyar gazdasági marketing külföldön
A gazdasági tárca szakmai irányítása alatt álló ITD Hungary Zrt. 1993 óta segíti a magyar vállalatok külföldi kapcsolatteremtését, és ösztönzi a külföldi cégek magyarországi befektetéseit. Rétfalvi György, az ITD vezérigazgatója arról tájékoztatta magazinunkat, hogy idén 400 millió forintot fordítanak gazdasági országimázsra és befektetésösztönzésre. Ez utóbbi eredményeképpen tavaly 1,6 milliárd euro működőtőke jött a segítségükkel Magyarországra, ami több mint tízezer közvetlen, a beszállítók révén pedig mintegy húszezer közvetett állást eredményezett.
Munkahelyeket is teremthet a környezetbarát energia gyártása
Nemcsak azért lenne egyre sürgetőbb itthon is a megújuló energia arányának növelése, mert az Európai Unió 2020-ig 20 százalékos zöldenergia-felhasználást vár el a tagállamoktól, hanem azért is, mert ezzel fékezni lehetne a globális felmelegedést. E célok elérése érdekében Magyarországon leginkább a biomassza fölhasználása nyújt óriási lehetőségeket, hangoztatta Kovács Kornél tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Biogáz Egyesület elnöke.
Mintaként szolgáló kutatási program
Félidejéhez érkezett a Károly Róbert Főiskola és Kht.-ja által koordinált konzorcium kutatási programja, az energianövények termesztésével és üzleti hasznosításával foglalkozó projekt minta lehet az újabb hasonló fejlesztésekhez. A program keretében eddig létrehoztak egy bioenergetikai innovációs centrumot, az arra épülő innovációs klasztert, a továbbiakban pedig tervezik egy kísérleti biogáz- és biodízelüzem kialakítását.
Lakossággal együttgondolkodva
A távhőszolgáltatást igénybe vevő kazincbarcikaiak számára fontos beruházásokat hajtott végre az elmúlt néhány évben a nemrég átalakult Kazinc Távhő Kft. Az addig is százszázalékos önkormányzati tulajdonú cég több mással együtt beolvadt az ugyancsak a város tulajdonában lévő Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.-be, amelynek divíziójaként működik tovább.
A tervek szerint tízmilliárd jut a távhő költségmegosztására
Idén országszerte mintegy tízmilliárd forint jut a panelház-korszerűsítési program megvalósítására. A támogatást a megközelítőleg 820 ezer „iparosított technológiával” épített lakás tulajdonosai közül vehetik majd igénybe pályázat útján a falak szigetelésére, a külső nyílászárók felújítására, cseréjére, a fűtési rendszerek korszerűsítésére és a lakásonkénti költségmegosztó, illetve fűtésmérő berendezések telepítésére. A modernizációs költségeket egyharmad-egyharmad arányban viseli a kormány, saját döntése alapján az önkormányzat, illetve az ingatlan lakója. A tervek szerint a jövőben évente hozzávetőleg 50 ezer lakást lehet majd ebben a konstrukcióban felújítani. Erről és az Öko, illetve az Öko Plusz Program által kínált lehetőségekről beszéltünk Csider Lászlóval, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lakásügyi titkárságának vezetőjével.
Fellendülést prognosztizál 2009-re a magyar építőipar
A hazai építőipar sajátos helyzetét mutatja, hogy a 2007–2013 közötti pénzügyi időszak elején – a múlt évben, s várhatóan idén is – kevesebb a megrendelés, ám két év múlva akár munkaerőhiánnyal is szembe kell néznie az ágazat vállalkozásainak. Többek között e kettősség megoldási lehetőségeiről beszélgettünk Szaló Péterrel, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkárával.
Kevés itthon a napkollektoros ház
Legkevesebb 10-20 évre lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország behozza a nyugat-európai országokkal szemben jelenleg meglévő hátrányát a háztartások megújuló energiával történő ellátásában. Idehaza a leginkább kedvelt házi „zöldenergiát” termelő berendezések a napkollektorok, a geotermikus energiát igénybe vevő hőszivattyúk és a – többnyire fával, fapellettel működő – biomasszakazánok. Az évente legalább 20-30 százalékkal növekvő hazai „megújuló” zöldenergia-piac sajátosságairól beszélgettünk Varga Pállal, a Magyar Épületgépészek Szövetsége megújuló energia tagozatának elnökével.
Minőség az épületgépészetben
Még csak egy évtizede működik, de már komoly eredményekkel büszkélkedhet a Thermo-Line Kft. A pécsi székhelyű épületgépészeti vállalkozás tulajdonos-ügyvezetője, Udvari Ferenc szerint az általuk elnyert számos nagy megrendelés sikeres megvalósítása a jó mellett a precíz, minőségi munkavégzésnek és dolgozóik folyamatos képzésének köszönhető. Éppen ezért jövőjüket nem elsősorban a bővítésben, hanem a piac egyre növekvő minőségi követelményeinek való megfelelésben látja.
