Magazin archívum » 2008. december
Innovációs tükörkép Magyarországról
Alacsony termelékenység és elégtelen innovációs képesség, így jellemzi az OECD – a magyar innovációpolitikát értékelő országjelentésében – a hazai kis- és középvállalkozásokat. Ugyanakkor a lassú reformokról és a formálisan működő kormányzati testületekről is szó esik a 200 oldalas dokumentumban. Kolber István, a Miniszterelnöki Hivatal kutatás-fejlesztési területért felelős szakállamtitkára szerint éppen időben született meg ez a tanulmány, mert rámutat hiányosságainkra. A kormányzat nyitott az OECD javaslataira, például elkötelezett az oktatás fejlesztésében és az innováció előmozdításában.
Továbbra is hosszú a nemfizetési lánc
Nagyon sokan felszólaltak már a főleg az építőipari kisvállalkozói kört sújtó körbetartozások megszüntetése érdekében, de érdemi javulás nem történt. Az eddigi próbálkozásoknál sokkal hatékonyabb, komplex megoldásokra lenne szükség: összehozni az elméletet a gyakorlattal, mérleget készíteni arról, hogy a jogszabály-módosítás hozott-e tényleges eredményt a pénzük után futó vállalkozásoknak. A gyorsösszesítések szerint többnyire ma sem könnyebb hozzájutni az elvégzett munkáért járó összegekhez, ami részben a még mindig meglévő joghézagokra vezethető vissza, részben arra, hogy nincs egy olyan érdekvédelmi szervezet, amely adatbázisa alapján eséllyel kiszűrhetné a nemfizetésre hajlamos, illetve arra készülő megrendelőket.
Segítségnyújtás az uniós pénzek elnyeréséhez
A hivatalos statisztikák szerint a kutatás-fejlesztési célú hazai és EU-támogatások elnyerése érdekében benyújtott pályázatoknak kevesebb mint fele részesül támogatásban, részben forráshiány, részben a pályázati dokumentációk gyengeségei miatt.
Kölcsönösen előnyös megállapodás az egyetemmel
Több mint harmincéves múltra tekinthet vissza a Miskolci Egyetem és a jászberényi székhelyű Electrolux Lehel Kft. és jogelődjének együttműködése. Novemberben kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési szerződést írt alá a Miskolci Egyetem az Electroluxszal. A kétoldalú szerződés keretében a Miskolci Egyetem és az Electrolux Lehel Kft. a pályakezdő mérnökök elhelyezkedését és a felsőoktatási intézmény gyakorlatorientált oktatásának fejlesztését kívánják elősegíteni.
Nem csak a pénzszerzés eszköze
Tulajdonképpen szerencsésnek mondhatja magát a veszprémi Műszaki Kémiai Kutató Intézet (MÜKKI). Igaz, az utóbbi években meglehetősen hányatott volt a sorsa, de legalább életben van, miközben az egykor a vegyipari kutatások fellegvárának számító egyetemi városban nagyobb, ismertebb kutatóintézeteknek is csak hűlt helyük maradt.
A szellemi tulajdon érték, de nehezen értékelhető
November végén Budapesten tartották A szellemi tulajdon értékelése a gyakorlatban című szimpóziumot a magyar, az osztrák és a finn szabadalmi hivatalok, valamint az Egyesült Királyság szellemi tulajdon hivatala vezetőinek részvételével. A nemzetközi szakmai konferenciasorozat első rendezvényén a szabadalmaztatható technológiákra vonatkozó szellemi vagyon értékeléséről hangzottak el előadások, beszámolók. Az összegzésre Bendzsel Miklóst kértük, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökét.
A szellemi tulajdon értékelésének szerepe
A modern világgazdaságban, melyet a globális verseny, illetve a termékek életciklusának lerövidülése jellemez, a vállalatok sikeressége az általuk birtokolt tudástól, technológiától, jogoktól és mindezek felhasználásának hatékonyságától – vagyis az immateriális javaiktól – függ, a tárgyi eszközök egyre inkább marginális pozícióba kerülnek.
