Magazin archívum » 2008. május
Tartozásból elégtelenre állunk
Alattomos eszközzé válhat a visszatérő hitelfelvétel, ha a kölcsönkapott összeget főleg meglévő adósság törlesztésére fordítja az ember, mert nincsenek olyan bevételei, amelyek meghaladják a mindenkori kiadásait. Itthon egyre többen keresik az újabb és újabb banki forrásokat, hogy a korábbi – meghatározóan az ezredfordulót követő – években felvett, zömmel lakás- és áruvásárlási kölcsöneiket fizetni tudják. Olyan helyzet ez, mint amikor az ember egy folyó örvényébe kerül, ahonnan elvileg s a gyakorlatban is van lehetőség a menekülésre, de nagyon észnél s kitartónak kell lenni.
Országos kilátás, hulladékhegyekről
Kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba, és minél több hasznosuljon – ez a lényegi üzenete a 2006-ban elkészült a „Települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája, 2007–2016” című anyagnak. A dokumentumban megfogalmazott fejlesztések egy része elindult, de arról megoszlanak a vélemények, hogy miként valósíthatók meg a célok s, hogy valóban ezeket kell-e kitűznünk. A stratégiáról Markó Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) hulladékgazdálkodási főosztályának megbízott vezetője, Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke nyilatkozott és Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) elnöke fejtette ki véleményét (keretes) a Gazdasági Tükörkép Magazinnak.
Térségi hulladéklerakó Tiszafüreden
A Tisza-tavi Régió 42 települése közül eddig 34 csatlakozott a Tisza-tavi hulladékgazdálkodási rendszerhez – tájékoztatott Kovács József, a tiszafüredi Remondis Tisza Hulladékgazdálkodási Kft. igazgatója. A projekt – túl azon, hogy 50 új munkahelyet is teremtett – nagyon fontos beruházás a települések életében, hiszen az uniós előírásoknak megfelelő színvonalú hulladékgazdálkodás indulhatott meg a térségben. A csatlakozott településeken három kivételével már bevezették a szelektív hulladékgyűjtést.
Hulladékok szelektíven - Sárvárott
Hétszázmillió forintos beruházással – a Nyugat-dunántúli Régióban egyedülálló – mosott PET-darálékot előállító üzemet létesített és avatott fel a Sárvári Huke Kft. a közelmúltban: a fejlesztés révén a térségben elkülönítve gyűjtött PET-hulladékot a jövőben immár nemcsak válogatni, darálni, hanem mosni is képes. A PET így magasabb hozzáadott értéket képviselő másodnyersanyagként értékesíthető és újrahasznosítható lesz. A világszínvonalú technológiával felszerelt üzem átadási ünnepségén egy kísérleti üveggyűjtési projekt indítását is bejelentette a Huke Kft.
Hulladékból minőségi terméket
A tiszaújvárosi ReMat Zrt. műanyaghulladékok anyagukban történő hasznosítását végzi. A cégcsoport elismerten Magyarország legnagyobb műanyag-hasznosítója e területen, üzleti partnereinek professzionális, ökológiai és környezetvédelmi szempontból is kiváló megoldásokat kínál.
Évente 41 ezer tonna üveghulladékot hasznosítanak
Az üveggyártáshoz mindenképpen szükséges az üveghulladék. Ezért érthető, ha Magyarország egyetlen síküveggyártója, a Guardian Orosháza Kft. komoly mennyiségben vásárolja fel a piacról, évente közel 12 ezer tonnát. A hulladékfelhasználás környezetvédelmi és energiatakarékossági kihatásai nagyon jelentősek – avattak be a részletekbe Erdősi Zsolt, a cég általános ügyvezetője és Szabó Botond anyaggazdálkodási vezető.
Gyógyszeriparra specializálódott koordináló szervezet
A RECYCLOMED Gyógyszeripari Csomagolási Hulladék Hasznosítását Koordináló Kht. 2003. decemberi megalakulása óta folyamatosan bővülő kötelezetti körrel végzi a csomagolási hulladékok begyűjtésének és hasznosításának koordinálását, átvállalva a gyógyszeripar területén működő gyártóktól és forgalmazóktól a hulladékgazdálkodási törvény, valamint a csomagolási hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok által előírt kötelezettségeket.
Jövőre energiatanúsítvány nélkül nincs újlakás-eladás
Jószerivel minden elektronikus berendezés energiafogyasztásának mértékét betűvel jelölik: az A-val ellátott a legkorszerűbb, energiatakarékos eszköznek minősül, s az ábécében továbbhaladva gyengül a „teljesítmény”. Hasonló rendszer bevezetésére készülhetünk föl az épületek energiatakarékosságának minősítését érintően is, hiszen az Európai Unió előírásainak megfelelve 2009-től Magyarországon is kötelező lesz az energiatanúsítvány. Igaz, először csak az újonnan épült ingatlanok esetében, függetlenül attól, hogy magánlakásról vagy középületről van szó, a dokumentum nélkül nem lehet használatba venni az épületet. E feltételrendszerről is kérdeztük Nagy Andreát, az Energia Klub munkatársát, a Lakcímke-kampány programvezetőjét.