Magyarországon is hatályba lépett a firenzei egyezmény
Nem állt a napihírek középpontjában, ezért talán kevesen tudnak róla, hogy február elejétől Magyarországon is hatályba lépett az Európa Tanács Firenzei Egyezménye, más néven az „Európai Táj Egyezmény” (2007. évi CXI. törvény).
15 éves a Tájépítészeti Kar (1992-2007)
2008. február 1-jén Ünnepi Kari Tanácsülésen emlékeztünk meg a Tájépítészeti Kar 15 éves fennállásáról, melynek megszületése Mőcsényi Mihály rektor úr kitartó munkájának köszönhető. A kormány 1059/1992. (X. 27.) számú határozata alapján 1992. szeptember 1-jén alakult meg a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar, a képzési lehetőségek egyszerre kitágultak. A hallgatói létszám néhány év alatt a négyszeresére nőtt, miközben megmaradt a felvételi túljelentkezés 6-8-szoros aránya. Szakirányok jöttek létre, megmegindult a tájépítész doktori képzés. A PhD-iskolát kilenc alprogrammal akkreditálták.
Várható az álláspontok közelítése?
Hagyományteremtő céllal rendezte meg március 11-én az Innotech Kft. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem technológiatranszfer vállalata az Unitech2008 konferenciát, mely a felsőoktatásban folyó kutatási eredmények hasznosítására hívta fel a figyelmet. A gyakorlati megvalósítási javaslatokon túl eme intézmények szemléletváltásáról, a vállalkozásokkal való kapcsolatáról, valamint a megfelelő jogszabályi háttér kialakításáról esett a legtöbb szó, melyet mindannyian a technológiatranszfer működése érdekében elengedhetetlen feltételnek tartottak. A konferencia „kézzelfogható” eredményeként a technológiatranszfer-vezetők dr. Magda Sándor – az Országgyűlés Kutatási és Innovációs Eseti Bizottsága társelnöke – felkérésére megállapodtak, hogy az Innotech Kft. koordinálásával közös javaslatot készítenek a kormány és az Országgyűlés számára.
Egyelőre hiányzik a "kritikus tömeg"
A felsőoktatási intézmények innovációs lehetőségeiről és a jelenlegi pályázati rendszer visszásságairól Antoni Györgyivel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tudományszervezési, Pályázati és Innovációs Központ (TPIK) kutatási igazgatójával, dr. Papp Gáborral, az ELTE eSciene Regionális Egyetemi Tudásközpont igazgatójával és dr. Benczúr Andrással, az ELTE Informatikai Karának tanszékvezetőjével, az ELTE eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont elnökével beszélgettünk.
Gödöllőn sarkalatos kérdés az innováció
Dr. Urbányi Béla, a Szent István Egyetem Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont operatív igazgatója szerint Magyarország legnagyobb értéke a szürkeállománya. Ezt a lehetőséget kellene kihasználni, ehhez azonban – figyelmeztet – a kutatók motiválására van szükség.
Egyetem és kutatás összetartozó fogalmak
Az egyetemek nemcsak az oktatás, hanem a tudományos kutatások színterei is. Így van ez az egész világon, nálunk is, csak egy kicsit másképp.
Az egyetem sokat tehet a versenyképesség javításáért
Biztató, hogy a Miskolci Egyetem komplex fejlesztésére egy esztendeje elkészített és benyújtott stratégiai programot a szenátus egyhangúlag megszavazta – tájékoztatta lapunkat Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes.
Kevesebb a hazai innovatív ötlet
Tizenhatodik alkalommal adták át a Magyar Innovációs Nagydíjat. Az ünnepélyes aktusra ezúttal is a Parlament Főrendiházi Termében került sor, ahol az egyes elismeréseket felajánló tárcák képviselői körében nyújtotta át a fődíjat Sólyom László köztársasági elnök.
Ráfér a mezőgazdaságra a szaktanács
A 2007. évi Innovációs Nagydíjat a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete Költség- és környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer és szoftver elnevezésű innováció nyerte el. A díjat Sólyom László köztársasági elnöktől vehette át Németh Tamás akadémikus, a kutatóintézet igazgatója. A pályázat megvalósítói között ott volt még az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete és a kettejük által létesített spin-off cég, a ProPlanta 3M Mezőgazdasági Szaktanácsadó Bt. is.
Kimagasló eredmények a martonvásári agrárkutatásban
A kalászos gabonavetőmag területén tizenöt éve piacvezető Magyarországon az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete. Az intézet, mely teljes kutatás-fejlesztési vertikumot alakított ki három spin-off cég bevonásával – ezek árbevétele mára meghaladja a 2,5 milliárd forintot –, a napokban vehette át a Magyar Innovációs Nagydíjat – tájékoztatta lapunkat dr. Bedő Zoltán igazgató.
Technológiai és környezetvédelmi beruházások Pétfürdőn
A Magyar Innovációs Alapítvány évente meghirdetett pályázatán az Innovációs Nagydíj mellett hat másik, minisztériumok és szakhivatalok által adományozott díj is elnyerhető. Az alapítvány a jelentős innováció megvalósításával 2007-ben kiemelkedő hasznot elért társaságokat, egyéni vállalkozókat részesíti erkölcsi és anyagi elismerésben. A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. technológiai, illetve környezetvédelmi korszerűsítési beruházásaival pályázott, sikerrel elnyerve a 2007. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjat.
