Magazin archívum » 2008. június
"Lefogyott" a magyar szürkeállomány
Magyarország azt szeretné elérni, hogy Európa új csúcstechnológiai berendezése, a neutronforrás Debrecenben épüljön meg, és hogy hozzánk települjön az Európai Innovációs és Technológiai Intézet. Arról azonban elfeledkezünk, hogy hazánk – a mostani helyzetben – a kutatás-fejlesztés terén egyre jobban lemarad. A nemzeti össztermék alig egy százaléka jut a területre, az európai uniós átlag fele. Legfeljebb jövőre lehet érzékelhető eredménye annak, hogy a kormány önálló államigazgatási szervezetet: tárca nélküli minisztériumot hozott létre a kutatás-fejlesztés és az innováció koordinálására, kibontakoztatására.
Marasztalhatják a kutatókat az ipari megbízások
Több mint négy évtizeden át tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen Molnár Károly, akit még az egyetem rektoraként kért fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arra, hogy legyen a kutatásért, innovációért felelős tárca nélküli miniszter. A Magyar Rektori Konferencia elnökeként is ismert professzor eddig ismertetett posztjairól lemondva foglalta el a bársonyszéket. Magazinunk a terveiről kérdezte Molnár Károlyt.
Dugók a magyarországi közlekedésben
Az utóbbi években számtalan fórumon elhangzott, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése mekkora jelentőséggel bír egy adott térség vagy régió gazdaságának felemelkedésében. Mindeddig a fejlesztések nagy része a gyorsforgalmi úthálózatot érintette, sokkal kisebb hangsúlyt fektetve a vasúti, a vízi és a légi közlekedésre. A Közlekedés Tudományi Intézet tudományos igazgatóját, dr. Pálfalvi Józsefet a közlekedés fejlesztésének lehetséges irányairól és a jelenlegi hálózatok állapotáról egyaránt kérdeztük.
2015-re körgyűrű lehet az M0-ás
A főváros közlekedésének szempontjából nem elhanyagolható jelentőséggel bíró M0-ás autóút kivitelezése több mint 20 éve, 1986-ban kezdődött. Újabb húsz esztendő talán már nem kell hozzá, hogy valóban körgyűrűnek nevezhessük, a szakemberek szerint azonban még öt-hét évet biztosan várnunk kell rá.
Júniusban hordógurítás
Még néhány hónap, és megindulhat a forgalom az M0-ás autópálya Északi (Megyeri) Duna-hídján. 26 hónap telt el az építkezésből, ma már a befejező munkák jelentik a feladat zömét. Június első felében, az utolsó elem, az ún. „zárótag” beemelésével teljessé válik a szerkezet, melyet a hordógurítás ünnepélyes pillanatai tesznek majd emlékezetessé.
Ötven hasznos érték elemzése lendkerekes mérőpaddal
Forradalmilag új, gyors és pontos mérésekre alkalmas, alacsony energiafelhasználású, lendkerekes, többfunkciós mérőpadot fejlesztett ki Tökölön a Power Control Kft. A magyar találmány előnyeiről, a műszaki részletekről a feltalálót, a cég ügyvezető igazgatóját, id. Németh Istvánt kérdeztük.
Visszatérő akadályok nehezítik a korszerűsítést
Aki járt már Budapesten – nem beszélve arról, aki itt él –, a fővárosban uralkodó közlekedési állapotokat esetenként katasztrofálisnak minősítheti. A felszíni közlekedés dugóiban ülve ez a laikus helyzetértékelés is megállja a helyét, hiszen érvényes a tömegközlekedésre vagy az autóval utazásra, ám a közlekedés tervezésével, fejlesztésével foglalkozó szakemberek sokkal árnyaltabb képet látnak a jelenlegi összhelyzetről. A Közlekedéstudományi Intézet Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési Tagozatának vezetőjét, Berényi Jánost arra kértük, avasson be minket a fővárosi közlekedéstervezés és -fejlesztés kulisszatitkaiba, a tömegközlekedést helyezve a középpontba.
Képzeletbeli utazás a modern földalattin
A 4-es metró új közlekedési minőséget jelent majd Budapest életében. Elbúcsúzunk a megszokott szűk terektől, a zajos autóktól. A modern földalatti szinte mindenben más, több lesz, mint a jelenleg üzemelő budapesti metrók.
Magyarország a lehetőségek tárháza, még sincs stratégiánk
A logisztika az elmúlt évtizedben a globális gazdaság legfontosabb ágazatai közé került, s minden előrejelzés szerint további dinamikus növekedés előtt áll. A logisztikai piac a globális GDP 13,8 százaléka, azaz mintegy 6700 milliárd dollár volt 2006-ban. Magyarországon a nemzeti összterméken belül ez az ágazat nem éri el a 10 százalékot. Sokkal előrébb tartanánk, ha átgondolt stratégia alapján fejlesztenénk, nyilatkozott magazinunknak Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság társelnöke. Érthetetlennek tartja, hogy miért nem hirdették meg a logisztikai stratégiát, hiszen az egyik legfontosabb szakmai fórum tavaly áprilisban Nemzeti Logisztikai Stratégia címmel – koncepcióját tekintve – kész anyagot adott át a kormányzatnak.