Leghatékonyabb a homlokzati hőszigetelés
A Nikecell nevet hallva az építőipari hőszigeteléseknél jól hasznosítható lemezekre és egyéb termékekre gondolunk. Még az egykori Nitrokémia Ipartelepek indította meg 1968-ban a Nikecell-gyártást és 1973-ban a homlokzati hőszigetelő rendszerekhez kapcsolódó vakolatgyártást Fűzfőgyártelepen. Ma ez a két fő termékcsoport határozza meg a Nikecell tevékenységét.
Alkalmazkodni kéne a gazdasági körülményekhez
Kisvárdán az 1974-ben kezdődött távhőszolgáltatás csúcspontját a 80-as években érte el. A rendszerváltás fokozatos mennyiségi visszaeséshez vezetett, ám ezt az időszakot átvészelve komoly fejlesztéseket sikerült végrehajtani – ad hátteret a Várda-Távhő Kft. törekvéseinek bemutatásához Fábián Géza.
Beszéljünk őszintén az építőiparról
Másfél éve az építőipar erős megtorpanásáról hallani, megkérdeztük hát Babály Lászlót, az Épszerk-Pannónia Invest Építőipari Kft. ügyvezető igazgatóját, ő milyennek látja a szakma jelenét és jövőjét.
Személyre szabott gyógyszeres kezelés új lehetőségei
A gyógyszerek az alkalmazott dózisban nem mindig érik el a kívánt hatást, ekkor, ha lehet, az adagot növelni kell, vagy más, hatékonyabb szerre átváltani. A hatékonyság számos tényezőtől, többek között genetikai adottságtól, más pirulákkal való kölcsönhatástól, például a táplálkozástól függ. Az adott célnak megfelelő drog és a megfelelő dózis egyénenként történő megtalálása a személyre szabott gyógyítás egyik legfontosabb eleme. A várható hatékonyságot laboratóriumi módszerek hivatottak előre jelezni. Ilyen módszereken dolgoznak a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának kutatói egy nyertes pályázat eredményeképp.
Európa és a régió "főutcája" - a Duna
A Dunának mint Európa és a régió „főutcájának” kiemelt jelentősége van a közlekedés és a szállítás területén is. A Transz-Európai Közlekedési Hálózat – angolul: Trans-European Transport Network – (TEN-T) bővítésének egyik kiemelt projektje, a Duna nemzetközi vízi út, a VII. Pán-Európai Közlekedési Folyosó fejlesztése.
A hajók igazodjanak a Dunához, ne a Duna a hajókhoz
A környezetvédők feketelistájára került számos európai beruházás mellett a Duna magyarországi szakaszának jobb hajózhatóságát lehetővé tevő fejlesztési terve is. Környezetvédők szerint ugyanis a tervezett programok károsak, veszélyeztetik az emberi egészséget, legalábbis lehetetlenné teszika környezetbarát alternatívák megvalósítását. Gruber Tamást,a WWF Magyarország programvezetőjét a zöldszempontból helyes Duna-stratégiáról kérdeztük.
Uniós támogatással épül a kikötő
Győr térsége évszázadok óta a kelet–nyugati kereskedés csomópontjának számított: erre hajtották az alföldi gulyákat a bécsi vásárra, itt kötöttek ki az áruszállító tutajok, a borcsellák. A másfél százada épített vasúti szakaszt a közlekedési szakma fővonalnak nevezi, az Európai Unió fő vízi közlekedési folyosója a Duna, és ugyanígy fő közlekedési folyosónak számít nyugat–kelet irányba az M1-es autópálya. A vasútnak, a közútnak és a vízi útnak találkozási pontja a Győr-Gönyűi kikötő. Maga a szállítás ugyan nem környezetvédelmi kategória, de hogy a környezetterhelés minél kisebb legyen, abban lesz nagy szerepe a kikötőnek.
Versenyképes a vízi út, csak szabályozni kéne a Dunát
Magyarország területén négy páneurópai közlekedési folyosó halad keresztül közúton, sínen és vízen. Ezek közül az egyik a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, melynek fejlesztése a Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) kiemelkedő programja. Az akadálytalan közlekedés megteremtésében partner az EU, mely elkötelezett egy egységes európai rendszer kialakítására. Született is a közelmúltban egy hazai tanulmány a Duna szabályozásáról, amit hosszú szakmai vita előzött meg, ám ennek ellenére sem sikerült közös nevezőre jutniuk az érdekelteknek. Litvai János a Mahart Duna-Cargo Kft. ügyvezetőjeként és a Dunai Hajózások Nemzetközi Szövetségének (IVDS) elnökeként szólalt fel.
Jogász
A világgazdaságot sújtó recesszió nem kíméli a magyar vállalkozókat és gazdálkodószervezeteket sem. Ilyenkor szaporodnak a kinnlévőségek, a keresztbe tartozások, ma már az sem ritkaság, hogy az adós és a hitelező különböző államokban honos. Ha mindkét oldalon EU-s tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások állnak, könnyebb a behajtás, mivel az Unió rendelettel szabályozta a bírósági eljárások és az abban születő ítéletek végrehajtásának szabályait a különböző nemzeti jogrendszerek felett.