A magánszféra óvatos jelenléte az egészségügyben
Európa hagyományosan sok állami funkcióval meghatározott egészségügyi ellátásában is erősödik a magánszféra szerepvállalása, ámbár erre nincs általános recept. Kis európai uniós kitekintésre kérte és a magánszolgáltatók lehetséges szerepeiről is kérdezte a Gazdasági Tükörkép Magazin Borbás Ilonát, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának főosztályvezetőjét.
Jogász
Egyes hazai vállalkozások vezetői számára elsőre talán jó ötletnek tűnik, hogy úgymond „költségkímélés és takarékosság” címén megspórolják a szoftverek árát. Ám ez a látszólag pénztárcakímélő „megoldás” könnyen visszaüthet, a magyar jog egyre szigorúbb a visszaélések megítélésében, és egyre több kellemetlen következmény érheti a tilosban járókat.
Növelné átlagon felüli eredményeit a Nyugat-Dunántúl
Az ország nyugati karéjában három megye: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja a Nyugat-dunántúli Régiót. Változatos vidék, változatos gazdasági lehetőségekkel, megtalálható itt világszínvonalú ipar és gazdaságilag kevésbé fejlett hátrányos helyzetű térség, ám összességében átlagon felüli mutatókkal rendelkezik. Mindezt a 2007–2013 közötti időszakban nemcsak tartani, hanem növelni is szeretnék. Ennek összegzésére kértük Balogh Józsefet, a régió fejlesztési tanácsának elnökét.
Pályázható biztonság - közös erővel
A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közel 7600 négyzetkilométeres területet ölel át, alapvetően Vas és Zala megye közigazgatási határain belül helyezkedik el, de érinti Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Somogy megyék területének egy részét is. 2000 óta indulnak uniós pályázatokon, sikerüknek köszönhetően többmilliárdos fejlesztések valósulhattak meg a térségben.
Megújuló szakképzés, felnőttek számára is
Tanulók százainak tudatos pályaválasztásához, tanárok továbbképzéséhez és a munkaerő-piaci kereslethez igazodó képzések megszervezéséhez nyújthat segítséget a szombathelyi Savaria Térségi Integrált Szakképző Központ, azaz TISZK. Pályázaton nyert pénzből három év alatt kiépítették a működés szakmai feltételeit, és létrehoztak egy korszerű, magas technológiai színvonalat jelentő infrastruktúrát.
Kevesebb energiát használnak a Cothec partnerei
Január elsejétől nem drágul a gáz, jelentette be nemrég a kormány, de a fűtés, a meleg víz már így is nagy teher a családi kasszában, az intézmények vagy az irodaépületek fenntartási költségei között. És biztosak lehetünk abban, hogy a jövőben az energiaköltségek tovább emelkednek. Az ármozgásnak ugyan ki vagyunk szolgáltatva, de akár társasházban lakik az ember, akár intézményfenntartó, tud takarékoskodni. Erre van ajánlata a győri székhelyű Cothec Energetikai Üzemeltető Kft.-nek.
Saját raktárral, saját eszközökkel, saját emberekkel
A Raabersped Kft. több mint három évtizede működik, a vasúti szállítmányozás hazai piacvezető cége. Vezetői a társaság jövőjét a szolgáltatások fejlesztésében, a saját logisztikai rendszer kiépítésében látják. Május végén avatták az első logisztikai központjukat Győrszemerén, az új részleg év végéig 1 milliárd forint bevételt teljesít.
Új fabrikettáló üzem Kapuvárott
A hazai és a külföldi piac mellett saját fűtési igényre is „termel” az STS Group Zrt. újonnan létesített kapuvári fabrikettáló üzeme, melynek kialakításához a társaság – önerején kívül – az Új Magyarország Fejlesztési Terv GOP-pályázatán elnyert támogatási forrást is fölhasználhatta. Az új létesítmény számos, környékbeli fűrészüzemen és fatelepen keletkező melléktermék hasznosítására alkalmas, s ezzel a keletkező hulladék nem vész kárba.
