Magazin archívum » 2008. március
Részvényért küzdenek, minőségi innivalót akarnak
A Föld négy őseleme – föld, tűz, víz, levegő – közül újabban a vízért küzd számos magyarországi önkormányzat, összefogva az ügy sikeréért. Egyértelmű céljuk, hogy olyan vízszolgáltató cégek működjenek a településeken, amelyek nemcsak a díjakat szedik be, hanem folyamatosan jó minőségű ivóvizet biztosítanak, s ha netán baj van, akkor sem hárítják el magukról a felelősséget.
Bioetanol-nagyhatalommá válhatna Magyarország
A globális fölmelegedés egyik legfőbb okozója – a nagyipar mellett – ma már a közúti közlekedés. A személy- és teherautók termelte szennyezőanyagok jelentős mértékben hozzájárulnak az üvegházhatás kialakulásához. A bioüzemanyagok, -adalékok viszont – például a gabonából előállítható bioetanol is – csökkenthetik a járművek károsanyag-kibocsátását. Alkalmazására az Európai Unió külön programot is kidolgozott, ám – különösen az elmúlt fél évben – éles viták bontakoztak ki a „zöld” üzemanyag felhasználása kapcsán.
Gyógyír lehet a légszennyezésre a tömegközlekedés s a kerékpár
Budapest levegőminőségén sokat kell javítani, a mostani, nagyfokú szennyezettség nagyrészt a sok személyautóval való közlekedés miatt van, ebben egyetért Hagyó Miklós városüzemeltetési főpolgármester-helyettes és Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője, akik kérdéseinkre válaszoltak. Ezekből kiderült: történtek örvendetes előrelépések – például a védett övezetekbe szóló behajtási díjak drasztikus emelése vagy a buszsávok kiépítése –, de ez még kevés. A fővárosi szabályokat hozók szerint ugyanakkor az ilyen döntések meghozatalánál körültekintően kell eljárni, a dugódíjat például csak a következő évtized elején vezethetik be.
Gumiabroncs-hasznosítás, nagy tételben
Nagy utat tett meg a Pest megyei Újszilvás külterületén található Euro-Novex Kft. az 1994-es alapítása óta. A természeti környezetben megtelepedő cég egymás után rukkol ki fejlesztéseivel, újabbnál újabb ötleteit, elképzeléseit pedig komoly kísérleteknek veti alá, semmit sem bízva a véletlenre. Vállalkozásunk célja, hogy Közép-Európa legnagyobb gumiabroncs és ipari hulladék feldolgozója legyünk, kutatás-fejlesztéssel a legkorszerűbb, mások által eddig még nem alkalmazott eljárásokat bevezetve – mondja Bencsik Tünde ügyvezető igazgató.
Javuló finanszírozási arányok a kutatás-fejlesztésben
Egyre nagyobb szerep jut a gazdasági növekedésben az innovációnak, egyre több cég ismeri fel a kutatás-fejlesztés fontosságát. Magyarországon egyelőre – a nyugat-európai országokhoz képest – fordított arányban vállal szerepet a kormány és az üzleti szféra a kutatások finanszírozásában, támogatásában: az Európai Unió átlagát tekintve az alsó harmadban foglal helyet az innovációs ranglistán. E helyzetről és a fejlesztésekben rejlő lehetőségekről beszélgettünk Monszpart Zsolttal, a Magyar Innovációs Szövetség általános elnökhelyettesével és Lippényi Tivadarral, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettesével.
Fejleszteni az innovációt
Lehetnének eredményei is a hazai innovációnak, de egyelőre csak lehetőségei vannak. A gazdaságnak erről a területéről nem annyira a pénz hiányzik, mint inkább a szakembergárda. Ez derült ki a Magyar Innovációs Szövetség közgyűlésén, ahol Kákosy Csaba gazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye Magyarországon legyen.
Mindennapi mobil világ
A Budapesti Műszaki Egyetemen működő Mobil Innovációs Központ megalakulásával egy jelentős telekommunikációs kutatási-fejlesztési kísérlet vette kezdetét 2005 júliusában. A félidőben lévő projekt feladatairól és eredményeiről beszélgettünk dr. Pap László tanszékvezető egyetemi tanárral, a MIK elnökével és dr. Imre Sándor tudományos kutatási igazgatóval.
A Corvinus menedzsere
Saját innovációs központot hozott létre 2006 decemberében a Budapesti Corvinus Egyetem, mely a karok számára végzett szolgáltatásaival a kutatás-fejlesztéshez keres lehetőségeket annak érdekében, hogy a meglévő tudás jobban hasznosuljon, tájékoztatotta magazinunkat Schillingné Horváth Ágota ügyvezető.
Diplomák és elvárások
Hatezer hallgató tanul a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán a kifutó hagyományos képzések mellett immáron két éve a bolognai rendszer szerinti alapképzésekben, s szeptembertől számos mesterszakra is várják a főiskolai diplomával rendelkezők jelentkezését. Arra a kérdésre, hogy melyek a legnépszerűbb szakok, a kar dékánhelyettese, dr. Bartók István egyetemi docens nem tudott néhányat kiemelni, mert – mint mondta – mindegyikre mindig több a jelentkező, mint ahány hallgatót fel tudnak venni.