"Velünk nehezebben lehet légvárakat építtetni"
Hatvan éve hozták létre a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét (MTESZ), 1948-ban, elsősorban azzal a céllal, hogy mintegy felsőbb szervként a politika uralni tudja a különböző szakmák évtizedekkel korábban alakult autonóm szervezeteit. A szövetség ezért nem a megalakulásának módját ünnepelte idén tavasszal, hanem a magyar műszaki és természettudományi értelmiség több évtizedes eredményeit és együttműködését, ami a rendszerváltás után is fenntartotta a szervezetet, nyilatkozta magazinunknak dr. Gagyi Pálffy András, az MTESZ főigazgatója.
Húzóágazat, helyi akadályokkal
A hazai gépgyártásnak is keretet szabnak az aktuális gazdasági helyzetből adódó korlátok, de egyedi jellege miatt képes azokon túllépni. A nagyobb tempóhoz viszont több segítségre van szüksége a mozgásban lévő ágazatnak, melynek helyzetét nagymértékben befolyásolja a nemzetközi gazdasági helyzet is. A gépgyártás valamivel jobb helyzetben van, mint az ipar sok más területe, ám az utóbbi időszak recessziója ebben a szegmensben is érzékelhetővé vált. Az iparnak eme ágazatával korábban a Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetemen főállású oktatóként foglalkozott Molnár Sándor, aki most a gazdasági tárca üzleti környezet fejlesztése főosztályának egyik vezetője. A Gazdasági Tükörkép Magazin helyzetelemzésre kérte a szakembert.
A munkaerőhiány csökkentéséért Pécsett
Határozott kormányzati lépéseket, a gazdaság, az érdekvédelem és az intézmények összefogását sürgeti az egyre erősödő szakemberhiány mérséklésére a Hauni Hungaria Kft. Bár a dohányfeldolgozó gépek gyártásával foglalkozó pécsi székhelyű vállalat intenzív kapcsolatot tart fenn szakképző intézményekkel, és maga is oktatja szakmunkásait, úgy tűnik: mindez nem elegendő, hogy nagyobb számban felkeltsék a fiatalok érdeklődését a gépipari szakmák iránt, biztosítva a megfelelő utánpótlást.
Show-műsor, traktorfölvonulással
Harmincról ötvenmilliárdra növelte forgalmát tavaly az Axiál Kft., és eközben számtalan díjat nyert. Idén áprilisban hetedik alkalommal megrendezett szakmai napjaik húszezer látogatót vonzottak, a cég azonban ezzel nem elégszik meg, júniusban egy újabb kuriózumra készül a mogyoródi Forma–1-es pálya Adventure Parkjában.
Válogathatnak a villamos erőművek beruházói
A következő években több ezer megawattnyi áramtermelő kapacitás kiépítésére lenne szükség Magyarországon, az új beruházásokat azonban nem az államnak, hanem a liberalizált piac szereplőinek kellene végrehajtaniuk. A hazai áramellátásban a jövőben is célszerű lenne teret hagyni az atomenergiának és a honi kitermelésű, lignittel működő erőműblokkoknak. Egyebek mellett erről beszélgettünk Kaderják Péterrel, aki korábban a Magyar Energia Hivatal elnöke volt, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának a vezetője.
Konferencia a megújuló energiahordozókról és a környezetvédelemről
A megújuló energiaforrás és környezetvédelem, valamint a társadalmi felelősség összefüggéseit vizsgálja az a hamarosan megrendezésre kerülő konferencia, amelyet a TÜV Rheinland Vállalatcsoport az Industria ipari szakkiállítás keretében, május 28-án szervez. A résztvevők azt is megtudhatják, hogy a korszerűbb energiafelhasználást milyen pályázatok támogatják.
Az uniós klímapolitikai célok megvalósításáért küzdenek
A Mátrai Erőmű felelősnek érzi magát a környezetvédelem, az Európai Unió által kitűzött klímapolitikai célok megvalósításáért. Ezért az Unió által meghatározott határidő előtt, vagyis 2020 helyett már 2009-re eléri szén-dioxid-kibocsátásának 20 százalékos csökkentését. A 2020-as évek végére, egy új technológiának köszönhetően, a 2003-as bázishoz képest is 90 százalékkal lehet kevesebb ez a mutató. Mindez pedig azt jelzi, hogy a következő 100 évre elegendő magyarországi lignitvagyon felhasználható környezetbarát módon áramtermelésre.
Világszerte akadozik az emissziókereskedelem
Az Európai Unió számos tagországához hasonlóan nálunk sem kapták meg az ez évi egységeiket az iparvállalatok. Annyi bizonyos, hogy az EU csökkentette a Magyarországon kiosztható kvóták mennyiségét. Ez ellen jogorvoslatot kérve fordultunk az Európai Bírósághoz. Erről, valamint a 2013-tól bevezetendő új kereskedelmi rendszerről beszélgettünk Nemes Csabával, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetőjével.