Mágikus szoftver
A megújuló villamos energetika területén tevékenykedő STS Group egyik tehetséges mérnöke, aki annak idején kitűnő eredménnyel írta meg szakdolgozatát, egy projektjük kapcsán 2007-ben felkereste régi referensét, biztos lévén abban, hogy a cége által elvárt minőségi és biztonsági kívánalmaknak megfelelő tervet fog nekik készíteni. A munka olyan jól sikerült, hogy a kapuvári fabrikettáló üzemük villamos tervezésére és PLC (programozható logikai rendszer)-programjuk elkészítésére is a Mágus-CAD Kft.-t kérték fel.
Minőségi munka az automatikában
Az ipari automatizálás és folyamatirányítás területén dolgozó hódmezővásárhelyi PROMIR Kft. rendkívül dinamikusan fejlődik. Szancsik Ferenc és Varga-Tóth István ügyvezetők ezt számokkal is alátámasztották, elmondták, hogy a vállalkozás három esztendő alatt megnégyszerezte éves forgalmát.
Budapestre jött a benchmarkingvilág
Budapesten rendezték meg a harmadik Nemzetközi Benchmarking Konferenciát, szervezője és házigazdája a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület volt. Ezt megelőzően a benchmarking világszervezet, a Global Benchmarking Network (GBN) tavaly Dubaiban, két évvel ezelőtt pedig Moszkvában tartotta éves szimpóziumát. A nemzetközi gazdasági élet aktív szereplői közül többen tárták föl gondolataikat, s volt alkalom vélemény-, valamint tapasztalatcserére is.
Minőség és fenntarthatóság: külön-külön nem megy
A Magyar Minőség Társaság immár csaknem két évtizedes hagyományának megfelelően minden év vége felé konferenciát rendez. Idén az érdeklődés középpontjában a fenntartható fejlődés állt, amely talán nemcsak a szakma, hanem az egész társadalom egyik fontos – ha ugyan nem a legfontosabb – kérdése. Minőség és fenntarthatóság. Négy szakértőt faggattunk arról, hogy szerintük e két fogalom miként kapcsolható össze.
Akkreditálási Nap a XVII. Magyar Minőség Hete keretében
A Nemzeti Akkreditáló Testület a XVII. Magyar Minőség Hete keretében 2008. november 5-én Akkreditálási Napot rendezett a Hotel Mercure Budapest Buda Szállodában. A rendezvénynek három dolog adott különös aktualitást: 20 éve, 1988. november 1-jén kezdődött az akkreditálási tevékenység Magyarországon, 2008. augusztus 13-án közzétételre került az akkreditálásról és piacfelügyeletről szóló 765/2008. EK-rendelet, 2008. június 9-én az Országgyűlés elfogadta az akkreditálásról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosítását.
Összhangban az európai szabályozással
2008. augusztus 1-jei hatállyal módosult a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mindez milyen változást hoz a NAT által akkreditált szervezetek életébe, ezért megkérdeztük Kocsis Gábort, a Mélyépítő Labor Kft. minőségirányítási vezetőjét, mit jelent számukra ez a régóta várt törvénymódosítás, amely most már összhangban van az európai akkreditálási szabályokkal.
Tudathasadásos állapot?
1985-ben született meg az európai szabvány EN (Europe Norm) gondolata a célból, hogy egy saját nemzeti szabványa szerint minősített üzem vagy termék más államok számára is elfogadható legyen. Magyarország 1993-ban lépett be az Európai Szabványügyi Bizottságba (CEN), 1997-ben megalkották a tanúsítószervezetekre vonatkozó első rendeletet, majd 1999-ben a követelményeket, így 2003 óta rendelet kötelezi a gyártókat és szállítókat, hogy csak tanúsított terméket hozhatnak forgalomba.
A hazai minőségügy helyzete
„Nem mindegy, hogy milyen színvonalú auditot kapunk a pénzünkért, hogy az mennyiben segíti saját rendszerünk fejlődését. Ez az igazi értéke a tanúsításnak.”