Ha valami kiválót szeretne
2005-ben indult angol nyelven a Master of Business Administration (MBA) program a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahová évente kétszer, februárban és szeptemberben összesen 45-50 hallgatót vesznek fel. Magyarországon egyedülálló amerikai rendszerű, interaktivitást elősegítő tantermekben folyik az oktatás kéthetente péntek délután és szombaton egész nap, a korszerűen felszerelt elegáns konferenciatermekben komfortosan érzik magukat az átlagosan a harmincas éveik közepén járó hallgatók.
50 éves a közgazdászképzés a GTK-n
A hagyományok őrzése mellett a megújulás szükségességére is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a felsőoktatásban. A közgazdászképzés innovációs lehetőségeiről dr. Villányi Lászlót, a Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karának dékánját kérdeztük.
Híd az alap- és az alkalmazott kutatás között
A szegedi Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Biotechnológiai Intézet jelenleg két nagy projekten dolgozik: biomasszából állít elő vegyipari alapanyagokat és szennyezett talajokat, talajvizeket tisztít meg, helyben. Mindkét programra komoly pályázati pénzt nyertek. Kiss István megbízott igazgatóval beszélgettünk.
Az RFID-technológia üzleti hasznosítása
Az RFID globális elterjedésével piacának jelentős részét az áru- és termékazonosítás képezi majd, azonban fel kell készülni speciális környezetre, számos alkalmazási körülményre. Továbbá a technológiát már most is sok egyéb területen hasznosítják a folyamatok egyszerűsítésében, új, eddig elérhetetlen információk begyűjtésében, melyekkel a felhasználó cégek üzleti előnyt kovácsolnak mind saját maguk, mind pedig ügyfeleik részére. A technológia terjedésével ezen alkalmazások száma is folyamatosan bővül.
Elsőként startolt a magyar mikrohitelprogram
A kis- és középvállalkozások teszik ki az összes európai cég 99 százalékát, s ezek biztosítják a megélhetést a magánszektorban alkalmazott európai munkavállalók 66 százaléka számára. Lendületet adnak a gazdasági növekedésnek, az innovációnak, és döntő szerepet játszanak a versenyképesség erősítésében. Az európai gazdaság igazi motorját jelentik, s vitathatatlanul meghatározó az a szerepük is, amelyet – a lisszaboni stratégia keretében indított – új növekedési és foglalkoztatási célkitűzések végrehajtásában játszanak. Günter Verheugen ipari és vállalkozásügyi biztos a közelmúltban azt hangoztatta, hogy az Európai Unió manapság csak a kkv-któl remélheti új vállalkozások és munkahelyek létrehozását, mert a nemzetközi vállalatóriások inkább leépítenek, s termelésüket a Közösség országain kívülre viszik.
Jogász
Az Európai Unióban nincs kötelező ingatlanadó. Magyarországon az 1990. évi C. törvény alapján létezik. Ugyanakkor jogharmonizáció keretében a pénzügyi törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény előírta, hogy 2003 után nem lehet adókedvezményeket adni vállalkozóknak. A törvény türelmi időt adott 2007 végéig. Ettől kezdve csak magánszemélyek kaphatnak kedvezményt. Ez általában az összes helyi önkormányzatra és helyi adóra vonatkozik.
Hátránnyal is járhat a fejlettség
Csaknem ezermilliárd forint értékű támogatási keret áll majd rendelkezésre a Közép-magyarországi Régió fejlesztéséhez, de az anyagi forrásokra még várni kell, mivel a pályázatok kiírását követően a jelentkezések értékelése zajlik, illetve a szerződések előkészítése történik. A látványos munkák csak ebben az évben indulnak, tudtuk meg Szabó Imrétől, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnökétől, aki szerint a jövőben is megmarad a régió helyzeti előnye, s ez alapvetően a kiváló logisztikai, közlekedési és turisztikai lehetőségeknek köszönhető.
Ipari búvárok
Hollandiában a téglából épült két-háromszáz éves víziműtárgyak ma is kifogástalanul működnek. Na ja, nekik a tengertől kell megvédeniük magukat, nekünk csak a folyóinktól. Ami nekik rutin, az nekünk katasztrófa. Hiába ismerjük a kulcsszavakat: karbantartás és szakértelem, mégsem élünk vele. Vígh János úgy véli, bár a szakszerűség pénzbe kerül, mégis az a gazdaságosabb. A Szökőár Kft. tulajdonos-ügyvezetője harmincöt éve búvárkodik, huszonkét éve végez ipari búvármunkát, és oktatóként is sokat tesz a búvárszakma fejlődéséért. Felkészült csapatával megold mindent, amit a víz alatt vagy a magasban építeni, karbantartani kell.
Ötven hektárral bővül az Innovációs és Logisztikai Park
Gödöllő határozott célja, hogy a kiemelkedő építészeti örökséggel bíró iskolaváros keresett idegenforgalmi és kulturális központtá váljon a jövőben. A megvalósítás részleteiről és a település jelenlegi helyzetéről dr. Gémesi György polgármestert faggattuk.
A megkerülhetetlen flexonyomtatás
A csomagolás egyre növekvő jelentőségéről és a flexonyomtatás előnyeiről kérdeztük Békési Ernőt, a Harsona Fólia-Print Kft. ügyvezető igazgatóját, aki a környezettudatosság mellett a vezető és a munkatársak közötti kapcsolat fontosságára is felhívta figyelmünket.