Bővülésre vár a logisztikai ágazat
A következő években növekedés várható a logisztikai ágazatban: egyaránt fejlődés előtt áll a légi, a tengeri, a vasúti és a közúti áruszállítási üzletág, ugyanakkor előreláthatólag bővül a raktározási piac is. Erről s a hazai kisvállalkozások előtt álló lehetőségekről, az ország gyűjtőközpontjainak elhelyezkedéséről és a magas energia- és üzemanyagárak miatti szállítási és raktározási tarifaemelkedésekről beszélgettünk Némon Zoltánnal, a Logisztikai Egyeztető Fórum főtitkárával.
Magyar-szlovák közös logisztikai központ koncepciója
A logisztikai fejlesztések Magyarországon is a logisztikai hálózat irányába tolódnak el – jelentette ki Prof. Dr.-habil. Illés Béla, a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék vezetője. A hálózatok kialakítása egy-egy régió gazdaságának fejlődését is elősegíti. A logisztikai hálózatok eurorégiós szinten az eurorégió érdekeit szolgálják; így a különböző országokban lévő logisztikai szolgáltatók nemcsak versenytársai egymásnak, hanem az eurorégió gazdaságos működése szempontjából partnerei is. Ahhoz, hogy ez a partnerszerű együttműködés megvalósuljon, logisztikai fejlesztési koncepciók megadása szükséges. E fejlesztési koncepciók szükségszerűen a kkv-k (kis- és középvállalatok) versenyhelyzetének fokozását szolgálják. A kkv-k versenyhelyzetének növelésében a virtuális logisztikai hálózatok szerepe meghatározó. Az ilyen típusú hálózatoknak a régióban meglévő tudásbázisra kell alapozniuk.
Egy álom hajnalán
Magyarország délkeleti kapuja Nagylak, ennél a hatszáz lelket számláló községnél hagyja el hazánkat az osztrák és a szlovák határtól Budapesten át Románia felé haladó IV. Páneurópai közlekedési folyosó. A település húsz kilométeres körzetében a Nagylak északi részén fekvő nyolcvanhektáros ipari parkban működő kendergyár az egyedüli jelentős foglalkoztató, de a tulajdonos Hungarohemp Zrt. vezérigazgatója, Homonyik Attila úgy véli, a park jövőbeli fejlesztési lehetőségeit nagyságrendekkel tovább növeli az a tény, hogy a makói vállalkozási övezetben fekszik, mint ahogy az is, hogy a közelében halad majd a M43-as autópálya.
Gazdakörtől Kertunióig
A 2003-ban alakult Kistelek és Térsége Termelői Értékesítő Szövetkezet története igazi sikertörténet. Öt esztendő alatt a forgalmuk 30 millió forintról 2,5 milliárd forintra nőtt. Legfontosabb termékük a paprika- és káposztafélék, valamint a gyökérzöldségek, amelyeket főképpen a magyarországi multiknak szállítanak, de Németországba, Szlovéniába és Csehországba is exportálnak. Kreiniker Sándor elmondta, hogy céljuk kínálatuk és piacuk további bővítése. A Kistér Tész élén öt éve álló elnök-igazgató hangsúlyozta: beruházásaikat a hat alföldi zöldségtermesztő és -forgalmazó szövetkezetet tömörítő Kertunió Társulás keretében kívánják megvalósítani a jövőben.
Milyen rangjelzése legyen a kapitánynak
Egy osztrák hajóskapitány és egy magyar hajógépész öt évvel ezelőtt úgy döntött, hogy kereskedelmi hajózási céget alapítanak. A River Cargo Kft. ma huszonnégy családnak biztosít megélhetést, tagja a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének, a Mahosz egyik alapítójának. Öt hajójuk szakszerű karbantartása mellett más teherhajók speciális javításával is foglalkoznak. Kosár István, a cég ügyvezetője a hajógépészet mellett az esztergálást és a lakatosságot is kitanulta, és azzal a céllal hozott létre egy másik vállalkozást, a KDD Kft.-t, mely hajójavításon kívül földmunkagépek kölcsönzésében, karbantartásában és szervizelésében „utazik”, hogy összefogja azokat az ügyes iparosokat, akik a régen volt hajógyárakban dolgoztak.