Oda-vissza kommunikál az Európai Unió
Az Európai Bizottság – igénybe véve a legmodernebb infokommunikációs eszközöket – 2005-ben gyökeres fordulatot hozott el az Európai Unió kommunikációs stratégiájában. Az egyoldalú tájékoztatásról az aktív kétirányúságra helyezték a hangsúlyt, ennek megteremtéséhez azonban elengedhetetlen a helyi viszonyok ismerete. A bizottság magyarországi képviseletének élére 2005 őszén György Gábort nevezték ki, akit az EU újfajta kommunikációs stratégiájáról, célkitűzéseiről kérdezett a Gazdasági Tükörkép Magazin.
A cégcsoport legnagyobb kapacitású forrasztótechnológiája települ Gyöngyösre
Gyárat épít Gyöngyösön 12 millió dollár beruházásával a Modine járműipari világcég. Az 5800 négyzetméteres üzemcsarnok alapkövét 2007. szeptember 5-én helyezték el a város ipari parkjában – tájékoztatta a Gazdasági Tükörkép Magazint az új létesítmény igazgatója.
Jogász
Avagy mit kell tudni a többségi befolyásszerzés, adózás és a transzferár összefüggéseiről, jogi következményeiről
Gondban a főváros, lassul a fejlesztés Budapesten
Politikai természetű viták és koalíciós feszültség közepette csak a második körben, 513 milliárd forint kiadási főösszeggel, 11 milliárdos hiánnyal fogadta el Budapest idei költségvetését a Fővárosi Közgyűlés. A hiányt bankhitelekből fedezik, a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében felgyorsítják az intézmény-összevonások nyomán felszabaduló ingatlanok értékesítését, és várható a Fővárosi Gázművek Zrt. mielőbbi, 100 milliárdos bevétellel kecsegtető privatizációja is.
Új városközpontok Budapest szélén
A XVIII. kerületet átszelő Üllői út a főváros kapuja, nem mindegy tehát, milyen városképpel szembesül az itt átutazó. Erre gondolt a kerület önkormányzata, amikor középtávú tervet dolgozott ki az Üllői úti városrehabilitációra. – És valóban, aki arra jár, egyre több új épülettel találkozik. A változás ott a legszembetűnőbb, ahol az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan melletti szomszédos telkek megvásárlásával egy nagyobb épülettömb rehabilitációját sikerült megvalósítanunk – teszi hozzá, nem kis büszkeséggel, dr. Mester László polgármester.
Budapest keleti kapuja - a XV. kerület
A főváros XV. kerülete három, földrajzilag jól elkülöníthető részből áll. Rákospalota, Pestújhely és Újpalota különböznek adottságaikban és történelmi hagyományaikban, ezért a fejlesztéseket illetően mások a lokális érdekeik – mondja Hajdu László polgármester, és azt is hozzáteszi, kiemelt feladatuknak tekintik olyan vállalkozások letelepítését, amelyek munkahelyet teremtenek az itt élőknek, és adóbevételt az önkormányzatnak, amiből további fejlesztéseket tudnak indítani.
"Város a városban" a Duna partján
Budapest gyorsan fejlődő déli részén, a Ráckevei-Soroksári-Duna partján valósul meg Közép-Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztési projektje. A több ütemben elkészülő – szállodát, iroda- és lakóházakat, valamint kereskedelmi, konferencia- és szórakoztató-központot magába foglaló – komplex városrész arculatához egy felújításra kerülő műemlék épület, az egykori Nagyvásártelep csarnoka is hozzájárul. A Lágymányosi hídtól délre fekvő 32,5 hektáros területhez tartozik egy 980 méter hosszú partszakasz is, arrafelé a zsilipelésnek köszönhetően a Duna szintje nem változik. Ezt a különleges adottságot kihasználva a jelenleginél majdnem kétszer hosszabb tagolt partot tervez ide a beruházó DunaCity Budapest Kft., melynek fiatal ügyvezetője, Gulyás Kovács Gergely azt ígéri, hogy beívelő öblök, kikötők, mólók és kiülős szórakozóhelyek várják majd e helyt a vízparti kikapcsolódásra vágyó budapestieket.
Most már igazán a tettek mezejére kell lépni!
A Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) egyesülése hivatalosan 2008. január 1-jével megtörtént, ezzel egy új egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem névvel jelent meg a magyar felsőoktatásban. A Berzsenyi Dániel Főiskola az új egyetemi rendszerben Savaria Egyetemi Központként működik tovább.
Csak egy kis nyugalom kellene...
Békés megyében a gazdaság és a társadalom életében egészen napjainkig meghatározó az agrárágazat. Erre épültek az első szakképző intézmények, a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola, a helyi öntözési és haltenyésztési kutatóintézetek.