Különleges szállítmányok
Legyen az tartály, trafó, gép, szobor, hajó, vonat, villamos, repülő vagy komplett gyártelep, Tekes András elszállítja. A Navigátor centrum Kft. ügyvezetője nem ismer lehetetlent, túlsúlyos, túlméretes berendezések szállítását szervezi belföldön és külföldön. Útvonalengedélyt intéz, szakkíséretet biztosít, megszervezi a rendőri kíséretet, kidolgozza a szállítás technológiáját, útvonalbejárásokat végez, és ha kérik, levezeti a szállítást és a rakodást.
Az AEO-ról, röviden
A Pannon Air Cargo Kft., a Malév leányvállalata elsőként szerezte meg Magyarországon és egyben a 2004 óta az EU-hoz csatlakozott államok közül az AEO-tagságot.
Elkezdődött a klaszterek megvalósítása
A 2005-ben elindított Pólus Program a jelentős innovációs kapacitással és exportpotenciállal rendelkező klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztő beruházások támogatásán keresztül a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének növelését tűzte ki célul. A program 2007–2013 között 400 milliárd forintot meghaladó koncentrált támogatási forrást képes megmozgatni, így megfelelő végrehajtás esetén a legnagyobb gazdasági hatással bíró hétéves fejlesztési elképzelés. A Gazdasági Tükörkép Magazin Zombori Zitát, a Pólus Programiroda Kht. vezetőjét kérdezte.
Jogász
Az üzleti partner iránti bizalom szép dolog, ám megtörténhet, az ígéretesen induló együttműködés a későbbiekben mégsem a tervek szerint alakul. Ezen esetekre, a követelések rendezésére a magyar jog több megoldást kínál, elsősorban az úgynevezett szerződéses biztosítékok körét.
Versenyképessé válhatnak a vidéki egyetemek
Összesen mintegy 29 milliárd forintnak megfelelő európai uniós támogatást hagyott jóvá április közepén a kormány hat vidéki – győri, pécsi, miskolci, egri, dunaújvárosi és gyöngyösi – felsőoktatási intézmény számára. Júniusban további 21,7 milliárdot osztanak el. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az oktatási tárca illetékeseit a programról kérdeztük.
A nagy ugrás
A kormány áprilisi döntése, melyben 29 milliárd forint uniós támogatást hagyott jóvá hat vidéki felsőoktatási intézmény fejlesztésére, Győrben megnyitni látszik az utat az elmúlt húsz év legígéretesebb, egyetemi-vállalati kooperációban megvalósuló programja előtt.
"Nincs öncélú elszigetelt fejlesztés!"
„Jelentősen megnőtt a műszaki és az informatikai végzettségűek iránti igény, amelyet a régió gazdaságfejlesztési programjai (gazdasági szerkezetváltás), a befektetői érdeklődés felerősítenek. Az is objektív tény, hogy hallgatói létszámcsökkenés prognosztizálható a felsőoktatásban” – jelentette ki prof. dr. Lukács János, a Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszék egyetemi tanára.
Pénzt szül-e a magyar mén?
Magyarországon a ló mint gazdasági tényező szinte nem is létezik. A lótartás úri passzió annak, aki pusztán az állat szeretetéért teszi. Hasonlóképpen drága mulatság a lovassport valamelyik szakágában a világ élmezőnye felé igyekezni. Nálunk a lóval való gazdálkodás csak bizonyos elemeiben rentábilis. Eközben máshol – nem is olyan messze tőlünk – iparágak, szolgáltatások épülnek a lótartásra. Komoly bevételre tesznek szert a négylábúak tulajdonosai, hasonlóképpen a nyereségérdekelt tenyésztők. Jelentős forgalmat bonyolítanak le a lószerszámok gyártói, a lovassport eszközeinek forgalmazói. Nagy a vendégkörük a turizmus üzletágat lótartással kombináló vállalkozóknak, és nagy az ügyfélkörük a lovaglást oktatók, a gyógylovaglás szakembereinek, de még a bértartást vállalóknak is.
Agrárökonómia, tárgyilagosan
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet, Magyarország legjelentősebb agrárökonómiai szellemi bázisa információkat gyűjt és elemez, tudományos kutatásokat végez, és ezek eredményeit kiadványaiban közreadja. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium által felügyelt AKI száznegyven munkatársának egyharmada kutatással, a többi információszervezéssel és -elemzéssel foglalkozik, tudtuk meg dr. Udovecz Gábor főigazgatótól, aki rámutatott arra is, hogy az intézet tevékenységével hozzájárul a gyakorlati kormányzati munka és az agrárpolitika tudományos megalapozásához, ugyanakkor tudatosan törekszik rá, hogy eredményeit az agrárgazdaság szereplői és partnerei számára hozzáférhetővé tegye.
Folyamatos fejlesztés és bővítés a Magyar Tengeren
Megújuló kikötők, emelkedő komfortfokozatú hajók és szélesedő szolgáltatási kör, a balatoni hajózás egyre komolyabb méreteket ölt. Az előző esztendő eredményei és a tapasztalatok felől dr. Horváth Gyulától, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatójától érdeklődtünk.
